Mindent felboríthat az időjárás: súlyos a helyzet ebben a térségben
Egyre nagyobb problémát jelent az angol állattartóknak az országban tomboló aszály.
Egyre nagyobb problémát jelent az angol állattartóknak az országban tomboló aszály.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
Rengeteg tényező befolyásolja a tojás árának emelkedését, de a szakértők szerint az év második felében javulhat a helyzet.
A pandémia okozta korlátozások közepén érkezett meg a megoldás a magyar földek régóta fennálló problémájára.
A 2022-es Agrárszektor Konferenciát az orosz-ukrán háború és a történelmi aszály határozta meg.
Az UBM várakozásai szerint közel 20 százalékkal bővülhet 2024-ben a hazai takarmányipar.
Jó év lehet a 2024-es a magyar baromfiágazat számára, pedig komoly problémák is vannak a szektorban.
Folyamatosan csökken az étkezési tyúktojás fogyasztói ára Magyarországon 2022 november óta.
Bár vannak kihívások a hazai baromfiágazatban, a hazai és az uniós piacokra beáramló ukrán baromfihúsnál egy se nagyobb.
Az általunk megkérdezett szakember szerint a rovarfehérje állati takarmány célú bevonása az élelmiszerláncba elkerülhetetlen.
Hiába reménykedtek a csodában, végül 2023-ban is közepes évet zárt a magyar halágazat.
Sosem volt még olyan magas ára a báránynak mint 2023-ban egész éven át, mégsincs elég juh Európában.
Idén is sok nehézséggel kellett szembenéznie a magyar állattartóknak, de a legtöbben a tavalyihoz képest jobb évet zártak idén.
Jelentősen visszaesett tavaly a takarmány-előállítás a magyarországi keverőüzemekben.
Tavaly a drága takarmány, az aszály miatt bajba került az ágazat, idén azonban biztatóbbak a kilátások.
Bizakodnak az ágazati szereplők, hamarosan megszűnhet a halhiány Magyarországon.
Súlyos gondokkal kell szembenéznie a magyar mezőgazdaságnak és az arra alapozott élelmiszertermelésnek is.
Van olyan áruházlánc, ahol a román, lengyel és szlovén baromfihús teszi ki a kínált termékek legalább 50 százalékát.
Év végéig újabb tíz százalékos mérséklődés jöhet a csirkehús árában Magyarországon.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.