2024. június 17. hétfő Laura, Alida
Ennyi volt az élelmiszerárstop - mi következik most?

Ennyi volt az élelmiszerárstop - mi következik most?

2023. augusztus 1-jével, bevezetése után 17 hónappal megszűnik az egyes alapvető élelmiszerekre bevezetett hatósági ár, vagyis az ársapka. A kifejezés vitathatatlanul a 2022-es (az üzemanyagok esetében pedig a 2021-es) év szava lett, amely előbb bekerült a közbeszédbe, majd meghatározóvá lett ott. Az intézkedés, amelyet eredetileg a 2022-es választás megnyerése érdekében vezetett be a kormány, eleinte határozott időtartammal, 3 hónapos hatállyal bírt, ám azt végül újra és újra meghosszabbították, folyamatosan életben tartva az árstopot. 2023. júniusa végén azonban a kormány bejelentette, hogy július végén megszüntetik az ársapka hatályát. Kérdés csak az, hogy mire számíthat az intézkedés kivezetésével a lakosság, és mire az élelmiszerágazat egyéb szereplői?

A hatósági árak koncepciójával 2022-ben a legtöbben még az előző évben, 2021 novemberében találkozhattak először, amikor a kormány maximalizálta az üzemanyagok árát, ami - bár rengeteg embert érintett - végül nem okozott különösebb felbolydulást a lakosság részéről. Annál nagyobb volt a meglepetés ezért, amikor 2022 január 12-én Orbán Viktor váratlanul bejelentette, hogy februártól 6 alapvető élelmiszer, a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell - illetve nem sokkal később a csirkefarhát - és a 2,8%-os tehéntej is hatósági árassá fog válni. Ezen termékek legmagasabb árát a kormány 2021. október 15-i szintben határozta meg, hiszen az ősz végére meglehetősen látványos volt a búzaliszt árának emelkedése, de jelentős drágulás történt a cukor és a tej esetében is. Az első bejelentések szerint az intézkedés májusig lett volna életben, de az üzemanyagárstophoz hasonlóan a kormányt ennél is fenntartotta magának a meghosszabbítás lehetőségét.

EZ IS ÉRDEKELHET

Bár az árstop első három hónapjában senki nem mondta ki nyíltan, köztudott volt, hogy a kormány a 2022-es országgyűlési választások megnyerése érdekében hívta életre az árstopot. Az intézkedést első körben a tavalyi év májusáig hozták, és az első időszakban még senki nem sejtette, hogy a kristálycukorra, a búzafinomlisztre, a napraforgó-étolajra, a sertéscombra, a csirkemellre - illetve nem sokkal később a csirkefarhátra - és a 2,8%-os tehéntejre is hatósági ár fog vonatkozni. Az érintett termékek köre egyszer bővült a tavalyi év során, novemberben bejelentették, hogy a friss tojás és a étkezési burgonya valamennyi fajtája is az árstop hatálya alá került.

November végén kibővült az érintett élelmiszerek köre

Mivel azonban Magyarország sem tojásból, sem pedig burgonyából nem önellátó, az ellátás hosszabb távon felvethetett bizonos aggályokat, tekintve, hogy idén elég gyenge volt a burgonyatermés Európában. És ahogy korábban a csirke- és a sertéshúsnál, úgy hamarosan a tojásnál is megjelentek az első import tételek, ezúttal Lengyelországból.

Az akkori számítások szerint az év végéig mintegy 250 milliárd forint lehetett az élelmiszeripar (termelők és feldolgozók) vesztesége, szemben az első három hónapra kalkulált 20 milliárddal és az áprilisban bejelentett 50 milliárddal. A kereskedőknél azonban jellemzően nem jelentkezett komolyabb veszteség, mivel azok eddig is a fogyasztókra, illetve a termelőkre hárították át a veszteségeiket. A kereskedőknek csak egy csoportja veszített ebben a helyzetben: a magyar tulajdonú, független kisboltok, a falusi kisboltok, valamint a magyar láncok elképesztő piacvesztésen mennek keresztül, miközben a diszkontláncok térnyerése döbbenetes mértékű: 34%-ról 40%-ra nőtt a piaci részesedésük Magyarországon.

EZ IS ÉRDEKELHET

Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián több témakörben is előkerült az árstopok kérdése. Az egyik leginkább figyelemre méltó kijelentés azonban az volt, amely szerint minél előbb ki kell vezetni az ársapkákat, mert azok fenntarthatatlanok. Ez minden bizonnyal nehéz feladat lesz, de 3-4 ütemben, több hónap alatt egészen biztosan megoldható lenne.

EZ IS ÉRDEKELHET

November végén, december elején nagyobb üzemanyaghiány alakult ki a magyar benzinkutaknál. A kisebb benzinkutak két héten keresztül nem kaptak új benzinszállítmányt, de több nagyobb kútnál is tankolási limitet vezettek be. A helyzet végül a december 3-4-i hétvégén tetőzött, amire válaszul a kormány december 6-án este megszüntette a benzinárstopot. Azóta az üzemanyagellátás rendeződött a benzinkutaknál, habár a hirtelen megemelkedő üzemanyagárak előbb-utóbb be kellett, hogy épüljenek az élelmiszerek árába is. A szakember szerint az állattartás esetében ez a hatás azonnal érvényesülni fog, a növénytermesztés területén azonban csak tavasszal, amikor ismét munkába állnak a földeken a mezőgazdasági gépek.

EZ IS ÉRDEKELHET

December elején-közepén már sejteni lehetett, hogy a kormány ismét meg fogja hosszabbítani az árstopot. Ez aztán december 13-án meg is történt, amint azt Nagy István agrárminiszter bejelentette. A tárcavezető emellett beszélt arról is, hogy az ársapka mellett biztosítani kell, hogy a rögzített árú termékek rendelkezésre álljanak. Ennek érdekében határozták meg, hogy a kereskedők az érintett termékekből a 2021. évi átlagos napi mennyiséget árusítani kötelesek. December 29-én a kormány egy újabb rendeletben kimondta, hogy az esetleges áruhiányok elkerülése érdekében az üzleteknek kétszer annyi ársapkás árucikket kell készleten tartania, mint amennyi átlagosan akkor volt készleten, amikor az árakat befagyasztották. A rendelet 2023. január 13-án lépett életbe.

Egyre többen követelték januártól az árstop kivezetését

A 2023-as év elején egyre többen és egyre hangosabban követelték az árstopok kivezetését. A kormány sietett közölni, hogy az alapvető élelmiszerekre kiszabott hatósági ár április 30-ig fog tartani, azután pedig - vélhetőleg - ki fogják majd vezetni. A hatósági árak felszámolását egyebek mellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, a GKI és több terméktanács, szakmai szervezet is támogatta. Mindezen csoportosulások fellépése jobbára eredménytelen maradt, a kormány ugyanis kitartott a korábbi terve mellett, és nem változtatott a kivezetés - akkori - dátumán. Mi több, április 20-án újabb két hónappal, egészen június végéig meghosszabbították az árstop hatályát. Megfigyelhető volt, hogy tavasztól egy változás állt be a kormány kommunikációjában, és immáron azt tűzték ki célul, akkor fogják megszüntetni az ársapkát, ha az infláció végre egy számjegyűre fog csökkenni.

Ezzel kapcsolatban Raskó György, az ismert agrárközgazdász úgy fogalmazott, hogy ez ugyanolyan, a nép közérzetét javító lépés volt, mint a korábbi alkalmakkor. Raskó György szerint ezeknek a kritériumoknak a megkötése színtisztán belpolitikai döntés volt, amit a kiskereskedelem szereplői és a mezőgazdasági termelők fognak megfizetni. A szakember ugyanakkor úgy vélte április végén, hogy idén már nem fogják kivezetni az ársapkát. Az ugyan előfordulhat, hogy az év végére egy számjegyűre csökken az infláció, bár ezt nem tartotta valószínűnek.

Ha nem lesz állami beavatkozás, és a piac dönti el az árak alakulását, akkor idén nem lesz egy számjegyű az infláció

- jelentette ki Raskó György.

Aztán jöttek a kötelező akciók

A kormány árprilis végén jelentette be, hogy az árstopok mellett a Gazdasági Versenyhivatallal egy közös online árfigyelő rendszert, a fogyasztóvédelmi hatósággal pedig egy olyan adatbázist fog létrehozni, amelyekkel a verseny fokozása érdekében célzottan figyeli és bemutatja a termékek árváltozását. Úgy tervezték, hogy a fontosabb élelmiszerek 20 termékkategóriába (pl. baromfihús, sajt, kenyér, péksütemény, zöldség, gyümölcs) kerülnek besorolásra annak érdekében, hogy kellően széles termékskálára terjedjen ki a kedvezményes vásárlás lehetősége. Az érintett kiskereskedelmi üzleteknek valamennyi kijelölt termékkategóriából egy-egy szabadon választott terméket a kötelező árleszállítást megelőző 30 napban tapasztalt legalacsonyabb árnál legalább 10%-kal szükséges kedvezőbb áron értékesíteniük. (Ezt azóta 15%-ra emelték.) Az akciókra heti rendszerességgel kell sort keríteni, ami nem vonatkozhat árstopos termékekre. A kötelező akciókat június 1-től vezették be, az online árfigyelő rendszer pedig július 1-jén indult el.

A kötelező akciózás bejelentésével majdnem egy időben az is kiderült, hogy a kormány már csak egyszer hosszabbítja meg az árstopok hatályát, a végső határidő 2023 július 31-e lett. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter az intézkedést azzal indokolta, hogy a kötelező akciók és az élelmiszerárakban beindult trendek eléggé biztatóak ahhoz, hogy a két azonos hatású intézkedés - a kötelező akciók és az árstopok közül - az egyiket ki lehessen vezetni. Ezt látszott alátámasztani az is, hogy az árfigyelő rendszerhez megjelent rendelettervezetben több olyan élelmiszer és termékkategória is helyet kapott, amelyek akkor még az árstop hatálya alá tartoztak.

De mire számíthatunk az árstopok után?

Az agrárközgazdász a hatósági árak június 31-es kivezetése kapcsán az Agrárszektornak elmondta, hogy ezt az intézkedés rég meg kellett volna szüntetni, sőt, igazából be sem kellett volna vezetni. Raskó György ugyanakkor jelezte, hogy az árstopok kivezetésekor egy jelentős inflációugrás lesz az élelmiszerek tekintetében.

A kivezetés azért fog nagyon komoly élelmiszer-inflációt okozni, mert a 2021 októberi élelmiszeráraknál a beszerzési árak minden érintett terméknél 50-100%-kal magasabbak. A kereskedők ezt a veszteséget eddig lenyelték, de az ársapka megszüntetése után semmi nem kötelezi őket erre

- mutatott rá Raskó György.

Az szakember szerint, hogy jelenleg a csirkehúsnál minden egyes eladott kilogramm csirkemellen 650-700 forint vesztesége van a kereskedőknek. A sertéscombnál ez az összeg 600 forint körüli lehet, az étolajnál 300-400, a cukornál 300, a lisztnél pedig 100 forintot veszít a kereskedő. A tojáson és a burgonyán meglepő módon nincs különösebb veszteség, sőt, az újkrumplin talán még keresnek is valamennyit. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ha megszűnik a hatósági ár, akkor a kereskedők a beszerzési árra azonnal rá fogják tenni a maguk kiskereskedelmi árrését, ebből kifolyólag pedig lesznek különbségek az áruházláncak között. Raskó György szerint ezen a téren a diszkontok jobb helyzetben vannak, egyszerűbben tudnak olcsóbb beszerzési árakat intézni. Náluk is lesz rögtön egy árugrás, de arra vigyázni fognak, hogy az ne legyen akkora, hogy a vásárlók másik boltba menjenek át.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hogy mi lesz a következő időszakban, meglehetősen bonyolult lenne megjósolni. Bár az egyes élelmiszerek árainál jelentős csökkenést lehetett megfigyelni az utóbbi időszakban, július 1-jétől életbe lépett az új hulladékgazdálkodási szabályozás, amelynek legfőbb eleme a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR).  Ez ugyanis az előzetes becslések szerint évente mintegy 120 milliárd forintos többletterhet ró majd az élelmiszerfeldolgozókra. Mindez a hazai élelmiszeripar eredményének több mint a felét jelenti, az új terhet ezért képtelenek lenyelni a gyártók, így megpróbálják beépíteni az árakba. A változás iparági számítások szerint legalább 3-4%-os élelmiszerdrágulást eredményez majd.

EZ IS ÉRDEKELHET
Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?