Gyakran iszol tejet? Jó, ha tisztában vagy vele, ez vár rád a jövőben

Gyakran iszol tejet? Jó, ha tisztában vagy vele, ez vár rád a jövőben

agrarszektor.hu
A tej és a tejtermékek tápanyagban gazdag élelmiszerek, amelyek energiát és kiváló minőségű fehérjét, valamint számos alapvető mikrotápanyagot biztosít. A tejágazat világszerte több millió ember megélhetését biztosítja az értékláncaiban. A világ tejtermelése (megközelítőleg 81% tehéntej, 15% bivalytej és 4% kecske-, juh- és tevetej együttesen) az előrejelzések szerint a következő évtizedben évi 1,6%-kal növekszik (2033-ra 1085 Mt-ra), amely növekedést az egy állatra jutó hozamnövedés támogat. Ez a növekedési ütem gyorsabb, mint más fő mezőgazdasági árucikkeké.

A termelés növekedésének várhatóan több mint fele Indiából és Pakisztánból származik majd, amelyek együttesen 2033-ban a világ termelésének több mint 30%-át fogják kitenni, továbbá Kínában és számos afrikai országban is észrevehető termelésnövekedés várható. A második legnagyobb tejtermelő régióban, az Európai Unióban (EU) a termelés az előrejelzések szerint enyhén csökkenni fog a stagnáló kereslet, a környezetvédelmi politikák miatti termelési korlátok és az alternatív termelési rendszerek (pl. biogazdálkodási, legelőalapú) bővülése miatt, amelyek együttesen a tehenek számának csökkenését okozzák - írja a NAK.

A tejtermékeket a fogyasztók továbbra is nagyra értékelik, arra az egészséges, kiegyensúlyozott és tápláló étrend kulcsfontosságú összetevőjeként tekintenek. A jövedelmek és a népesség növekedésével középtávon várhatóan több tejterméket fogyasztanak majd világszerte. A tej nemzetközi kereskedelme elsősorban feldolgozott tejtermékek formájában történik. Az EU, Új-Zéland és az Egyesült Államok várhatóan továbbra is a feldolgozott tejtermékek legnagyobb exportőrei maradnak és az előrejelzések szerint együttesen a teljes export közel 70%-át adják majd.

A főbb export országok tejágazata számos gazdasági és környezeti kihívással néz szembe, amelyek várhatóan a következő évtizedben is folytatódni fognak. Bár a növényi alapú helyettesítő termékek növekedési üteme egyes régiókban, különösen Kelet-Ázsiában, Európában, Óceániában és Észak-Amerikában erőteljes, a környezeti hatásukkal és egészségügyi előnyeikkel kapcsolatban ellentmondásosak a vélemények, ami bizonytalanságot eredményez a tejtermékek iránti keresletre gyakorolt hosszú távú hatásukat illetően.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az olyan népszerű helyettesítő termékek, mint a mandula- és szójaitalok fenntarthatósága megkérdőjeleződött, mivel egyre több fogyasztó veszi figyelembe az üvegházhatású gázok kibocsátásán kívül más környezeti kérdéseket is, például a vízhasználatot és az erdőirtást. Mindazonáltal a friss tejtermékek egy főre jutó fogyasztása várhatóan csökkenni fog Európában, Óceániában és Észak-Amerikában, amit részben a növényi alapú alternatívák növekvő fogyasztása vált ki.

Az egyes országokban az állatbetegségek kitörésének kockázata veszélyeztetheti a termelést és a kereskedelmet és korlátozhatja a tejágazat növekedését, különösen Nyugat-Európában. A belső árak gyakran kissé eltérő alakulást mutatnak, mivel a tejnek csak kis hányada kerül nemzetközi kereskedelembe. A globális tejtermelés 2023-ban lassabban nőtt, mint az előző években. A tejtermékek kereskedelme világszinten csökkent, főként a kínai alacsonyabb importkereslet miatt.

A világ tejtermelése 2023-ban 1,5%-kal, mintegy 927 Mt-ra nőtt. A három fő exportőr közül az Egyesült Államok és az Európai Unió termelése 2023-ban nőtt, Új-Zélandon viszont csökkent. Az új-zélandi tejtermelés csökkenését részben a száraz időjárás, az alacsonyabb termelői árak, a magasabb termelési költségek és a csökkenő tejelőállomány létszámok magyarázzák. A világ tejkereskedelme 2023-ban már a második egymást követő évben mintegy 0,2%-kal csökkent.

EZ IS ÉRDEKELHET

Bár a tej rendkívül romlandó termék, amelyet a begyűjtés után rövid időn belül fel kell dolgozni, a legtöbb tejet friss tejtermékek formájában fogyasztják. Az egy főre jutó tejfogyasztás országonként igen eltérő, amit a jövedelmek eltérő növekedése és a regionális preferenciák okoznak. A legjelentősebb növekedés Indiában és Pakisztánban várható, ahol a fogyasztás várhatóan 25 kg-ra, illetve 45 kg-ra emelkedik fejenként. A következő évtizedben a hozamok világszerte várhatóan folyamatosan növekedni fognak. A hozamnövekedést a tejtermelési rendszerek optimalizálásával, az állategészségügy és a takarmányozás hatékonyságának javításával, valamint a genetika fejlesztésével lehet elérni.

A legtöbb tejtermék belső fogyasztásra kerül, a világ tejtermelésének csak kis részét (mintegy 7%-át) forgalmazzák nemzetközi szinten, elsősorban a tej romlandósága és magas víztartalma (több mint 85%) miatt. A világ tejkereskedelme ennek ellenére az előrejelzések szerint a következő évtizedben bővülni fog, és 2033-ban eléri a 13,9 Mt-át, ami 12%-kal magasabb, mint a bázisidőszakban. E növekedés nagy részét az Egyesült Államok, az Európai Unió és Új-Zéland megnövekedett exportja fogja fedezni.

Lassú világgazdasági fellendülés

A COVID-19 világjárvány és Orosz-Ukrán háború okozta zavarokból való globális gazdasági kilábalás várhatóan lassú lesz, a fejlett régiókokban még inkább, mint a fejlődő piacokon. Globálisan a GDP növekedése az előrejelzések szerint a következő évtizedben átlagosan évi 3,0%-os ütemben stabilizálódik majd, miután a 2022-es becsült 3,5%-os növekedésről 2023-ra 3,0%-ra esett vissza.

Ezzel szemben a fejlett térségek GDP-növekedése várhatóan évi 2,0% alatt marad. Az egy főre jutó jövedelemszint globálisan 2024-ben várhatóan évi 1,4%-kal nő, ami további gyengülést jelent a 2022-ben és 2023-ban megfigyelt 2,2%-os és 1,6%-os növekedési szinthez képest.

Növekszik a kalóriabevitel, tovább diverzifikálódik a táplálkozás

Az egy főre jutó napi kalóriabevitel az előrejelzések szerint a fejlődő és erősödő régiókban növekedni fog. A magas jövedelmű régiókban viszont a fogyasztók kalóriabevitele csak kis mértékben fog emelkedni, mivel az étrendi szokások ezekben a régiókban már stabilizálódtak. A fő kalóriaforrásnak számító alapvető élelmiszerek egy főre jutó fogyasztása az előrejelzések szerint világszerte 5,3%-kal fog növekedni, a növekedés az alacsony és közepes jövedelmű országokban koncentrálódik majd. A közepes jövedelmű országokban 2033-ra a tápanyagokban gazdag állati termékekből, gyümölcsökből és zöldségekből származó táplálék energiájának aránya az előrejelzések szerint alig több mint 1%-kal fog növekedni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az alacsony jövedelmű országokban az állati eredetű táplálékból származó energia aránya változatlan marad és a kalóriák nagy része (71%) továbbra is az alap élelmiszerekből származik majd. Az alacsony és közepes jövedelmű régiókban az állati eredetű és egyéb tápláló élelmiszerek felé való elmozdulás lassú, mely jól mutatja, hogy milyen kihívásokkal jár a globális népesség jobb táplálásának, mint fenntartható fejlődési célnak az elérése 2030-ig. Globális szinten az egy főre jutó zsír-bevitel az előrejelzések szerint 7,2 kcal/nap növekedést mutat. Az előrejelzések szerint a zsírok bevitele Indiában, Délkelet-Ázsiában és Latin-Amerikában fog erőteljesen növekedni, ami az egy főre jutó jövedelem növekedésének köszönhető. 

A magas jövedelmű régiókban azonban a zsírok egy főre jutó bevitele várhatóan tovább csökken az elkövetkező évtizedben a növekvő egészségügyi aggályok és a túlzott fogyasztásukat visszaszorító politikai intézkedések miatt. Ezen élelmiszerek fogyasztásának csökkenését ellensúlyozza a baromfi, a hal, a gyümölcsök és a zöldségek fogyasztásának növekedése, amelyeket egészségügyi szempontból kívánatosabbnak tartanak.

A fehérjefogyasztás az előrejelzések szerint világszerte növekedni fog

Az erősödő gazdasági térségekben a fogyasztók növekvő jólétével párhuzamosan az egy főre jutó globális fehérjebevitel az előrejelzések szerint 2033-ra napi 79,8 g-ra emelkedik majd a bázisidőszakban mért 76,6 g-ról. Míg a közepes jövedelmi szintű térségekben az előrejelzések szerint az évtized végére megszűnhet a magas jövedelmű országokhoz viszonyított fogyasztásbeli különbség, addig a szegényebb országok esetében a különbség a magas jövedelmű országok bevitelének 50-70%-a között marad, ami enyhe javulást jelent a bázisidőszakhoz képest.

EZ IS ÉRDEKELHET

A fehérjeforrások összetételében is fennmaradnak majd a különbségek. A Szaharától délre fekvő afrikai, valamint a közel-keleti és észak-afrikai régiók országai várhatóan főként növényi eredetű fehérjéket fogyasztanak majd, tekintettel a háztartások lényegesen alacsonyabb átlagjövedelmére. Dél-Ázsiában a friss tejtermékek továbbra is kritikus fehérjeforrást jelentenek. India és Pakisztán az előrejelzések szerint egyenként több mint 2 g tejfehérjét ad majd hozzá az egy főre jutó átlagos napi fehérjebevitelhez, így a tejtermékek aránya a teljes fehérjebevitelben India esetében 17,6%-ra, Pakisztán esetében pedig 28,3%-ra nő várhatóan.

A mezőgazdaság globális ÜHG-kibocsátási intenzitásának alakulása

A mezőgazdaság globális ÜHG-kibocsátási intenzitása csökkenni fog annak ellenére, hogy az alacsonyabb és a közepes jövedelmű országokban várhatóan növekszik majd a kibocsátás. Ezzel szemben Európa és Közép-Ázsia lesz az a két régió, ahol az ÜHG-kibocsátás várhatóan csökkenni fog a kérődző állománylétszámok csökkenése és a termelés mérséklődése miatt.

Ennek fele a mezőgazdasági üzemek közvetlen metán- és dinitrogén-oxid-kibocsátásából, másik fele pedig a földhasználatból, a földhasználat-megváltoztatásból és az erdőgazdálkodásból (LULUCF) származó, a mezőgazdaság bővülése miatti közvetett CO2-kibocsátásból származik. A mezőgazdasági termelés előrejelzett növekedése várhatóan 5%-os közvetlen ÜHG-kibocsátás növekedést eredményez majd a következő évtizedben.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?
AgroNapló  |  2024. december 8. 13:34