A komposzt-tápoldatot könnyebben felveszi a növény
A beltéri komposztálók ára néhány tízezer forint körül mozog, és számos típusuk ismert. Van olyan, melyben giliszták munkálkodnak. Ezek a sokszor látványos, akár futurisztikus kinézetű tartályok a lakásban bárhol elhelyezhető dekorelemnek is beillő funkcionális tárgyak. Fontos, hogy egyenletesen 20 °C körüli hőmérsékleten legyenek a beltéri komposztálónk. Az eszközök kialakítása a megfelelő páratartalmat és szellőzést is megoldja, így válik a konyhai hulladékból idővel felhasználható komposzt.
Levegős, vagy levegőmentes beltéri komposztálók
A földigiliszták feleannyi növényi hulladékot képesek feldolgozni egy nap alatt, mint a saját testtömegük, ám a komposztálásra kitenyésztett speciális fajták ennek a dupláját, azaz a testtömegükkel megegyező mennyiséget. Ez olyan, mintha egy 70 kilós ember 70 kilogramm zöldséget enne meg egy nap során. Azok a komposztálók, melyekben giliszták élnek aerob típusok, azaz levegő jelenlétében működnek, hiszen arra a gilisztáknak és a korhadási folyamatokat végző mikrobáknak is szükségük van. De léteznek anaerob típusú beltéri komposztálók is, ezek a levegőtől elzártan működnek. Az anaerob komposztálási folyamat elindításához starter anyag szükséges. Ez egy olyan természetes anyag, amely probiotikus, mikroorganizmusok által fermentált gabonakorpából áll, ennek segítségével fog a konyhai hulladék levegőtlen körülmények között tápanyagokban és jótékony hatású mikroorganizmusokban gazdag komposzttá alakulni. Bármelyik működési típus mellett döntünk, a lényeg ugyanaz itt is, mint a kerti komposztálóknál: a növényi hulladékokból a folyamat végére a növények számára felvehető, hasznosítható tápanyagok keletkeznek.
Tápoldatot is készíthetünk a komposztból
Szobanövényeinknek is gyakorta vásárolunk tápoldatot, mert a vízben oldott tápanyagokból könnyebb elkészíteni a megfelelő, vízzel tovább hígított oldatot, mint ha por lenne a kiindulási anyag, aminek a teljes oldódását is biztosítanunk kell. A kertben a zöldségek esetén is egyik lehetőség a tápoldatozás, másik, hogy a tápanyagokat szilárd formában kapják meg (ez lehet műtrágya, marhatrágya föld, vagy akár komposzt), és amikor csapadék érkezik vagy öntözünk, ebből a tápanyagok a vízzel együtt oldatot képeznek és így válnak a növények számára hasznosíthatóvá.
A komposztból készíthető tápoldat a komposzt-tea. Ez beöntözésre is használható, de a levelekre is permetezhetjük, így levéltrágyaként is funkcionálhat - utóbbi esetben nagyobb hígítással. A komposzt-teával együtt kijuttatott mikrobák javítják a növény ellenálló képességét, és több levélbetegségre is jó hatással van e készítmény. Mindenképp érett komposztot használjunk kiindulásként, mert amelyikben a lebomlás még folyamatban van, ott a növényeinkre káros gombák is jelen lehetnek. Az érett komposztban bár még esetenként felismerhetők a levelek maradványai, de kézzel morzsolva könnyen szétesnek. A kész komposzt sötét színű, az állaga durva szemcsés, földnedves tapintású, az illata pedig az erdőtalajéra emlékeztet.
E tápoldat elkészítéséhez 10 literes vödörbe tegyünk körülbelül 3 liternyi érett komposztot, és öntsük tele esővízzel. Naponta kevergessük, így körülbelül negyedik napra elkészül. Szűrést követően, amit kapunk folyadék az a komposzt-tea, a fennmaradt szilárd részek pedig mehetnek a kertbe, ugyanúgy használhatók, mint a szilárd komposzt. A komposzt teát hígítatlanul is használhatjuk beöntözésre idősebb fás szárú növények esetén. Lágyszárúaknál ezt hígítsuk tovább: 1 liter komposzt-teát 5 liter vízzel, és így öntözzük be a töveket. Levéltrágyaként még hígabb változatot alkalmazzunk: 1 rész komposzt-teához 9 rész vizet hozzáadva, és jól elkeverve. Az így kapott híg oldatot permetezőgéppel, vagy pumpás flakonnal juttassuk ki a levelekre.
Kerti komposztálás: ládában vagy komposzthalmon?
A kerti komposztálás jóval nagyobb léptékű, mint a beltéri, és erre szükség is van, hiszen sokkal több növényi hulladék keletkezik a kertben, mint a konyhában. A komposztálást végezhetjük komposztáló ládában, vagy komposzthalmon. Előbbi módszerrel kevesebb komposztunk lesz, de előnye, hogy a ládába felül berakjuk a zöldhulladékot, az alsó nyíláson pedig hónapokkal később kikaparhatjuk a kész komposztot. A komposzthalom, ennél nagyobb, több komposztot termel, de több munka is bőven van vele.
Komposztálás során a házban és a kertben keletkező hulladék alkotóelemeire bomlik, és humusszá alakul. Ez az anyag csak a talajban élő baktériumok segítségével jöhet létre, ezért gondoskodjunk arról, hogy a komposzthalomnak legyen kapcsolata az élő talajjal. A baktériumok, gombák, férgek és egyéb élőlények csak így tudnak behatolni a komposztba. A komposztgyűjtő helyen tárolt hulladékok lebomlási folyamata a korhadás. Durvább, nagyobb szerves hulladék darabok (például aprított ágak) segítségével gondoskodjunk arról, hogy a komposztot kellően átjárja a levegő, forró nyári napokon pedig egy-egy kanna vizet is öntsünk rá alkalmanként. Levegőtől elzárva - például egy vastag, frissen nyírt fűréteg alatt - megjelennek a rothasztó baktériumok, melyeknek nem jó irányba viszik el a komposztálás kémiai folyamatát. A sikeres komposztálás jele, hogy a komposzthalom összeesik.
A komposztot 2-3 havonta helyezzük át egy másik helyre: kéttenyérnyi durva anyagra kerüljön egy réteg nyers humusz és 5 cm vastag kerti föld vagy komposztréteg, némi szerves trágya és kőliszt, esetleg a komposztálást beindító anyag. A komposztban munkához látnak a giliszták, melyek szó szerint átrágják magukat a komposzton, és fekete, az eredeti talajra emlékeztető illatú humuszt hagynak maguk után. Ezután újabb 2-3 hónap türelemre lesz szükségünk a végeredményig. Az érési folyamat végeztével még mindig maradnak olyan nagyobb darabok a komposztban, melyek nem bomlottak le, ezért használat előtt át kell azt rostálnunk.
Érdemes tudni, hogy mit komposztáljunk, és mit ne
Kerti hulladékok szinte bármit nyugodtan komposztálhatunk a beteg növényeket és növényi részeket kivéve. Nyers konyhai hulladék, száraz széna, levelek, sövénynyírásból maradványai, levelek, szalma, hamu, sőt mértékkel még kartonpapír és kávézacc is kerülhet ide. A vastagabb gallyakat aprítva tegyük a komposztba, hiszen ezeket egyben hagyva jóval több idő alatt komposztálódnak, mint a levelek. Nem komposztálható például az impregnált fahulladék, a citrusfélék gyümölcseinek hulladéka (mivel ezek vegyszerezettek a hosszabb eltarthatóság miatt), a magvas gyomok, gyomgyökerek, hús-, és csontdarabok, sőt főzött konyhai hulladékok se kerüljenek a komposztba.
