A cikk felidézi: a német kormányzat a bajban lévő költségvetési helyzet eredményeként létrejött meglehetősen masszív, mintegy 17 milliárd eurós finanszírozási hiányt eredetileg hitelfelvétellel próbálta volna kezelni, ám novemberben közbeszólt Németország alkotmánybírósága, amikor elvetette a 2024-es költségvetési terveket. Scholz hárompárti koalíciója végül decemberben jelentette be az új 2024. évi költségvetési tervezet főbb pontjairól szóló megállapodást. Ennek keretében többek között a német kormány a gazdák egyes kedvezményeihez is hozzányúlt volna:
- A mezőgazdaságban is felmerült a gépjárműadó terve, vagyis a traktorok és egyéb agrárgépek után meg kellene fizetniük a gazdáknak a közterhet, jóllehet eddig mentesültek ezalól.
- A kormány eltörölte volna azt a kedvezményt is, amely szerint a termeléshez használt dízel üzemanyag adóterheinek nagy részét visszaigényelhetik a gazdák.
A cikk a német gazdákra hivatkozva megjegyzi: a két lépés mintegy 900 euróba kerülne a termelőknek.
Enyhítettek a terven, de ez sem elég
A kormányzat azzal próbált meg kompromisszumot kötni, hogy hangsúlyozta: a bejelentés szerint a kedvezményeket idén 40, 2025-ben és 2026-ban pedig 30 százalékkal csökkentenék. 2026-tól viszont ezzel teljesen megszűnne az agrárdízel-támogatás, a megoldás tehát így sem elfogadható a gazdák számára. A megmozdulásokat szervező Német Gazdaszövetség (DBV) elnöke, Joachim Rukwied szerint mindkét javaslatot el kell vetni, majd megjegyezte:
Itt egyértelműen az ágazatunk jövőbeli életképességéről is szó van, és arról, hogy egyáltalán kívánatos-e még a hazai élelmiszertermelés.
Régóta nincsenek jóban
A cikk szerint ugyanis a gazdák haragját csak részben a most szóban forgó megszorítások váltották ki. Sokat nyom a latban az is, hogy Németország termelői, valamint gazdaszervezetei régóta hangot adnak annak a véleményüknek, hogy a mezőgazdaság megítélése alapvetően hibás a német politikában.
Úgy érzik, az agrárium gyakorta környezetszennyező közellenségként, indokolatlan juttatások kedvezményezettjeként tűnik fel, amely igazságtalanul kerül első helyre a költségvetési szigor időszakában.
A politika is kihasználja a helyzetet
Az összeállítás kitér arra is, hogy a tüntetésekre egyre inkább rátelepszik a pártpolitika is, különösen a szélsőjobboldali Alternativa für Detschland (AfD) igyekszik minél inkább felkarolni a demonstrációk ügyét, sőt, kifejezetten tüzelni a gazdákat. Azon túl, hogy támogatja a gazdákat törekvéseikben, egyenesen a kormányzattal szembeni általános elégedetlenségnek tudja be a tüntetéseket. A felvonuló traktorokon a szlogenek mellett rendre feltűnnek az AfD plakátjai és jelképei is, a közösségi médiában pedig tudatosan szítják a feszültséget.
Igaz, a szervező termelői érdekképviselet, a DBV egyértelművé tette: a tüntetés agrárszakmai jellegű, és nem lenne jó, ha a pártpolitika a maga hasznára akarná fordítani a gazdák mozgalmát.
Az összeállítás megjegyzi: a német mezőgazdasági miniszter, Cem Özdemir igyekszik kompromisszumkésznek mutatkozni a helyzetben, szavai ugyanakkor már régóta nehezen találnak utat a gazdatársadalomba. A török származású, zöldpárti, bevallottan vegetáriánus mezőgazdasági miniszter elfogadottsága enyhén szólva sem jellemző a termelők köreiben, különösen amiatt, hogy az elmúlt években az agráriumra, mint az egyik legfőbb környezetszennyezőre utalt megszólalásaiban és kritizálta az állattartást is.
