Az ár- és költségviszonyok, az európai piacok feleslegei, valamint a fogyasztói igények változása egyszerre alakítják át a szektor helyzetét.
Töretlen az igény a hazai csipkebogyó iránt, a kereslet az elmúlt évtizedben jelentős termelésbővülést eredményezett.
A kormány kiemelt stratégiájának része a hazai élelmiszeripar modernizációja és versenyképességének erősítése.
Változó árakon kapható a körte Magyarországon, érdemes lehet a piacokon vásárolni.
Magyarországnak meghatározó szerepe van az EU gombatermesztésben, Hollandia és Lengyelország mellett Magyarország látja el az EU gombapiacát.
A hazai víziszárnyas termékpályák komoly károkat szenvedtek el, melyet a nem kívánt piaci események tovább súlyosbítottak.
Nagy szükség lenne digitálisan képzett élelmiszeripari mérnökökre itthon, akik képesek egyszerre érteni a technológiához és a digitalizációhoz.
A projekt eredményeként egy hosszú távon fenntartható termelésből származó hazai hangszeralapanyag vagy termék előállítása várható.
Magyarországon van tér és igény a szójatermesztés bővítésére Nagy István szerint.
A teljes európai kacsaszektor közösen lépett fel Brüsszelben a kínai dömping ellen.
A feldolgozó üzemek komplex fejlesztését célzó pályázat által 114 beruházás csaknem 200 milliárd forint forrásban részesül.
Az ország északi részében az időjárás kifejezetten jól alakult idén a csemegekukorica fejlődése szempontjából.
A magyar csemegekukorica-szektor továbbra is Európa éllovasa 2025-ben, megelőzve Franciaországot.
A külföldről beözönlő fajták üzemi termesztésbe állítása, alapos ismeretek és vizsgálatok hiánya miatt visszafordíthatatlan kárt okoz és okozhat az ágazatnak.
A rendkívül kedvezőtlen időjárás hatások következményeként példátlanul magas terméskiesésről beszélhetünk idén.
Vannak gyümölcsök, amik még elérhető áron vannak a magyar boltokban, azonban akadnak olyanok is, amikért már jobban a zsebünkbe kell nyúlni.
A jövő a tudatos, lokális tapasztalatokon nyugvó kutatás-fejlesztésé Magyarországon.
5,1 milliárd forintnyi támogatást kaptak hazai vállalkozások a mezőgazdasági termelés fejlesztésére.
2019 és 2021 között több borászat képviselői fiktív munkákról és nem létező eszközbeszerzésekről állítottak ki hamis számlákat, hogy hazai és uniós támogatásokat szerezzenek.
Egyre nagyobb méreteket ölt Magyarországon a száj- és körömfájás betegség, sok telep érintett.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
