Rengeteg ültetvény eltűnhet az országból: búcsúzhatunk sok magyar gyümölcstől?

Rengeteg ültetvény eltűnhet az országból: búcsúzhatunk sok magyar gyümölcstől?

Bár a 2022-es év kifejezetten biztatóan indult a magyar kertészeti ágazat számára, hamar egymást érő kihívások sorozatává vált. Bár idén a tavaszi fagyok megkímélték a gyümölcsösöket, a forró, száraz és csapadékmentes nyár jelentős problémákat okozott a zöldség- és gyümölcstermesztőknek. Az idei év minden korábbinál jobban rávilágított, hogy a klímaváltozás hatásait öntözés és modern termesztési technológiák nélkül nem lehet kivédeni. Az ágazatot az időjárási szélsőségek mellett a munkaerőhiány, valamint a bérek és költségek elszállása jellemezte, különös tekintettel az energiaárak elszállására, amely jelentős nehézséget okozott az ágazat szereplőinek.

Nem indult zökkenőmentes a 2022-es év a magyar kertészti ágazat számára, hiszen már rögtön január végén egy olyan szélvihar csapott le az országra, ami jelentős károkat okozott a termelőknek. Ráadásul a csapadékmentes tél és tavasz miatt a talajok nem töltődtek fel nedvességgel, aminek az egész évet tekintve komoly negatív hatása volt. Noha május végén, június elején volt némi esőzés, ez végül kevésnek bizonyult: a talaj- és légköri aszály ugyanis komolyan megviselte mind az ültetvényeket, mind a termelőket. Igaz, idén legalább azt elmondhattuk, hogy a durvább tavaszi fagyok elkerülték a gyümölcsösöket.

A hazai zöldség- és gyümölcstermeléssel foglalkozó gazdaságok számára komoly nehézséget jelentett az is, hogy a költségeik az elmúlt időszakban korábban nem látott magasságokba emelkedtek. Az idén mintegy 20%-kal emelkedtek a bérek az ágazatban, ugyanakkor a műtrágya a többszörösére drágult, a növényvédő szerek ára körülbelül egyötödével emelkedett, az energiaárak pedig az egekbe szöktek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2022 első három negyedévében a mezőgazdasági termelői árak szintje 49%-kal, a termelés ráfordításainak árszintje 45,5%-kal volt magasabb 2021 azonos időszakához viszonyítva. Ez pedig a gyümölcsárakban is megmutatkozott idén.

EZ IS ÉRDEKELHET

Alapvetően a rendkívüli szárazság határozta meg a 2022-es évet

Amint azt fentebb már említettük, január végén már komoly csapás érte az ágazat szereplőit, egy az országra hirtelen lecsapó, heves szélvihar képében. Bár a nagy tavaszi fagyok végül elmaradtak, a hűvös tavasz és a csapadékos nyár eleji időszak akadályozta a növények fejlődését és a virágzást, míg az ezt követő hosszú, száraz és forró időszak több fajtánál is komoly termésveszteséget, illetve méretcsökkenést okozott. Ráadásul a szakemberek attól tartanak, hogy a jövő évi termésre is negatív hatással lehet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rendkívül nagy elmaradások vannak még az öntözés terén

A 2022-es év markánsan rámutatott, hogy a jövőben a növénytermesztés aligha lesz elképzelhető öntözés nélkül. Magyarország ezen a téren azonban még nem áll túl jól, a gyümölcsültetvényeknek mindössze 25-33%-án megoldható az öntözés. A gond azzal van, hogy az öntözetlen - vagyis alapjaiban eleve kétes termésbiztonságú ültetvényekre - nem lehet elvárni azt, hogy hektáronként több millió forintba kerülő fagyvédelmi technológiát és 7-9 millió forintos jégháló-rendszert telepítsenek a termelők. Azaz, az öntözetlen ültetvények eleve kiszolgáltatottak lesznek az időjárási káreseményekkel szemben, bizonytalan termésre és kétes, vagy rossz versenyképességre ítélve azokat. Ugyancsak problémát jelent, hogy hazánkban az utolsó nagy ültetvénytelepítési hullám 1996 és 2004 között volt Magyarországon, vagyis ezek az ültetvények átlagosan 20 évesek, eljutottak teljesítőképességük végéhez. A jóslatok szerint sok idős vagy korszerűtlen ültetvény ki fog esni a piacról, ami jelentheti akár azt is, hogy a következő öt évben az ültetvényfelület harmada és a gyümölcstermelő vállalkozások 30-50%-a el fog tűnni.

EZ IS ÉRDEKELHET
EZ IS ÉRDEKELHET

Egyre komolyabb problémát jelent a zöldség-gyümölcs-termesztésben a munkaerőhiány

Napjainkra eljutottunk oda, hogy a munkaerőhiány már csaknem akkora gondot okoz a zöldség-gyümölcs-termesztésben, mint az időjárási anomáliák. Nemhogy szakképzett dolgozókat, de idénymunkásokat is alig találni az egész országban: már van olyan régió is, ahol 15 ezer forintos bér alatt nem nagyon megy el senki napszámba. A vállalkozók - jobb híján - egymásra licitálnak a bérekben, miközben kénytelenek tudomásul venni, hogy a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolja, lesz-e elegendő munkás az ültetvényekre.

A számítások szerint a zöldség-gyümölcs-termesztésben évente - közvetlenül és közvetve - mintegy 50-80 milliárd forint kárt okoz az elégtelen munkaerő-ellátottság, de a ráépülő feldolgozóiparral együtt a teljes szektor szintjén a kár már közelít a 100 milliárd forinthoz. Míg 15-20 évvel ezelőtt még bővelkedtek az olcsó munkaerőben, most alig akar valaki az agráriumban dolgozni és főleg kétkezi munkát végezni. Mostanra pedig már mintegy 100 ezer fő hiányzik az országból.

EZ IS ÉRDEKELHET
EZ IS ÉRDEKELHET

Az idei sem lesz a hazai cseresznye- és meggytermelők kedvenc éve

Bár a tavaszi fagyok elkerülték a hazai cseresznyeültetvényeket idén, a június eleji esős idő nem tett jót a magyarok egyik kedvenc gyümölcsének, különösen a Dunántúlon okozott károkat az időjárás. Emiatt az idei termést körülbelül 10 ezer tonnásra tették a szakemberek, ami nagyjából átlagosnak volt tekinthető. A szakemberek szerint a termésbiztonságot tekintve a cseresznye talán a legrosszabb hazai gyümölcsfaj, mivel nagyon érzékeny a tavaszi fagyokra, a virágzáskori időjárási körülményekre, így a túl hűvösre, a borult, csapadékos időre, vagy éppen a túl meleg, esetleg erősen szeles időre is, amikor nem járnak a méhek. Továbbá, hiába a jó termés, ha a szüret előtt pár nappal jön egy jelentősebb csapadékos időszak, illetve jelentős lehet a kár az "utolsó pillanatban" is, a gyümölcsök repedése, rothadása miatt. Így igazán biztonságos termesztés ma már esővédő fóliatakarás és jégháló alatt, öntözött körülmények között, fagyvédelem mellett képzelhető el. Ez azonban jelentős beruházásokat igényel, és az elmúlt évek után nem biztos, hogy a termelők rendelkeznek az ehhez szükséges forrásokkal.

EZ IS ÉRDEKELHET

Jelentősen csökkent a meggy termőterülete idén az elmúlt időszakhoz képest, mivel az előző években tapasztalt terméskiesések miatt több termelő is felhagyott ennek a gyümölcsnek a termesztésével. Ez a folyamat pedig 2022-ben is folytatódni fog, mivel idén az elmúlt évtized talán legnehezebb meggyszezonját élte át az ország. Az óriási aszály miatt a hazai meggytermés jelentős része méret alatti maradt, amivel értékesíthetetlenné válik, tetemes terméskieséseket és gazdasági károkat okozva ezzel rengeteg termelőnek. A helyzeten nem segített, hogy a magyar ültetvényeknek csak mindössze 10-15%-a öntözött.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fellélegezhettek idén a magyar baracktermelők

Az őszibarack termése Magyarországon az elmúlt öt évben 10-37 ezer tonna/év között alakult, őszibarackot pedig mintegy 3,8 ezer hektáron termesztettek az országban. Az utóbbi két évben a tavaszi fagyok miatt jelentős terméskiesések voltak, a szakértők szerint idén a fagy nem okozott károkat. Ami az idei kajszitermést illeti, az elmúlt két év gyenge termésátlagához képest a 2022-es év rendkívül kedvezően alakult a magyar kajszi számára. Mivel idén a tavaszi fagyok nem pusztították el a rügyeket és a virágokat, így a szakértők szerint idén 26 ezer tonnás kajszitermésre lehetett számítani.

A barackfélék jövője azonban erősen kérdéses hazánkban. A szakértők szerint ugyanis az elmúlt években az élőmunka-igényes, és/vagy az időjárási károk (különösen a tavaszi fagyok) szempontjából kockázatos fajok, egyebek mellett a kajszi és az őszibarack esetében is erősen megtorpant a telepítési kedv. Ha az elmúlt években tapasztalt termésveszteségek jövőre is megismétlődnek, akkor a prognózisok szerint nagyon sokan fel fognak hagyni az őszibarack és a kajszi termesztésével, mert 3-4 éves totális terméskiesését nem lehet túlélni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az elmúlt évtized legrosszabb almatermése volt a 2022-es

Nincs oka az örömre a magyar almatermesztőknek, ugyanis az elmúlt tíz év leggyengébb termése volt az idei. Az aszály miatt a gazdálkodók az előzetesen várt 520 ezer tonna helyett csupán 300-350 ezer tonnát takaríthattak be. További problémát jelent, hogy az energiaárak elszabadulása miatt kevesebben vállalták idén az alma hűtőházi eltárolását, és inkább a betakarítás után azonnal értékesítettéka termésüket. Ez később még készlethiányt okozhat. Az alma esetében ráadásul arra is tekintettel kell lenni, hogy az elmúlt években jelentős, megközelítőleg 40%-os visszaesést szenvedett el Magyarországon az alma termesztése is. Az idei terméskiesés elsősorban a feldolgozóipari alapanyagot érintette, a léüzemek az előrejelzések szerint 180-200 ezer tonna almával számolhattak, és a termés 60%-a kerülhetett a feldolgozókba, ám ez a mennyiség azonban a léüzemek kapacitásának mindössze felére elegendő.

EZ IS ÉRDEKELHET
EZ IS ÉRDEKELHET

Átlagos lett az idei szilvatermés, de sok a kérdőjel a jövő évi körül

Magyarországon a szilvát csaknem 7 ezer hektáron termesztik, melynek 70%-a három megyében, Bács-Kiskun, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében koncentrálódik. Idén a tavaszi fagy és a nyári aszály miatt valamivel az átlag alatti lett a szilvatermés, nagyjából 50-60 ezer tonna közötti. Ugyanakkor a vízhiány miatt a gyümölcsök egy része nem érte el az ideális méretet és beltartalmi értéket. A szilva esetében ráadásul az idei aszály hosszabb távon is problémát jelenthet, mert a következő évi virágrügyek differenciálódásában is zavart okozhat, ami ismételten terméscsökkenést eredményezhet.

EZ IS ÉRDEKELHET

A szőlőtermesztőkön sem könyörült meg az aszály

Bár a magyar szőlőtermesztőknek kezdetben volt okuk az optimizmusra, a rendkívüli aszály végül ennél a gyümölcsnél is okozott gondokat. Különösen a fiatalabb ültetvények szenvedték meg a tartós és forró szárazságot, amelyeknek a gyökerei még nem nyúlnak olyan mélyre. Augusztus elején még úgy látszott, hogy ha jön egy csapadékosabb időszak, akkor szép termésekre is lehet kilátás, ám ez elmaradt, és az esők végül csak szeptemberben érkeztek meg. Tetézte a szőlősgazdák gondjait, hogy idén is alacsony felvásárlási árakra lehetett számítani, ami szintén negatívan befolyásolja a termelési kedvet. A termésbecslések szerint 2022-ben a hazai szőlőtermés 400 ezer tonna körül alakulhatott, ami nemcsak, hogy kevesebb volt a tavalyinál, de illeszkedett az elmúlt évek csökkenő trendjébe.

EZ IS ÉRDEKELHET

Jelentősen nőtt a dió termőterülete hazánkban

A törzses gyümölcsfajok közül a dió területe több mint ezer hektárral nőtt a tavalyi évhez képest, így most már közel 10 ezer hektáron termesztik Magyarországon. A 2022-es termésmennyiség 15,4 ezer tonna fölött volt, ez 141%-os növekedést jelent az elmúlt öt év átlagához képest. Az idei jó diótermés annak köszönhető, hogy nem volt számottevő a nyugati dióburok-fúrólény kártétele. Ez a kártevő a megelőző időszakban rendkívül érzékeny veszteségeket okozott a hazai termelőknek, de az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy megoldódni látszik az ellene való védekezés. A dió, bár az őszi, és különösen az adventi időszak kedvelt gyümölcse, erős exporttétel is, a kivitel főleg Romániába, Szlovákiába és Németországba történik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Folyamatos visszaesés figyelhető meg a dinnye termőterületében Magyarországon

Továbbra is csökken a görögdinnye termőterülete hazánkban. Míg 2021-ben 3500 hektáron termesztették ezt a gyümölcsöt, ez 2022-re már csak mindössze 2600 hektár volt. Ugyanez elmondható a termésmennyiségről is, ami a 2018-as 179 ezer tonnával szemben, az előzetes információk szerint 2022-ben már csak 130-140 ezer tonna lehetett. A költségek jelentős emelkedése miatt idén csak azok a termelők lehetnek elégedettek, akik megfelelő öntözéssel magas hozamot tudtak elérni a viszontagságos időjárási körülmények között. Ami azonban meglepetés volt az idei évben, hogy a termőterület csökkenése nem járt a behozatal növekedésével.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nehéz idők járnak a magyar szamócára és málnára is

Magyarországon a szamóca (ismertebb nevén földieper) tekintetében rengeteg a kistermelő, ezért a termőfelületet nehéz becsülni. Már 2-3 hektár szamóca termelése is akkora munkaerőigénnyel jár, hogy a mai viszonyok között szinte megoldhatatlan ennyi embert találni, ezért Magyarországra jellemzőek az 1 hektár alatti kistermelők. Sajnos látszik, hogy ültetvénytelepítésre nagyon kevés régi termelő adott be pályázatot. Ennek oka lehet, hogy a viszonylag kis területek miatt nehéz volt pályázatírót találni. A szamóca következő évi termőterületét erősen meghatározza az előző évi piaci ár. A 2017-2018-as években területcsökkenés volt megfigyelhető, de 2019-től már jó áron volt értékesíthető a termék, ezért ismét bővülést lehetett tapasztalni az termőterület tekintetében. Magyarországon az elmúlt években 4,7-6 ezer tonna szamócát takarítottak be. A szakértők szerint belföldi szamócából idén nem volt hiány, ám magasabb áron lehetett hozzájutni, mint egy évvel korábban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az elmúlt évtizedek nagy vesztese kétség kívül a málna volt: 30 év alatt a hazai termés 99%-kal esett vissza. A klíma változását rosszul tűrő, valamint munkaerő-igényes gyümölcsök termesztése gyakorlatilag eltűnt a hazai köztermesztésből, és ebben az állapotban a belátható jövőben nem is várható változás. Napjainkban már csak elenyésző területen művelik ezt a gyümölcsöt: a 2022-es adatok alapján mindössze 101 ha ültetvényen folyt málnatermesztés Magyarországon. Idén a rendkívüli aszály miatt a lakosság körében méltán kedvelt "Szedd magad!" akciók is elmaradtak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Növényvédelmi szempontból nem volt rossz az idei év

Bár az aszályos és forró nyár rendkívüli problémákat okozott a mezőgazdaságban, növényvédelmi szempontból voltak előnyei. A csapadékmentes időszakban a kórokozók terjedése szinte megtorpant, a felszaprodó rovarkártevők ellen pedig a Nébih az év során több esetben is szükséghelyzeti forgalomba hozatali és felhasználási engedélyeket adott ki. Folytatódott a növényvédő szer hatóanyagok kivonása, ami viszont nagy nehézséget jelenthet a termelőknek, amennyiben a kivont szereknek nincs megfelelő hatékonyságú alternatívája.

EZ IS ÉRDEKELHET
EZ IS ÉRDEKELHET

Több pályázat segítette az ágazat szereplőit

2022 márciusától ismét megnyílt, majd áprilisban módosult Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett, Kertészet - ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása című pályázati felhívás. A felhívás változatlan feltételek mellett lehetőséget biztosított korszerű, a piaci igényeket kiszolgálni képes, új ültetvények létrehozására, a kiöregedett, csak gazdaságtalanul művelhető gyümölcsültetvények megújítására. Mivel a fő szempont a termésbiztonság fenntartása volt, ennek megfelelően az ültetvénytelepítés mellett pályázni lehetett még öntözési rendszerek és jégháló takarás kiépítésére, tavaszi fagykár megelőzését szolgáló technológia, továbbá egyes, a betakarítást segítő eszközök, gépek beszerzésére is.

Az idei évben az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra több mint 800 milliárd forint állt rendelkezésre, ami 6,6%-os növekedést jelentett az előző évi keretösszeghez képest. Március 31-ig agrár- és vidékfejlesztési támogatások címén 260,4 milliárd forintot fizettek ki a gazdálkodóknak, ami jelentős növekedés az egy évvel korábbi 130,5 milliárd forinthoz képest. A folyósított támogatási összeg 78,7%-a (204,8 milliárd forint) európai uniós forrásból származott, 21,3%-át (55,6 milliárd forint) pedig hazai költségvetésből fizették ki. Beszédes azonban, hogy 2022 első negyedévében a támogatások több mint 40%-át a szántóföldi növénytermesztők kapták, aíg az állattenyésztők a támogatások alig egyötödét használhatták fel, a kertészet részesedése pedig csupán 4,1% volt.

EZ IS ÉRDEKELHET
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!