2024. július 22. hétfő Magdolna
Jó minőségű a magyar bárány, de alig eszünk belőle

Jó minőségű a magyar bárány, de alig eszünk belőle

agrarszektor.hu
Egyes becslések szerint hazánkban az évi egy főre jutó juhhús fogyasztás mindössze 0,35-0,45 kilogramm, amivel jócskán elmaradunk az uniós átlagtól - ez 1,3 kilogramm fejenként. Mivel a bárány a minőségi húsok közé tartozik, ez meglátszik az árán is. Vannak azonban olyan alkalmak, amikor többen is megengedhetik maguknak.

A magyar juhhúsfogyasztás szinte elenyésző és az egyes országok között is nagy szóródás van akár a fejenként 10 dkg-os nagyságrendtől közel 13 kilogrammig. A bárányhúsos ételek fogyasztása állt a középpontban a szeptember végén megrendezésre került Bárány Napok alkalmával, amelynek során kóstolhattak is az érdeklődők.

Hatodik éve tartják a rendezvényt

Az idei évben, a tavaszi és az őszi esemény alkalmával egyaránt, országszerte félszáz étterem csatlakozott a gasztro eseményhez. A közreműködő éttermek kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a vendégek az ízlésükhöz illeszkedő hagyományos vagy nemzetközi bárányhúsos ételek széles kínálatát kóstolhassák meg.

A cél érdekében immáron a hatodik éve, évente két alkalommal hirdetik meg az európai uniós támogatású Bárány Napokat, és csábítják ennek az egészséges, a magyar gasztronómiában fontos szerepet betöltő húsfajtának a fogyasztására az érdeklődőket.

Az eseménysorozat évről évre egyre növekvő népszerűségnek örvend hazánkban és alkalmat nyújt a juh- és bárányhús termékek jó megítélésének növelésére, jelentőségük és pozitív hatásaik ismertetésére. Mindemellett azok is élvezhetik a húsfajta különleges ízvilágát és tápanyagokban gazdag jellegét, akik korábban csak ritkán vagy egyáltalán nem kóstoltak még ilyen jellegű ételeket.

Az EU átlagos juhhústermelése kis mértékben csökkent

Az Európai Bizottság korábbi jelentése szerint az elmúlt évtizedben az Európai Unió juhállomány létszáma 3 840 ezerrel (-6,24%) csökkent. 2022 decemberében az unió juhállomány létszáma 57,65 millió egyed volt. Az előző év azonos időszakához viszonyítva ez az érték a juhállomány létszám tekintetében 1,13 millió egyeddel (-1,92%), történő csökkenést jelent.

A termelés legjelentősebb része továbbra is néhány EU-tagállamban összpontosul majd, így a későbbiekben is várhatóan Spanyolország, Görögország, Franciaország és Írország fogja az EU teljes juhhús termelésének, több mint 50 százalékát előállítani. Az élő állatok exportja az EU-ban 2031-re várhatóan 38 000 tonnára csökken, mely a 2021 évi értékhez képest 33%-os mérséklődést jelent. Általánosságban elmondható, hogy a tavalyi évben az EU átlagos juhhústermelése kis mértékben csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A magyar bárányok keresettek, ahány kereskedő annyiféle irányban szállítanak hiszen a kereslet jelentős külföldön. A bárányok 60-70 százaléka Olaszországba a többit a nyugat-európai, főként az osztrák, a svájci és a német piac vásárolja meg, de jelentős mennyiség kerül a Közel-Keletre is.

A juhhús árak alakulása

Az Európai Unióban a harmincnyolcadik héten a nehéz bárány ár tekintetében gyakorlatilag nem volt változás, a könnyű bárányár tekintetében azonban tovább folytatódott az emelkedés az előző heti árakhoz képest.

A nehéz bárány átlagára az EU-ban a 2023. szeptember 24-én végződő 38. héten 721,2 euró/100 kg vt. (vt. = vágott testtömeg), a könnyű bárány átlagára pedig 758,7 euró/100 kg vt. volt. A nehéz bárányár tekintetében nem volt változás, a könnyű bárányár tekintetében pedig 0,8%-os emelkedés volt tapasztalható az egy héttel korábban rögzített értékekhez képest (37. heti árak: nehéz bárány átlagár 721,4  euró/100 kg vt., könnyű bárány átlag 752,5 euró/100 kg vt.).

Az előző év hasonló időszakában rögzített értéket a nehéz bárány ár 2,0%-kal, a könnyű bárány ár pedig 4,8%-kal haladta meg. A 38. héten a nehéz bárány árak tekintetében Portugáliában 3,8 %-os, Franciaországban 0,8 %-os, Spanyolországban 0,6%-os, Olaszországban 0,2%-os emelkedés, Szlovéniában -5,1%-os, Romániában -4,3%-os, Horvátországban pedig -0,1%-os, mérséklődés volt tapasztalható az előző heti árakhoz képest.

- tették közzé a NAK honlapján.

Juhtenyésztés mesterfokon

A gasztronómiai rendezvénnyel egy időben került megrendezésre a Kaposvári Egyetemi Napok, amelynek keretében az Év Tenyésztője címet is kiosztották. Az elismerést idén Kozmér László szajki juhtenyésztő kapta a charollais fajta tenyésztése és bemutatása terén kifejtett eredményes tevékenységéért. Az Agrárszektor érdeklődésére a tenyésztő elmondta, hogy  több mint harminc éve tart juhokat. Nyolc éve már csak tenyészállatelőállítással foglalkozik a francia charollais fajtával. 

Amikor elkezdtem. nagyon kevés volt itthon ebből a fajtából Magyarországon, körülbelül 6-7 tenyésztő foglalkozott vele és nehezen lehetett venni tenyészállatokat. Végül francia importból 14 jerkével és egy kossal indultam, most 35 egyedből álló anyaállományom van és három törzskos

- mondja Kozmér László.

A minőségileg nem megfelelő, vagy idősebb anyajuhokat levágja a családnak. A tenyészállatot ebből a fajtából azért rendszerint mindig elviszik, mert továbbra is kevés van belőle az országban.

Charollais törzstenyésztők már 17-en vagyunk, de az anyai létszám tisztavérben még kevés.  A kosokat kifejezetten szeretik vinni az árutermelő állományba mivel nagyon jó a súlygyarapodásuk, szinte alig van rajta gyapjú és ami fontos, hogy könnyen ellő fajta. Az éves kosok ára 220-250 ezer forint körül mozog, a jerkék pedig 100 ezer forint körül kelnek el. Amit terveztem, azt a mennyiséget mindig sikerült értékesíteni. Úgy gondolom most árat emelni nem nagyon lehet, mivel öregszik a juhásztársadalom, nagyon kevés harminc év alatti ember van, aki ezzel szívesen foglalkozna

- érvel a tenyésztő.

A juhtenyésztést főállás mellett végzi a szajki juhtartó, aki gyakorlatilag a szemes és szálas takarmányt is vásárolni kényszerül, mivel nincs nagyobb földterülete. Egy mindössze 3,2 hektáros terület van a birtokában, villanypásztorral szakaszokra bontva, így intenzíven kell etetnie az állományát. 

A tavalyi évben a nagy szárazság és a kevés termés miatt nagyon elszálltak az árak, 14-16 ezer forintot fizettünk a kukorica mázsájáért, most ezt 7 ezer körül lehet kapni, a búzát, zabot pedig még olcsóbban. Idén tehát könnyebb a helyzet, mivel olcsóbban tudtunk vásárolni szénát is. Meglátom majd mennyi állatot tudok értékesíteni jövőre és annak a függvényeként alakul az idei év. Mindenesetre bízom benne, hogy jó évet zárhatok

- tette hozzá.

A legelőhiány miatt létszámot emelni nem tud, így a minőség folyamatos javítására törekszik a tenyésztő, amin ugyan már nehéz javítania, de a tenyésztőtársak is azon dolgoznak, hogy a saját állományuk legyen a legjobb. Ezért ha versenyben akar maradni akkor ezt nem hagyhatja figyelmen kívül.

Inkább legyen kevesebb állomány, de azok valóban minőségi tenyészállatok legyenek. Szinte mindegyik törzstenyésztőnél, aki ezzel a fajtával dolgozik vannak az állományomból származó állatok, ami nyilván jó érzés számomra. Most már úgy tervezem, csak kosokat veszek Franciaországból. Ezeknek az ára ezer eurótól kezdődik, a felső határ gyakorlatilag a csillagos ég.  Amikor kint voltam a tavalyi évben, volt rá példa, hogy 1600 euróért kínáltak egy kost

- említi meg az Év Tenyésztője címet elnyert juhtenyésztő.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?
AgroNapló  |  2024. július 22. 16:26