Jó a környezetbarát gazdálkodás, csak fizesse meg valaki

Jó a környezetbarát gazdálkodás, csak fizesse meg valaki

agrarszektor.hu
A regeneratívabb gazdálkodási gyakorlatok révén 2030-ra az élelmiszerrendszer üvegházgáz-kibocsátása a felére csökkenhetne. Az ilyen módszerek bevezetése azonban költséges és kockázatos lehet, amikor a gazdák a megélhetésért küzdenek. Egy jelentés szerint a vállalatoknak arra kellene törekedniük, hogy vállaljanak nagyobb részt a költségekből. Mindez a legtöbb esetben nem valósul meg, ám pozitív példák is vannak: az OFI és a Nestle a célzottan regeneratív gyakorlatokat kísérleti jelleggel alkalmazó és pénzügyi ösztönzőket kínáló vállalatok között van – írja a Reuters.

Az élelmiszer előállítása az egyik legnagyobb hozzájárulója az éghajlati és természeti válságnak globálisan. Az a mód, ahogyan termesztjük, elosztjuk, fogyasztjuk és ártalmatlanítjuk az élelmiszereket, évente az összes üvegházhatású gázkibocsátás egyharmadáért felelős. Az élelmezési rendszerek a legnagyobb mértékben hozzájárulnak a biológiai sokféleség csökkenéséhez is.

Vannak jó megoldások, de költségesek

A regeneratív mezőgazdaság olyan megközelítés, amely csökkenti a víz- és vegyszerhasználatot, megakadályozza a talajok leromlását és az erdőirtást, valamint helyreállítja és javítja a talajt, a vizet, a biológiai sokféleséget és a szén körforgását a gazdaságokban és azok környékén.

Az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért, az Élelmiszer- és Földhasználati Koalíció (FOLU) és a We Mean Business (WMB) közelmúltban megjelent jelentése, a Future Fit Food and Agriculture szerint az ilyen gyakorlatok 2030-ra a felére csökkenthetik a globális élelmiszerszektor üvegházhatású gázkibocsátását, és csökkenthetik a mezőgazdaság növényeket, élővilágot és édesvizet érintő negatív hatásait.

EZ IS ÉRDEKELHET

A termelőkön csattan az ostor

Például egy brazíliai nagyüzemi marhahúsfarm esetében a kibocsátások mindössze 30%-os mérséklése a bevételek 17%-ába kerülhet, ami elég ahhoz, hogy fizetésképtelenséget idézzen elő. A fejlődő országok kisbirtokos gazdáira gyakorolt hatás még ennél is nagyobb.

A jelentés következtetése szerint a láncban feljebb elhelyezkedő vállalatoknak több költséget és kockázatot kell vállalniuk. A számukra felmerülő költségek a bevételeiknek sokkal kisebb részét teszik ki, a becslések szerint egy tipikus húskereskedő esetében a bevételek 3%-át, egy multinacionális élelmiszeripari vállalat esetében pedig kevesebb mint 1%-át.

Vannak jó példák

Egyelőre azonban nem sokan tesznek erőfeszítéseket az átállás költségeinek igazságosabb megosztására – teszi hozzá a cikk, amely ugyanakkor több pozitív példát is megemlít. Mint írják, a Nestle is folytat regeneratív mezőgazdasági programokat a gazdáival. Világszerte mintegy 700 agronómusból álló hálózattal rendelkezik, akik közvetlenül támogatják a gazdákat, és kísérleti projekteket indít annak tesztelésére, hogy mely regeneratív módszerek működnek a legjobban, például az agrárerdészet a kakaó és a kávé esetében.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?