Az elmúlt 20-25 évben folyamatosan csökkent a magyarországi almatermő terület nagysága, míg az ezredfordulón még 42 ezer hektár volt, mára 20,5 ezer hektárra zsugorodott, ebből 16 500 hektár található Szabolcsban, vagyis a termőterület háromnegyede. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség és Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az InfoRádióban elmondta, már a belföldi piacok kielégítéséhez sincs elegendő almánk.
Durva, ami ezzel a gyümölccsel történik: tényleg elfogyhat a hazai alapanyag?
Az ipari alma frontján a feldolgozói kapacitások körülbelül 50 százalékára van elegendő alma, a hazai almafogyasztás nagyjából 11-12 kiló fejenként évente; már ez a 110-120 ezer tonna sincs meg minden évben, május-júniusban a magyar alma döntő része elfogy a hűtőtárolókból. Ha pedig beüt a tavaszi fagy vagy jön egy aszályos év, már áprilisra kiürülnek a hazai almakészletek, ennek azonban szerinte nem csak az almaültetvények drasztikus fogyatkozása az oka
- fogalmazott a szakember.
Hozzátette, jó minőségű almát csak intenzív, öntözött, jéghálóval takart és fagyvédett ültetvényeken tudnak termelni. Ugyanakkor ez a 20,5 ezer hektárból nem lehet több mint 2000-2500 hektár, ami mondani sem kell, hogy probléma. A háttérben egyébként a gazdatársadalom elöregedése is áll, hiszen nincs, aki tovább vinné a gazdaságot, sokan pedig újabb növényeket sem ültetnek. Arról nem beszélve, hogy, amíg 3-4 éve 10-12 millió forintból jött létre egy olyan ültetvény, amelyen lehet korszerű körülmények között termelni, ma már 25 millió forinthoz közelít egy ilyen ültetvény - ennyi pénze pedig a legtöbb gazdának nincsen.
