Szőke Szilvia, az LC Packaging értékesítési igazgatója áttekintést adott arról, hogyan alakítja át a mezőgazdaság és az élelmiszeripar csomagolási folyamatait az új uniós szabályozás (PPWR), amely 2026 augusztusától lép életbe. Az EU célja a csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése, az újrahasznosítási arány jelentős növelése és a kötelező újrahasznosított anyagtartalom bevezetése. A csomagolóanyagoknak a jövőben újrafeldolgozhatónak és részben újrahasznosított alapanyagból készülőnek kell lenniük, ami a tervezéstől az anyaghasználatig mindent átír. Szőke kiemelte: a legmagasabb újrafeldolgozhatósági kategóriát csak akkor lehet elérni, ha a csomagolás egynemű anyagból készül, mellőzi a színezéket és az emblémát.
Az LC Packaging saját CO₂-kalkulátort dolgozott ki, hogy a partnerek átláthatóan összehasonlíthassák a különböző csomagolási megoldások környezeti lábnyomát. Szőke Szilvia kiemelte: a fenntartható csomagolás nemcsak környezetvédelmi, hanem élelmiszer-biztonsági kérdés is. A módosított atmoszférájú (MAP) csomagolás például jelentősen növelheti a termékek eltarthatóságát, csökkenti a pazarlást és a vegyszerhasználatot - a kísérleti projektek már Magyarországon is zajlanak, többek között vetőmaggal. A szakember szerint a siker kulcsa a nyitottság, az együttműködés és a tudásmegosztás az ágazati szereplők között.
Milyen lesz a jövő csomagolása?
A konferencián megrendezett kerekasztal-beszélgetés középpontjában az élelmiszercsomagolás jövője és a közelgő PPWR-szabályozás állt. Stündl László dékán (Debreceni Egyetem MÉK) hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-csomagolás egyszerre mikrobiológiai védelem, minőségmegőrzés és információhordozás, miközben a fogyasztók egyre praktikusabb kiszereléseket várnak. A technológiák - aktív, intelligens, módosított atmoszférájú csomagolások - gyorsan fejlődnek, az új EU-s előírások azonban nem minden esetben veszik figyelembe az élelmiszerek speciális biztonsági szükségleteit.
Ezen múlik a magyar agrárium jövője: enélkül nem megy
Péter Gábor (Bonafarm Csoport) kiemelte: náluk minden csomagolási döntés alapja az élelmiszerbiztonság. Bár csökkentik az anyagvastagságot és a mennyiséget, a stabilitásból nem engednek. A marketing-, jogszabályi-, gyárthatósági- és fogyasztói igények gyakran ellentmondanak egymásnak, így csak teljesen biztonságos innovációk kerülhetnek bevezetésre. A PPWR-rel összhangban vizsgálják az újrahasznosított műanyagok bekeverését, különösen a PET-es csomagolásoknál. A másodlagos csomagolásoknál az újrahasznosított tartalom már ma is jelentős.
Szőke Szilvia felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlesztések hatása sokszor nem a csomagolóanyagnál, hanem a teljes ellátási láncban jelentkezik, ezért kulcs az együttműködés a vevőkkel. Termékpalettájuk a kartontól a zöldséges tálcákon át a big bagig terjed, céljuk pedig az EPR-terhek csökkentése a minőség megtartása mellett. Bár sok vevő ragaszkodik a papírzsákhoz, egyre többen nyitnak az egynemű, könnyebben újrahasznosítható műanyagokra. A szabályozási korlátok miatt az élelmiszeriparban az újrahasznosított tartalom csak korlátozottan használható, így rövid távon a súlycsökkentés és a vevői edukáció viszi előre az átállást. Ugyanakkor a fenntarthatóbb megoldások gyakran drágábbak, ami az árérzékeny piacon komoly akadály.
Ebbe fektetnek most a magyar gazdák: tényleg megéri belevágni?
Arató Gábor, a Manupackaging Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a modern fóliák fejlődése lehetővé tette, hogy a tíz évvel ezelőtti 700 gramm fóliamennyiségről mára akár 80 grammra csökkentsék a felhasználást. A költség- és anyagmegtakarítás így egyszerre gazdasági és környezeti előny. A PPWR új követelményei azonban további fejlesztéseket és a teljes ágazat szorosabb együttműködését igénylik. Hulladékgyűjtési tapasztalatai alapján úgy látja: a jó irány adott, de a hosszú távú célokhoz több innovációra és közös munkára lesz szükség.
Furák Zoltán (szenior technológia fejlesztési szakértő, MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) rámutatott, hogy a magyar piac extrém árérzékeny, az EPR-díjak pedig jelentős többletterhet rónak az élelmiszeriparra. Pozitívum, hogy 3-5%-kal nőtt az újrahasznosítás, a visszaváltási rendszer pedig 80% feletti aránnyal működik, ám a kommunális hulladékba kerülő csomagolás továbbra is elvész a körforgásból. A papír jól hasznosítható, de a műanyagok sokfélék, nehezen válogathatók. A csomagolásváltás ráadásul jelentős beruházás: gépsorok módosítása, hosszú tesztidő, új engedélyeztetés - miközben a piac nyomása és a fogyasztói elvárások is nőnek. A növekvő egyszemélyes háztartások aránya miatt a kis kiszerelések iránti igény is erősödik, ami növeli a csomagolóanyag-felhasználást.
Óriási fordulat: megváltozhat sokak kedvenc üdítőinek csomagolása
A PPWR új előírása, hogy a csomagoláson feltüntessék az anyag jellegét - például komposztálhatóságát - és várhatóan további, akár QR-kódos információkat is. Ehhez a gyártóknak pontos adatátadási és nyomonkövetési rendszert kell működtetniük. Bár ennek alapjai már ma is léteznek, a jelölések bővülése új kihívás, hiszen miközben több információt kell elhelyezni a címkéken, a csomagolóanyag-csökkentési előírások is szigorodnak. Szőke és Arató egyaránt hangsúlyozta: technikailag minden megoldható, de a valódi előrelépéshez ösztönzőkre és kiszámítható szabályozásra is szükség lenne.
Az tehát világossá vált, hogy a gyártók készek alkalmazkodni, de a fenntartható és gazdaságilag is életképes csomagolási gyakorlat kialakítása csak széleskörű, ágazati együttműködéssel valósulhat meg.
