2024. június 16. vasárnap Jusztin
Most lehull a lepel: kiderült az igazság az árstopos élelmiszerekről

Most lehull a lepel: kiderült az igazság az árstopos élelmiszerekről

agrarszektor.hu
Magyarországon a 2022-as év szava, talán nem meglepő, de az ársapka lett. Ez a kifejezés először tavaly ősszel az üzemanyagok, majd idén januártól az élelmiszerek kapcsán került be a közbeszédbe, és - ha az év egészét nézzük - vált meghatározóvá. Bár eredetileg mindkét intézkedés meghatározott időtartamra szólt volna, a kormány végül mindkettőt meghosszabbította újabb és újabb három hónapra, mi több, az élelmiszerek esetében ősszel újabb elemekkel is bővítették a listát. A benzinárstopot végül 2022. december 7-én megszüntették, ám az élelmiszerek bizonyos csoportjaira húzott ársapka velünk marad, a legutolsó információk szerint egészen 2023. április 30-ig.

A 2022-es évben számos olyan esemény történt, amelyre hosszú idő múltán is emlékezni fogunk. Ilyen például a februárban kirobbant orosz-ukrán háború, a nyarat és a mezőgazdasági szezont meghatározó, nemcsak Magyarországot, de egész Európát letaroló, történelmi aszály, de említhetnénk ezek következményeit, az Afrikát, Közel-Keletet és Dél-Ázsiát fenyegető élelmezési válságot, az elszálló energia- és élelmiszerárakat is. Az viszont immáron bizonyos, hogy idén az év szava, legmeghatározóbb kifejezése hazánkban az ársapka lett, ami a hatósági árakra, árstopokra megalkotott, azoknál jóval kifejezőbb szó.

A hatósági árak koncepciójával a legtöbben még az előző évben, 2021 novemberében találkozhattunk először, amikor a kormány maximalizálta az üzemanyagok árát. Ez, bár rengeteg embert érintett, mégsem okozott különösebb felbolydulást a lakosság részéről. Annál nagyobb volt a meglepetés ezért, amikor 2022 január 12-én Orbán Viktor váratlanul bejelentette, hogy februártól 6 alapvető élelmiszer, a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell - illetve nem sokkal később a csirkefarhát - és a 2,8%-os tehéntej is hatósági árassá fog válni. Ezen termékek legmagasabb árát a kormány 2021. október 15-i szintben határozta meg, hiszen az ősz végére meglehetősen látványos volt a búzaliszt árának emelkedése, de jelentős drágulás történt a cukor és a tej esetében is. Az első bejelentések szerint az intézkedés májusig lett volna életben, de az üzemanyagárstophoz hasonlóan a kormányt ennél is fenntartotta magának a meghosszabbítás lehetőségét.

2022. májusáig éppen ezért még sokan úgy vélekedtek, hogy ez lényegében egy három hónapig tartó akció, amit - ha nem hosszabbítják meg - a kereskedelem különösebb veszteség nélkül megúszhat, hiszen az külföldi importlehetőségek jóformán korlátlanok. Január végén egyébként meg is jelentek az import sertéshúsok a hazai polcok hentespultjaiban, február elején pedig a román csirkehúsok felbukkanása okozott kisebb felzúdulást. Az Agrárszektor által megkérdezett agrárközgazdász úgy látta, hogy ha hosszabb ideig maradna életben az árstop, annak a termelők és a feldolgozók lennének a nagy vesztesei, de három hónapot még ki lehet bírni gond nélkül. A cukor, az étolaj és a liszt hosszú ideig kibírja, akinek ezekből a termékekből van készlete, az raktáron fogja tartani. Ez azonban nem tartható hosszútávon, mert borítékolható, hogy a termelők - akár a sertés-, akár a baromfihizlalók -, ha előre tudják, hogy a befagyasztott árak miatt garantált veszteség fogja érni őket, visszább fogják fogni a termelésüket.

Az agrárközgazdász szerint az élelmiszerek árának befagyasztása nem alkalmas módszer a drágulás kezelésére, piacgazdaságokban nem is szokták alkalmazni. A szakember úgy látja, hogy az élelmiszer-gazdaság szereplői különösebb megrázkódtatás nélkül túl fogják élni. A számítások szerint ebben az három hónapban 20 milliárd forintjába került az ágazatnak ez az intézkedés, de ez még az elviselhető szinten volt. A szakértő úgy vélte azonban, hogy egy év után ez azonban már kifejezetten jelentős összeg lenne, amit nem biztos, hogy az élelmiszeripar és a mezőgazdasági termelők ki tudnának gazdálkodni.

Közben a május közepéig meghosszabbított üzemanyagárstop terén is voltak új fejlemények: a termelők az ellátást aggodalmaira válaszul a kormány rendeletben kötelezte a benzinkutakat arra, hogy ki kell szolgálniuk a 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsikat, traktorokat és mezőgazdasági erőgépeket. Ennek ellenére március közepén volt egy kisebb fennakadás az üzemanyag-ellátás terén, ami már a mezőgazdaságot is érintette.

A február végén kirobbant orosz-ukrán háború komoly bizonytalanságokat hozott az élelmiszeriparban, különösen a napraforgó-étolajok terén, lévén Ukrajna ugyanis a világ legnagyobb napraforgóolaj-termelője és -exportőre. A szakértők azt prognosztizálták, hogy az árstop lejárta után az étolajok ára hirtelen a literenkénti ezer forintos szint környékére ugorhat, márpedig ezt a terméket nemcsak a lakosság, de a HoReCa szektor és az élelmiszeripar is nagy mennyiségben használja.

EZ IS ÉRDEKELHET

Április végén meghosszabbították az árstopot

Az élelmiszerárstop első, július 1-ig tartó meghosszabbítását Orbán Viktor április 27-én jelentette be. A kormány ezzel egyidőben az üzemanyagokra vonatkozó intézkedés hatályát is meghosszabbította ugyaneddig. Ekkor a számítások már azt mutatták, hogy éves szinten 50 milliárd forintba fog kerülni az intézkedés, de ezt a költséget nagyrészt a multik fogják elszenvedni, a kiskereskedőket csak kisebb mértékben érik majd a veszteségek. Az árstopokról azonban bebizonyosodott, hogy az érintett termékek árát ugyan megfogják, ám a helyettesítő termékek esetében mégis komoly drágulást hoztak. A tavaszi hónapokban ez a leglátványosabban a napraforgó-étolajnál mutatkozott meg.

Üzemanyagfronton is komoly változásokat hozott a május. A kormány ugyanis bevezette, hogy csak a magyar forgalmival rendelkező autók tankolhatnak Magyarországon hatósági áron, mindenki másnak a teljes piaci árat kell kifizetnie. Ennek hatására a Shell több magyarországi benzinkútját is bezárta ellátási problémákra hivatkozva, a nyitva levő kutakon pedig egyszerűen nem szolgálta ki külföldi rendszámú autókat.

Június közepén jött az újabb hosszabbítás

Június 16-án Orbán Viktor ismét bejelentette, hogy ismét három hónappal, október 1-ig meghosszabbítják az élelmiszerekre és az üzemanyagokra kivetetett ársapkát, emellett a hitelmoratóriumot és a kamatstopot is, méghozzá 2022. december 31-ig. A döntés okaként a miniszterelnök a nemzetközi helyzetet nevezte meg. Ekkorra a szakértők már mind azt mondták, hogy az árstopok megszűnése után jelentős áremelkedésre lehet számítani az érintett élelmiszerek terén, és nem várható egyhamar az árak visszarendeződése. Az is látható volt, hogy az árstoppal nem érintett termékkörök árában jelentős emelkedések következtek be, legyen szó akár a tejekről vagy éppen a csirke- és sertéshúsokról.

EZ IS ÉRDEKELHET
EZ IS ÉRDEKELHET
EZ IS ÉRDEKELHET

Augusztusban a szakértők már úgy vélekedtek, hogy az árstopok után óriási drágulás várható. Egyes termékeknél 20-30%-os áremelkedést prognosztizáltak, ám a sertéscomb esetében a 30-40%-os, az étolajnál pedig a 70-80%-os drágulást sem tartották kizártnak. Szeptemberben jelentek meg az első hírek arról, hogy bizonyos árstopos termékeknél, elsősorban a cukornál és a tejnél áruhiány alakult ki a boltokban. Az érintett termékpályák szakmai szervezetei szerint az lehetett ennek az oka, hogy az emberek felvásárolták az alternatívákhoz képest jelentősen olcsóbb termékeket.

Az üzemanyagok terén július végén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón arról számolt be, hogy változás lesz azok körében, akik kedvezményesen tankolhatnak. Mint fogalmazott, a 480 forintos üzemanyagár csak a magántulajdonú gépjárművek, taxik és mezőgazdasági erőgépek számára lesz elérhető. Augusztus közepén érkezett a hír, hogy a kormány 18,5 milliárd forintot különített el a nehéz helyzetbe került kisbenzinkutak támogatására. Mindeközben az is kiderült, hogy sokan nem ismerték a pontos szabályokat, ami a mezőgazdasági gépek tankolására vonatkozott.

EZ IS ÉRDEKELHET

Végül októberben sem értek véget az árstopok

Szeptember 17-én érkezett a bejelentés, hogy ismét kitolják az árstopok határidejét három hónappal, amelyek így december 31-ig lesznek életben. A háború és arra adott szankciós válaszok brutális áremelkedéshez vezettek, így amíg a szankciók hatályban vannak, addig a benzin és élelmiszerárszopot meghosszabbítjuk - közölte Gulyás Gergely a Kormányinfón. Az ársapka azonban, ami összességében 8 alapvető élelmiszerre vonatkozik, paradox módon nem a deflációt (az árszínvonal csökkenését) erősítette meg, hanem még inkább felpörgette az inflációt - mutatott rá az agrárközgazdász, akinek az értékelése szerint az intézkedés miatt a kereskedők - akiknek rosszul esett az őket sújtó különadó - az árstop miatt elszenvedett, a beszerzési és eladási ár közötti veszteségeiket ráterhelték más élelmiszerekre, illetve egyéb háztartási és vegyi cikkekre. Ennek azonban egy olyan pszichológiai hatása volt, ami a vártnál is nagyobb mértékű inflációt hozott. A szakember ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az Európai Unió más tagállamaiban, ahol nincs árstop, ott az élelmiszer-infláció csak fele-harmada az itthoninak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az árstoppal érintett élelmiszerek közül talán a liszt drágult talán a legnagyobb mértékben, ám emiatt a sütőipari termékeknek is drasztikus mértékben megemelkedett az ára. Az agrárközgazdász szerint a lisztnél tökéletesen látható, hogy az árstop nem fogta meg az áremelkedést, mivel az intézkedés csak a BL80-as finomlisztre vonatkozik, mellette azonban van még másik 20-féle liszt, amelyekre nem volt korlátozás, ezeknél mostanra már 50% fölötti áremelkedés volt. Ugyanez áll a napraforgóolajra, a cukorra és a tejre is. A szakember kiemelte, hogy ez utóbbinál az árstop csak a 2,8%-os UHT tejre vonatkozik, a frisstej ára viszont szintén 50%-kal nőtt. Az árbefagyasztás a tervezett hatásnak tehát épp az ellenkezőjét generálta, nem megfogta az árakat, hanem hozzájárult az élelmiszer-infláció növekedéséhez. Ekkor már a szakember értékelése szerint teljesen kizárható volt, hogy csökkenni kezdjenek az élelmiszerárak, és ennek hatására megszüntessék az árstopot, ám attól se tartott, hogy bármely érintett élelmiszerből tartós hiány alakuljon ki a boltokban.

Novemberben újabb termékek kerültek ársapka alá

Orbán Viktor október 28-án bejelentette, hogy a kormány újabb termékek árát maximalizálná, ám azt nem nevezte meg, melyek lennének ezek. Az árstopok kapcsán a szakértők kifejtették, hogy eddigi tapasztalatok alapján nem lassult, hanem inkább felpörgött az élelmiszer-infláció. Ezeknél a termékeknél ugyanis két dolog történik: egyrészt vagy hiány keletkezik, tehát hirtelen elfogynak a termékek, vagy rosszabb minőségű terméket lehet kapni ugyanazon az áron. A szakember szerint kereskedők a veszteségeket kénytelenek szétteríteni, vagyis az árstopos termékeken keletkező mínuszt a többi termék drágításával egyenlítik ki.

A hivatalos adatok szerint az elmúlt egy évben a kenyér és a sajt drágult leginkább, valamint a vaj, a száraztészta és a tojás, így mindenki arra számított, hogy ezen termékek közül kerülnek majd ki az újabb ársapkás élelmiszerek. Az Agrárszektor által megkérdezett agrárközgazdász szerint sem a kenyér, sem a tojás esetében nem kell arra számítani, hogy ársapka kerülne rá. Mint kiderült, csak félig jött be a jóslat, mert amíg a kenyér valóban nem lett hatósági áras, a tojás és mellette a burgonya igen. Új elem volt ezeknél, hogy nemcsak egy adott "fajta" tojás és burgonya került be az élelmiszerárstop hatálya alá, hanem valamennyi friss tojás és étkezési probléma, ami meglehetősen felborzolta a kedélyeket az érintett termékpályáknál.

EZ IS ÉRDEKELHET
EZ IS ÉRDEKELHET

Mivel Magyarország sem tojásból, sem pedig burgonyából nem önellátó, ami hosszabb felvethet bizonyos kihívásokat az ellátásnál ezeknek az élelmiszereknél, főleg annak ismeretében, hogy idén elég gyenge volt a burgonyatermés Európában. És ahogy korábban a csirke- és a sertéshúsnál, úgy hamarosan a tojásnál is megjelentek az első import tételek, ezúttal Lengyelországból.

A számítások szerint az év végéig mintegy 250 milliárd forint lesz az élelmiszeripar (termelők és feldolgozók) vesztesége, szemben az első három hónapra kalkulált 20 milliárddal és az áprilisban bejelentett 50 milliárddal. A kereskedőknél azonban jellemzően nem jelentkezett komolyabb veszteség, mivel azok eddig is a fogyasztókra, illetve a termelőkre hárították át a veszteségeiket. A kereskedőknek csak egy csoportja veszít ebben a helyzetben: a magyar tulajdonú, független kisboltok, a falusi kisboltok, valamint a magyar láncok elképesztő piacvesztésen mennek keresztül, miközben a diszkontláncok térnyerése döbbenetes mértékű: 34%-ról 40%-ra nőtt a piaci részesedésük Magyarországon.

EZ IS ÉRDEKELHET

A Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián több témakörben is előkerült az árstopok kérdése. Az egyik leginkább figyelemre méltó kijelentés azonban az volt, amely szerint minél előbb ki kell vezetni az ársapkákat, mert azok fenntarthatatlanok. Ez minden bizonnyal nehéz feladat lesz, de 3-4 ütemben, több hónap alatt egészen biztosan megoldható lenne.

EZ IS ÉRDEKELHET

November végén, december elején újabb üzemanyaghiány alakult ki a magyar benzinkutaknál. A kisebb benzinkutak két héten keresztül nem kaptak új benzinszállítmányt, de több nagyobb kútnál is tankolási limitet vezettek be. A helyzet végül a december 3-4-i hétvégén tetőzött, amire válaszul a kormány december 6-án este megszüntette a benzinárstopot. Azóta az üzemanyagellátás rendeződött a benzinkutaknál, habár a hirtelen megemelkedő üzemanyagárak előbb-utóbb be fognak épülni az élelmiszerek árába is. A szakember szerint az állattartás esetében ez a hatás azonnal érvényesülni fog, a növénytermesztés területén azonban csak tavasszal, amikor ismét munkába állnak a földeken a mezőgazdasági gépek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Jövőre is velünk marad az élelmiszerárstop

December elején-közepén már sejteni lehetett, hogy a kormány ismét meg fogja hosszabbítani az árstopot. Ez aztán december 13-án meg is történt, amint azt Nagy István agrárminiszter bejelentette. A tárcavezető emellett beszélt arról is, hogy az ársapka mellett biztosítani kell, hogy a rögzített árú termékek rendelkezésre álljanak. Ennek érdekében határozták meg, hogy a kereskedők az érintett termékekből a 2021. évi átlagos napi mennyiséget árusítani kötelesek. December 29-én a kormány egy újabb rendeletben kimondta, hogy az esetleges áruhiányok elkerülése érdekében az üzleteknek kétszer annyi ársapkás árucikket kell készleten tartania, mint amennyi átlagosan akkor volt készleten, amikor az árakat befagyasztották. A rendelet 2023. január 13-án lép majd életbe. Bár ezúttal több mint két hete van az élelmiszerboltoknak arra, hogy eleget tegyenek az új kötelezettségnek, még nem lehet tudni, hogy ez mennyire fog sikerülni nekik.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?