A kutatók által "zsírgyárnak" nevezett helyszínen mintegy 120 ezer csonttöredéket és 16 ezer kovakőszerszámot tártak fel és elemeztek. A leletek bizonyítják a tűzhasználatot is, ami fontos eleme volt a zsírkinyerési folyamatnak. A neandervölgyiek 200-100 ezer évvel ezelőtt már biztosan jelen voltak Európában, majd 40-30 ezer évvel ezelőtt eltűntek – vagy kihaltak, vagy beolvadtak a homo sapiens populációba. A vizsgált területen a neandervölgyi közösségek 125 ezer évvel ezelőtt több száz éven át éltek. A kutatás szerint ez az időszak két jégkorszak közötti viszonylag meleg periódusra esett, amikor a vadászat eredményesebb lehetett a bőséges zsákmány miatt - tudósított a Telex.

A "zsírgyár" működése komplex közösségi együttműködést feltételez. A vadászat után az elfogyasztott állatok maradványait egy kijelölt helyre szállították, ahol a csontokat apró darabokra törték, majd órákon át főzték. A főzés során a víz felszínén összegyűlt zsírt, csontvelőt és egyéb tápanyagokat lefölözték. A tanulmány szerzői szerint ez a felfedezés átértékeli a neandervölgyiekről alkotott korábbi elképzeléseket. Egy ilyen komplex zsírkinyerő üzem megtervezése és működtetése fejlett kognitív képességeket és társadalmi szervezettséget igényelt, ami a korábbi feltételezéseknél jóval intelligensebb populációra utal.