A külföldről beözönlő fajták üzemi termesztésbe állítása, alapos ismeretek és vizsgálatok hiánya miatt visszafordíthatatlan kárt okoz és okozhat az ágazatnak.
A rendkívül kedvezőtlen időjárás hatások következményeként példátlanul magas terméskiesésről beszélhetünk idén.
Vannak gyümölcsök, amik még elérhető áron vannak a magyar boltokban, azonban akadnak olyanok is, amikért már jobban a zsebünkbe kell nyúlni.
A jövő a tudatos, lokális tapasztalatokon nyugvó kutatás-fejlesztésé Magyarországon.
5,1 milliárd forintnyi támogatást kaptak hazai vállalkozások a mezőgazdasági termelés fejlesztésére.
2019 és 2021 között több borászat képviselői fiktív munkákról és nem létező eszközbeszerzésekről állítottak ki hamis számlákat, hogy hazai és uniós támogatásokat szerezzenek.
Egyre nagyobb méreteket ölt Magyarországon a száj- és körömfájás betegség, sok telep érintett.
Folyamatosan fejlődik a hazai zöldségtermesztés, az ágazatban fejlesztések és beruházások valósulnak meg.
A szarvasgombatermesztők hatékonyabb érdekképviselete mellett döntött a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének közgyűlése.
Sok magyar termelő úgy tekint a nemzetközi projektekre, mint a hazai finanszírozásra.
A hazai tojáságazat tavaly kihívásokkal szembesült: alacsony árak, madárinfluenza, munkaerőhiány és költségnövekedés.
A sárgarépa és a petrezselyemgyökér is keresett termék Magyarországon a piacokon.
Évente mintegy 200 ezer hektoliter pezsgő készül hazánkban, ennek a mennyiségnek a jelentős része a magyar piacon kel el, körülbelül harmada kerül az exportpiacokra.
Az összes hazai halfogyasztás 40 százaléka realizálódik az év végi ünnepi időszakban.
A takarmányozás feltételei jelentősen javultak, a jövőben azonban kérdéses, hogy fennmarad-e a kedvező trend.
A kígyóuborka idényének végét jelentős árhullámzások kísérik, de az import már jóval olcsóbb a hazai árunál.
A hamarosan beinduló karácsonyfa szezonban a legszebb és legfrissebb fenyőfák idén is a termelői vásárokon lesznek kaphatók.
A jövő év elején hatályba lépő törvénymódosítással új szabályozási elemek lépnek életbe, melyek megerősítik a termelők helyzetét.
A szelídgesztenye hazánkban jellemzően kisüzemi növény, a nagyobb árutermelő ültetvények száma igen csekély.
Magyarországon jelenleg évente hozzávetőlegesen 2,5 ezer tonna gyapjú termelődik.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
Óriási repedések keletkeztek az aszály hatására, a szárazság a következő napokban tovább fokozódik, kevéske eső csak délnyugaton eshet.
