2024. május 25. szombat Orbán

Másodvetés a kertben: itt a lista, ezeket a zöldségeket szinte bármikor ültetheted

Nagy Z. Róbert
Bár már a tavaszi veteményezéseken és az első májusi palántázási időszakon túl vagyunk, őszig még sok növény megfordulhat a konyhakertben ugyanazon a helyen. Sok esetben érdemes elgondolkodni azon, hogy egy adott fajt állandó helyre vessünk, vagy előneveljünk és majd palántaként ültessünk ki.

Gyakran cserélődnek össze a vetés, ültetés és telepítés fogalmai, pedig jól meghatározható melyik, mit jelent. A magot vetjük. Ültetni ültethetünk palántát, fát, hagymát, gumót, tehát bármit, ami nem mag. A telepítést pedig arra értjük, amikor több éves növényi kultúrát és általában nagyobb területen létesítünk. Tehát egy gyümölcsöskert létrehozásakor ültetjük, vagy telepítjük a fákat. De a magokat soha nem ültetjük. A rövid fogalommagyarázat után nézzük mitől függ az, hogy egy zöldségnövényt magról állandó helyre vetünk, vagy inkább előneveljük palántává, és már ilyen formában ültetjük ki. Érdemes jó döntést hozni, hiszen nem csak a növényfajtól, hanem az adott időszaktól és a termesztési céltól is függhet, hogy melyik a jobb megoldás.

Nem mindegy, mit mutat a naptár

Tavasszal sok növényt (paprika, paradicsom, uborka, tökfélék, dinnyefélék) azért nem szabadföldbe állandó helyükre vetünk, mert akkor még hűvös van, ezért nem, vagy vontatottan kelnének ki a magok. Ilyenkor fűtött helyiségben történik a vetés, és május közepétől ültethetők ki a palánták a talajmenti fagyok elmúltával. Most, júniusban ilyen gond nincs, a hőmérséklet adott a gyors keléshez, de ehhez intenzív öntözés is szükséges. A vetés és az ültetés nem csak a tavasz munkafolyamatai, hiszen rövid tenyész idejű zöldségeket többször is lehet vetni a nyár folyamán, egészen addig, hogy az első fagyok beköszöntéig - ami szerencsére még távol van - betakaríthassuk ezeket. A tenyészidők ismerete épp ezért fontos.

Hosszú tenyész idejű növényeket (paprika, paradicsom, uborka, tök, tojásgyümölcs) ilyenkor már azért nem éri meg vetni, mert mire abból termő növény cseperedik eltelik az idő, és ősz végéig már nem fog annyi termést adni, mintha kora tavaszi vetéssel és májusi kiültetéssel kerültek volna a kertbe. Ilyenkor, júniusban van az utolsó lehetőség, hogy ha még tudunk beszerezni ezekből jól fejlett palántát, akkor azokat érdemes lehet kiültetni. Van azonban rengeteg rövid tenyészidejű növény, melyek akár most, akár még később is a kertbe kerülhetnek. Káposztából, és karalábéból is vannak rövid tenyészidejű fajták, de a saláták és a levélzöldségek is általában a vetés után hetekkel már szedhetők.

Magok mérete, fejlődési dinamika, és a növény ültetés tűrése

Általánosságban elmondható, hogy egy növénynek minél kisebb a magja, annál problémásabban kel ki. Egyrészt, mert kisebb magban kisebb a csíra és a sziklevél, amiben így kevesebb tartalék tápanyag van. Erre addig van szüksége a magoncnak, ameddig nem képes saját gyökerével vizet fölvenni és saját leveleivel elkezdeni fotoszintetizálni. A kisebb mag könnyebben kiszárad, ha nem sikerül a megduzzadástól a kicsírázásig nedvesen tartanunk. A kisebb magok sokkal igényesebbek a megfelelő magágyelőkészítésre, azaz ezek rögös talajban lehet, hogy ki sem kelnek. Szintén több probléma adódhat a kisebb méretű magok vetési mélységével, hiszen, ha túl mélyre kerülnek „belefulladhatnak” a talajba. A szinte porszerűen apró magokat, és azokat melyek fényen csíráznak szinte nem is takarjuk vetéskor, épp ezért még nehezebb ezeknek az állandóan nedvesen tartása szabadföldön. Mindezekből következik, hogy a kisebb, vagy nehezebben csírázókat a jobb kontroll érdekében inkább cserépbe vessük és majd később palántázzuk, amelyek pedig jól kelnek, azokat jobban megéri állandó helyre vetni, mert így a palántázással kapcsolatos pluszmunkától így megkíméljük magunkat. A kelés utáni lassú fejlődésűeket érdemes inkább előnevelni palántának és úgy kiültetni. Azokat pedig, melyek gyorsan fejlődnek, azokat érdemesebb állandó helyre vetni. Ez a gyomok konkurens hatása miatt is ideálisabb, hiszen egy lassú kezdeti fejlődésű növénynek könnyebben a „fejére nőnek” a gyomok, elveszik előle a vizet, a tápanyagokat, a fényt, és elnyomják.

A palántanevelés és kiültetés előnye, hogy olyan térállásra (sorköz és tőtáv) kerülnek a növények, ami ideális számukra. Magvetésnél ezt nem tudjuk ilyen pontosan megoldani, mert ha olyan ritkán vetünk, ahogy a térállás indokolná, akkor ha nem lesz száz százalékos a kelés, hiányos lesz az állomány. Ha sűrűbbre vetünk a biztonság kedvéért, akkor pedig majd ritkítani kell. És itt van még az ültetés-tűrés kérdése. Egyes növények, mint a retekfélék, a gyökérzöldségek nem viselik jól az átültetést, épp ezért ezeket nem célszerű palántázni. Más zöldségek pedig jól viselik az átültetést ezeknél indokolt lehet a palántanevelés (például káposztafélék). Ám ez sokszor egyedi mérlegelés kérdése. A saláta például palántázható, ám egy olyan növényről van szó, amiből viszonylag sok kell, és szakaszos szedéssel, így hiába palántázható, nem sokszor nem ér annyit a befektetett munka. Helyette sokkal egyszerűbb hetente vetni egy-egy sornyit belőle és ha túl sűrűn kel kiritkítani. Így a kiritkított példányokat is elfogyaszthatjuk tépősalátaként, és viszonylag egyszerűen lesz szakaszosan szedhető állományunk.

Másod-, harmad, „sokad” vetés…

A kertben a helytakarékosság jegyében, ha valamilyen zöldséget betakarítunk, érdemes ugyanazon a helyen utána másikat termeszteni. Ha ezt nem tennénk akkor is gyommentesen kell tartani azt a részt, de ha valamit ismét termesztünk ott, annak több értelme van. A paprika, paradicsom, uborka egészen a fagyokig teremnek, tehát esetükben nem fog hely fölszabadulni. De a tavaszi retek vetés helyére kerülhet saláta, rövid tenyészidejű karalábé, különféle levélzöldségek, majd akár zöldhagyma, ősszel újra retek. E növények kiválasztásánál fontos figyelembe venni a faj, azon belül is a fajta igényeit, mert például egyes retekfélék melegben felmagzanak, de salátából sem minden fajta viseli jól a meleget. Szerencsére bőséges a fajtaválaszték, így csak megfelelő vetési sorrendet kell terveznünk annak érdekében hogy e rövid tenyészidejű másod-, és harmadnövények a számukra megfelelő időjárási viszonyok között kerüljenek a termesztésbe. Amelyik bírja a meleget az nyáron, amelyik nem, az csak ősszel.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?