Nagy élelmiszerdrágulás jöhet 2023-ban Magyarországon: erre jobb lesz felkészülni

Nagy élelmiszerdrágulás jöhet 2023-ban Magyarországon: erre jobb lesz felkészülni

agrarszektor.hu
2022 júliusa és szeptembere között az agrárgazdaság szereplőinek kilátásait meghatározta az energiaárak emelkedése és a fogyasztás volumenének ezzel, valamint a nyári turisztikai szezon lecsengésével is összefüggő csökkenése. Ez a havi 2-3 százalékosra tehető zsugorodás azonban még jóval alacsonyabb mértékű, mint az áremelkedés. Különösen az állati termékpályákon működő vállalkozások borúlátók, az ő várakozásaikat nagyban befolyásolta, hogy jellemzően kiszolgáltatottabbak az energiaárak alakulásának - derült ki az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek összegzéséből, amelyet az agrárium szereplőinek megkérdezésével készítettek.

Hollósi Dávid, a Takarékbank és az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint jelenleg a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és a kiskereskedelmi árak egyidejű és rendkívüli mértékű emelkedését tapasztalható, amire korábban nem volt példa. Ez komoly nyomást gyakorol a termékpályák minden szereplőjére, és különösen gyors alkalmazkodást követel meg. A jelenlegi helyzetben még inkább felértékelődik a professzionalizmus és az állandó minőséget nyújtó értékláncok szerepe. Még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hatékonyság javítására - nem csak az energiafelhasználás terén - és a termékpályaszintű összefogás erősítésére. Ez közös érdekünk és felelősségünk - hangsúlyozta Hollósi Dávid, aki a jelen helyzet a kiváltó okok közé sorolta a nyersanyagpiaci hatások mellett a gabonák világpiaci drágulását és a forint főbb devizákkal szemben tartósan gyenge árfolyamát is.

A Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 harmadik negyedévében 29,6 pontra csökkent a 48 pontos skálán. Legutóbb a koronavírus-járvány első hulláma idején, 2020 második negyedévében süllyedt 30 pont alá. A mostani érték a megelőző negyedévihez képest 0,4, éves összevetésben pedig 1,8 pontos esést jelent. A csökkenés 2021 decembere óta folyamatos, az áprilistól júniusig tartó időszakban mért 1,1 ponthoz képest azonban lassult az üteme. Továbbra sincs olyan termékpálya, amely elérné az egyensúlyi szintnek tekintett 35 pontot.

A helyzet ugyanakkor közel sem olyan rossz, mint 2020-ban a koronavírus-járvány első hulláma idején. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberiség a háborús helyzetet és gazdasági nehézségeket jobban tudja kezelni, mint egy korábban példa nélkül való pandémiát

- tette hozzá Hollósi Dávid.

Takarék AgrárTrend Index 2020 március és 2022 szeptember között
Takarék AgrárTrend Index 2020 március és 2022 szeptember között

A kínálat szűkülése fűti a keresletet a szántóföldi ágazatokban

A magyar agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatokban - búza, kukorica, olajos növények, szabadföldi zöldség - változatlanul erős a kereslet. Ezt elsősorban a kínálat szűkülése okozza: búzából a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint idén az átlagosnál egymillió tonnával kevesebb termett, ami hozzávetőleg 25%-os terméskiesést jelent. A kukorica esetében ennél is nagyobb, 40%-os kiesésre lehet számítani. A piac az „árra vár”, a betakarítás már megkezdődött, az első területeken a megszokottnak mindössze a felét éri el a termésátlag. Az erőteljes kereslet belföldi árfelhajtó hatását hosszabb távon viszont mérsékelheti az állattenyésztésben várható termeléscsökkentés - az ezzel járó kisebb takarmányigény -, továbbá az, hogy az élelmiszerpiacok is kevesebb kukoricát szívnak fel. Ellátási zavartól nem kell tartani, importból kipótolható a szükséges mennyiség, még ha esetleg rosszabb minőségű is. Jelentős, 600 ezer tonnás, vagyis 35% körüli terméskiesést okozott az aszály a napraforgó esetében is. A kiesett mennyiséget azonban sikerült pótolni behozatalból, az étolajnak pedig jelenleg mind a belföldi, mind az exportpiaca erős. A harmadik negyedévben 32,2 ponttal ez a termékpálya mutatta a legpozitívabb képet az indexben, és egyike volt azon két ágazatnak, amelyen a jelenlegi környezetben is javultak a kilátások, 2,4 pontos erősödést mutatott.

Egyelőre minimális termeléscsökkentés az állati termékpályákon

A legfontosabb állati termékpályákon várhatóan hamarabb jelentkezik majd a magas infláció okozta fogyasztáscsökkenés, a fehérje ugyanis magasabb rendű élelmiszer, amelynek fogyasztása mindig is költségesebb volt. A termeléscsökkentés egyelőre minimális mértékű. A takarmányárak emelkedését a feldolgozók részben beépítik az átvételi és az átadási árakba is, és az értékesítési árak is követik valamennyire az inputárak emelkedését. Az árfolyamhatások az állati termékpályákon is érződnek, az energiaárak azonban jellemzően erősebben érintik az állattartókat, mint a többi ágazatot, így itt még nagyobb szerepük lehet az energiahatékonyság javítását célzó fejlesztéseknek. Különösen energiaintenzív tevékenység a tejfeldolgozás, ami meg is mutatkozott az ágazat harmadik negyedéves helyzetértékelésében: 2,9 ponttal 28,4 pontra gyengült. Az energiahordozók piacának alakulása mellett ebben közrejátszott az is, hogy télire lényegesen drágább lett az abraktakarmány a tavalyinál. A költségek szempontjából erős befolyásoló tényező lesz, hogy mennyire lesz hideg a tél.

Vegyes képet mutatnak a kertészeti termékpályák

A kertészeti termékpályákon a hajtatott kertészetek kilátásai a fogyasztás várt csökkenésének nyomán némileg borúsabbak lettek, a geotermikus fűtésre alapozott üvegházak azonban továbbra is versenyelőnyben vannak, és akár út nyílhat számukra új exportpiacok felé. Hollósi Dávid elmondása szerint több magyar kertészet már beszállítói tárgyalásokat folytat nyugati-európai áruházláncokkal. Ha ezek a tárgyalások sikeresek lesznek, és az együttműködés tartósnak fog bizonyulni, az óriási előnyt jelenthet a jövőben ezeknek a termelőknek. A szőlő-bor ágazatban a végéhez közeledik a szüret, érkeznek az új borok. A termelők a korábbinál némileg kisebb mennyiségre számítanak. Várakozásaik szerint az idei évjárat nem lesz kiemelkedő. A gyümölcsök piacán a termésmennyiség jellemzően átlagos volt, a piac így a kereslet-kínálatot árazza. Az árak érdemben nem emelkedtek, az inputköltségek viszont igen. A várakozások mindazonáltal javultak: 0,9 ponttal 26,9 pontra erősödött az ágazat. A helyzetet ugyanakkor ellensúlyozhatja kicsit, hogy a borászok szerint az idei bor minősége kiemelkedő is lehet.

Takarék AgrárTrend Index 2022 harmadik negyedévében
Takarék AgrárTrend Index 2022 harmadik negyedévében

Rövid és hosszú távon is az infláció és az energia lesz a meghatározó

Héjja Csaba, stratégiai elemző elmondása alapján napjaink meghatározó kérdése az infláció és az energia. E két tényező alapvető jelentőségű lesz 2023-ban is. A magyar mezőgazdasági termelés 70%-ban kőolajszármazékokon alapul, de többek között az abrakfogyasztó állattartásban, a konzerviparban és az élelmiszer-feldolgozásban jelentős mennyiségű villamos energiát és földgázt is felhasználnak. A műtrágyának pedig a fő alapanyaga a földgáz, amelynek piaca jelenleg erősen keresleti. Az inputanyagok beszerzésében a befolyó támogatáselőlegek jelenthetnek majd komoly segítséget a szektor, kiváltképp pedig azok számára, akiknek kiesésük keletkezett a nyári aszály miatt - vélekednek az MKB Bank és a Takarékbank elemzői, hozzátéve, hogy az élelmiszerárak robbanásszerű emelkedésének még nincs vége. A drágulás üteme várhatóan némileg lassulni fog, de ahhoz, hogy a termelés jövedelmező legyen, áremelésre van szükség. Ellenkező esetben ellehetetlenülnek a termelők, a feldolgozók és az agrár-élelmiszeripar minden szereplője. Az élelmiszer-ellátás biztonsága azonban adott Magyarországon, nem kell hiányra számítani. Az elemzők ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a mostani áremelkedések még csak a koronavírus-világjárvány utóhatásai, az orosz-ukrán háború és az energiaárak elszállásának hatásai még nem épültek bele az árakba, erre várhatóan 2023 első-második negyedévében fog sor kerülni.

Héjja Csaba elemzésében rámutatott, hogy az energiapiac sosem látott turbulenciát mutat 2022-ben. Fontosnak tartotta megemlíteni ugyanakkor azt, hogy a feldolgozóiparon belül, de más nemzetgazdasági ágazatokhoz viszonyítva energiaintenzívnek tekinthető a magyar élelmiszer-gazdaság, és hogy a magyar mezőgazdaság berendezkedése determinálja az ágazat energiapiaci függőségét, az ahhoz való alkalmazkodóképességét. Nem csak a közvetlen energia felhasználás hat az ágazat egészére, a földgázpiac a műtrágya kereslet-kínálati viszonyait is alakítja.

Pozitívumként elmondhatjuk ugyanakkor, hogy bár a 2022-2023-as évek valószínűleg nem a beruházásokról fognak szólni, viszont magas energiaárak mellett gyorsabb lesz az ilyen célú projektek megtérülése

- jelezte Héjja Csaba.

A szakemberek beszéltek arról is, hogy az élelmiszerárak emelkedésének hatására a jövőben valószínűleg meg fog indulni egy takarékoskodás az élelmiszerekkel. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók reagálni fognak a helyzetre: a drágább termékek helyett először azok olcsóbb megfelelőit fogják keresni, ha pedig nem lesz ilyen, csökkenteni fogják a fogyasztásukat. Az emberek az élelmiszert ugyanúgy meg fogják vásárolni, de nem ugyanazt, mint eddig. Az áremelkedések első "áldozatai" a prémium termékek lesznek.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!