Itt van minden, amit a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történő termékfeldolgozás mennyiségi korlátjáról tudni kell.
A mosómedve látszatra szende és aranyos, ugyanakkor sok kárt okozhat a természetnek és akár az embereknek is.
Egyre több csapás éri a magyar gyümölcstermesztőket, sokan kerülhettek nehéz helyzetbe az elmúlt években.
A vásárlók részéről ma már alapvető elvárás, hogy szálkamentes a termék, a pikkelyes halak lassan eltűnnek a piacról, élő halat pedig már csak kevesen vásárolnak.
Az ár- és költségviszonyok, az európai piacok feleslegei, valamint a fogyasztói igények változása egyszerre alakítják át a szektor helyzetét.
Változó árakon kapható a körte Magyarországon, érdemes lehet a piacokon vásárolni.
A hazai víziszárnyas termékpályák komoly károkat szenvedtek el, melyet a nem kívánt piaci események tovább súlyosbítottak.
Nagy szükség lenne digitálisan képzett élelmiszeripari mérnökökre itthon, akik képesek egyszerre érteni a technológiához és a digitalizációhoz.
A projekt eredményeként egy hosszú távon fenntartható termelésből származó hazai hangszeralapanyag vagy termék előállítása várható.
Magyarországon van tér és igény a szójatermesztés bővítésére Nagy István szerint.
A teljes európai kacsaszektor közösen lépett fel Brüsszelben a kínai dömping ellen.
A külföldről beözönlő fajták üzemi termesztésbe állítása, alapos ismeretek és vizsgálatok hiánya miatt visszafordíthatatlan kárt okoz és okozhat az ágazatnak.
A rendkívül kedvezőtlen időjárás hatások következményeként példátlanul magas terméskiesésről beszélhetünk idén.
2019 és 2021 között több borászat képviselői fiktív munkákról és nem létező eszközbeszerzésekről állítottak ki hamis számlákat, hogy hazai és uniós támogatásokat szerezzenek.
Egyre nagyobb méreteket ölt Magyarországon a száj- és körömfájás betegség, sok telep érintett.
Folyamatosan fejlődik a hazai zöldségtermesztés, az ágazatban fejlesztések és beruházások valósulnak meg.
A hazai tojáságazat tavaly kihívásokkal szembesült: alacsony árak, madárinfluenza, munkaerőhiány és költségnövekedés.
Évente mintegy 200 ezer hektoliter pezsgő készül hazánkban, ennek a mennyiségnek a jelentős része a magyar piacon kel el, körülbelül harmada kerül az exportpiacokra.
Az összes hazai halfogyasztás 40 százaléka realizálódik az év végi ünnepi időszakban.
Magyarországon jelenleg évente hozzávetőlegesen 2,5 ezer tonna gyapjú termelődik.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
Óriási repedések keletkeztek az aszály hatására, a szárazság a következő napokban tovább fokozódik, kevéske eső csak délnyugaton eshet.
