Hubai Imre, az Agrárminisztérium államtitkára elmondta, hogy az ökológiai gazdálkodásnak és a biotermékeknek egyfajta kitörés lehetne, ha az így előállított és feldolgozott élelmiszerek megjelennének a fogyasztási láncokban, úgy a gyermekétkeztetésben, mint a közétkeztetésben. Mint mondta, a döntéshozók szeretnék, ha az ökológiai gazdálkodás erős alapokon nyugodna Magyarországon, hiszen a támogatott intézkedések között ez az egy olyan, ami akkor is megállt a saját lábán, amikor éppen nem volt támogatott. De az is fontos, hogy az ökológiai gazdálkodással nem csak az egészséges élelmiszer termelésére nyílik módja a gazdálkodóknak, hanem a talaj szerves anyag gazdagításával egy olyan talajélet alakul ki az ökológiai státuszú területeken, ami akár a vízmegtartó képesség növekedéséhez, a tápanyag szárazabb időszakban való szolgáltatásának képességéhez és így a terméshozamok stabilitásához is jobban hozzásegíti az ilyen módon gazdálkodókat. Az államtitkár szerint immáron több mint 4 millió hektáron alkalmaznak a gazdálkodók olyan a vízmegtartásra, vagy a szervesanyag gazdagítására, illetve a talaj csekélyebb bolygatására szóló intézkedéseket, amivel az elhúzódó csapadékhiány és a tartós vízhiány káros hatásai ellen is hatékonyabban tudtak fellépni.
Fontos, hogy olyan tudásátadással, olyan szaktanácsadási hálózattal is rendelkeznek az ökológiai gazdálkodók, egyrészt a Magyar Biokultúra Szövetség, másrészt pedig az ellenőrző és tanúsító szervezetek részéről, aminek következtében a gazdálkodók meg tudnak felelni az általuk vállalt kötelezettségeknek és a támogatások időben és teljes összegben megérkezhessenek hozzájuk. Az is kellene, hogy létrejöjjenek azok a regionális központok, amelyek az alaptermék felvásárlására, feldolgozására, majd pedig az értékesítés megoldására is képesek. De szükség van a termelők közötti horizontális és az értéklánc minden szereplője közötti vertikális együttműködésekre is, hogy a fogyasztókhoz valóban jó minőségű és megfizethető árú élelmiszerek juthassanak el.
Még nem vagyunk képesek a belső kereslet hazai előállítású alaptermékek és feldolgozott élelmiszerekkel történő kielégítésére, hiszen valószínűleg nagyobb ütemben nő a hazai bioélelmiszer-fogyasztás, mint a hazai bioélelmiszer-előállítás és -feldolgozás. Ezért a fogyasztói igények kielégítésére a nagy áruházláncok gyakran az importhoz nyúlnak
- mondta Hubai Imre.
Az államtitkár szerint az is megoldás lehet, hogy a biogazdálkodók keresik az együttműködést az értékesítési láncokkal, vagy saját standot üzemeltetnek piacokon, vagy webáruházat működtetnek, de a végső cél az lenne, hogy a gyermek- vagy a közétkeztetés mellett akár a vendéglátóipart is ki tudják szolgálni ezek a termelők, méghozzá olyan logisztikával, ami rentábilissá teszi ezek feldolgozását és a fogyasztók még megfizethető áron jutnak hozzá ehhez. A gyermek- és a közétkeztetés biotermékekből való kiszolgálása egyelőre még számos nehézségbe ütközik: ilyenek például a közbeszerzési szabályok, amelyek mindig a legolcsóbb ajánlat választásához vezetnek, így viszont nem lehet jó minőségű, magas beltartalmi értékekkel rendelkező bioélelmiszereket bevonni a folyamatba. A szakpolitikus szerint jövő kulcsa egy integrált, átlátható és az ökológiai gazdálkodást is ugyanúgy érintő vízmegtartó élelmiszerlánc felállításában rejlik. Ehhez pedig nagyon fontos, hogy mindenki időben tudjon gondoskodni arról, hogy a talajban tárolható vízkészletek növeléséhez hozzájáruljon saját maga is.
Hubai Imre elmondta, hogy a vizes élőhelyek kialakításával egy olyan új pályázati konstrukció bevezetését tervezzük, amivel az ökológiai gazdálkodók is jól járhatnak, ha a saját területünkön vízmegtartással szeretnének foglalkozni a jövőben. Mint fogalmazott, ha mindenki tudna gondoskodni arról, hogy a területén saját vízmegtartó létesítménye legyen, az az öntözési igényeket is mérsékelni tudná, és így a termelő könnyebben írhatna alá olyan szerződéses kötelezettségeket, ami például az ökológiai alaptermék értékesítésénél ma még nélkülözhetetlen.
Bardi Anett, a Magyar Államkincstár főosztályvezetője szerint támogatáspolitikai oldalról nehéz megfogni, hogy milyen nehézségek vannak az ökológiai gazdálkodásban, de az mindenképp megemlítendő, hogy az ökológiai gazdálkodás támogatása című pályázati felhívás több éves kötelezettségvállalást jelent. Emellett korlátot jelenthet az is, hogy a gazdálkodó csak azon területei után kaphat támogatást, amiket először bejelentett, később nem bővítheti ezeket. A pályázati felhívás azt is előírja, hogy végig ÖKO-státusszal kell rendelkezni, de vannak más fontos előírások is: ilyen például a jogszerű földhasználat, vagy a gazdálkodási napló kötelező vezetése. Ha ez utóbbi nincs meg, a gazda nem kapja meg a teljes támogatást. A főosztályvezető jelezte, hogy a teljes támogatási összeghez minden feltételt teljesíteni kell. A szakember beszélt arról is, hogy amíg 2021-ben 262 ezer hektárra lett bevonva terület ökológiai gazdálkodásra, ez 2024-ben már 327 ezer hektár lett. Jelenleg 5702 támogatói okirat van a rendszerben, ami szintén nagy bővülést jelent.
Ami nagy örömet jelent számunkra, hogy nagyon sok gazda, aki 2018-ban pályázott és nyert, az 2021-ben és 2024-ben is nyújtott be ilyen kérelmet. Ez azt mutatja, hogy elkezdte az ökológiai gazdálkodást, és ezt az évek során fenntartotta és folytatja is
- mondta Bardi Anett.
Az Államkincstár részéről nincs akadálya az ökológiai gazdálkodás bővülésének. A támogatások vonatkozásában elmondható, hogy idén az előlegek fizetése már megtörtént. November 25-től november végéig több mint 25 milliárd forint került kifizetésre: ez tavaly még 9 milliárd volt. Bardi Anett elmondta, hogy szeretnék a végkifizetéseket is hamarabb teljesíteni, már jövő év márciusában meg akarják kezdeni, és lehetőleg be is fejezni ezeket.
Németh István, a Rábcakapi Biokertészet tulajdonosa szerint a biogazdálkodásban a bővülési lehetőségek korlátozottak. Mint mondta, a koronavírus-járványig lehetett bármilyen válság, azt túlélte a biogazdálkodás, azóta viszont nehezebb lett. Korábban az volt, hogy ha egyik részről nőtt a fogyasztás - a kispiaci kereteken belül -, ott a nagyáruházaknak beszállított termékek bővültek. Most fordított helyzet van: nagyáruházak visszaestek, kispiaci megkeresések nőttek. A szakember szerint biotermékek piacának növekedéséhez az emberek gondolkodásában kellene változás. Németh István szerint a biogazdálkodásban van egy pont, ahol azt kell mondani, hogy inkább már szinten kell tartani a gazdálkodást: az ember próbálja megvenni az általa bérelt földet, értékesíteni utolsó terményt is és bevonni a családot a termelésbe. A szakember a fejlődést abban látja, hogy mindent robotizálni, modernizálni kell. Ha ehhez nincs elég pénz, akkor még kell az olcsó kétkezi munkaerő. A szántó művelését már meg tudják oldani a jelenlegi technológiával, de az a konvencionális művelésnél nagyobb, napi szintű odafigyelést igényel.
Ha lenne valami többlettámogatás, amivel tudnának venni egy lézeres vagy hasonló gyomirtó gépet, az nagy segítség lenne. Az öntözést pedig termékspecifikusan kellene csinálni
- mondta Németh István.
Szólláth Tibor, a Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesület elnöke kijelentette, hogy az ökológiai az egyetlen gazdálkodási forma, ami környezeti és gazdasági szempontból is hosszútávon fenntartható gazdálkodást tud biztosítani. Éppen ezért mindent el kéne követni ahhoz, hogy egészségesen éljenek az emberek, és ehhez egészségesen kellene táplálkozni, a magyarok viszont nagyon nem ezt teszik. A szakember szerint az itthon megtermelt ökológiai termékek 90%-a külföldre megy, vagyis az ökológiai gazdálkodók eredményessége attól függ, külföldön milyen áron mennek el ezek a termékek, pedig ezeket a magyaroknak kellene elfogyasztaniuk. Szólláth Tibor közölte, hogy egy tudatos vásárlói közösség kellene, de az nagyon kis mértékben van itthon, úgyhogy nevelni kellene rá az embereket. A magyar emberek nem gondolkodnak egészségtudatosan: ma az ökotermékek fogyasztása 3 euró körül van Magyarországon, míg Németországban ez 300 euró körül van. A szakember beszélt arról is, hogy sokszor a gazdák akadályozzák magukat: hozzászoktak ahhoz, hogy magas árakon tudták értékesíteni a termékeiket, de még nem álltak rá arra, hogy hatékonyabban termeljenek. Vagyis növelni kell a hatékonyságot, de az előírások betartásával.
Az ökológiai gazdálkodás komoly innovátor is: azok a hatékonyságnövelő technológiák eljárások, amelyek kezdenek átszivárogni a konvencionális gazdákhoz, azok mind innen indultak
- mondta Szólláth Tibor.
Szólláth Tibor szerint elmúlt pár évben elvesztettük a kukorica termőterületének 25%-át, és van egy 200 éves beidegződés a vízügyi ágazatban, hogy minden vizet ki kell engedni az országból. Állami szinten már van paradigmaváltás, ami jó irány, de ezt fel kell pörgetni. A szakember szerint fontos elem, hogy a víz ott legyen az életünkben, és a vízmegtartás fontos eleme kell, hogy legyen a gazdálkodásban. Ez az állam és az egyén, a gazdák felelőssége is, de szükség lenne a következő generációk edukációjára. Szólláth Tibor kiemelte, hogy ha már ennyi pénzt költünk az ökológiai gazdálkodásra, akkor a megtermelt termékeket minél nagyobb arányban itthon kéne elfogyasztani és feldolgozni.
Roszík Péter, Biokontroll Hungária ügyvezetője szerint ellenőrző tanúsító szervként nincsenek olyan korlátok, amik befolyásolnák őket. Bármilyen igény jelenne meg a biológiai gazdálkodók részéről, azt ők garantálni tudják. A szervezet 2026-ban lesz 30 éves, és mostanra nagyon sok képzett szakember dolgozik ott, a tulajdonosuk pedig a Magyar Biokultúra Szövetség, ami a bio-közérdeket szolgálja, ami magában foglalja a támogatásokhoz való hozzájutás segítését, az ellenőrzéseket, tanúsításokat és a tanúsítványok kiadását. Ezt a feladatot Magyarország egész területén el tudják látni, márpedig az lenne az érdekünk, hogy minél több ilyen terület legyen az országban.
Nem is tudom elképzelni azt, hogy más gazdálkodási rendszer épüljön ki itthon, mint egy modern biogazdálkodási rendszer. Ami nem biztos, hogy azokat az elveket követi, mint az iparszerű gazdálkodás, de majdnem annyi terméket elő tudna állítani, ráadásul az ott fennálló kockázatok nélkül
- mondta Roszík Péter.
A szakember szerint az kellene, hogy a csak támogatásokban érdekelt termelők átálljanak arra, hogy nagy mennyiségben állítsanak elő jó minőségű élelmiszereket. Mert ha nem ez lesz, akkor egyre inkább az iparszerű élelmiszertermelés fog dominálni Magyarországon.
Hubai Imre szerint növelni kellene az ökológiai gazdálkodás jövedelmezőségét, ugyanis ezzel a termelési móddal jelentős hozamról mondanak le a gazdálkodók. Ha a környezeti feltételek optimálisak lennének, akkor jelentősen növekedne a szántóföldi zöldségtermesztés aránya az ökológiai területeken a konvencionális műveléshez képest. Az államtitkár szerint víz jelenléte/hiánya kardinális kérdés, ahogy a talajadottságok is, de ide sorolta az elérhető jövedelmeket is, bár ezt feldolgozással, vagy közvetlenül a fogyasztó részére történő értékesítéssel lehet fokozni. Hubai Imre úgy látta, hogy ha elé is éri valaha a 10%-ot az ökológiai státuszú területek aránya itthon, akkor se lenne túlkínálat, hiszen jelentős igény van külföldről, bár az ottani piacok fizetőképessége megrendült. A konvencionális termékekhez hasonlóan a felére, harmadára esett vissza az ökológiai státuszú alaptermékek felvásárlási ára, noha érdekes módon a feldolgozott élelmiszereknél nincs ilyen visszaesés az árak tekintetében. Sőt, a termelői piacokon se látják, hogy a termelői áru iránti kereslet az ár miatt esne vissza, inkább a kínálat hiánya van hatással a fogyasztásra.
Növelni kell az ellátás biztonságát, a szervezettséget, a logisztikát és feldolgozottság színvonalát. Jelenleg a Magyarországról exportra kerülő konvencionális élelmiszerek 74% feldolgozott, 26% pedig alaptermék, míg az ökológiainál ez az arány úgy fest, hogy 10% feldolgozott, 90% az alaptermék. Ezen az arányon javítani kell
- jelentette ki Hubai Imre.
A szakpolitikus szerint jó lenne, ha hazai élelmiszerfeldolgozó üzemek nagyobb arányban választanának hazai ökológiai alaptermékeket, és vinnék ki, de jelen gazdasági helyzet megkérdőjelezi az ökológiai gazdálkodás fenntarthatóságát a bevétel tekintetében. Ha a piacok nem lesznek fizetőképesek, tovább gyengélkednek a nyugati piacok és további forrásokat vonnak el az agráriumból, az az alapterméket előállító termelőket fogja hátrányosan érinteni. Hubai Imre szerint az ágazat eredményességéhez megfelelő hozamokat kellene elérni, vagyis a fenyegető ökológiai kihívásokra megfelelő választ kellene adni. A hozamértéket akkor lehet növelni, ha minden előállított termék eljut a fogyasztókhoz, a jövedelem stabilizálásához pedig a termelés diverzifikációjára lenne szükség. Ugyanis a károsítók, az aszály, az energiaárak növekedése és veszteségek nem a támogatás mértékétől fosztja meg az ökológiai gazdálkodókat, hanem annál sokkal többtől. Nagyon nehéz lesz az idei évi válságokat kiheverni, mert ami állami eszköz rendelkezésre áll, az néhány milliárd forint, míg a gazdák piaci vesztesége százmilliárdokra tehető. Ennek megelőzésére pedig együttműködésre, energiafüggetlenségre, a több lábra állásra és diverzifikácóra lesz szükség.
