Lengyelországban a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása 2019-ig, a koronavírus-járvány kitöréséig sajnálatos módon folyamatosan csökkent, ám a pandémia megszakította ezt a trendet. Olyannyira, hogy a járvány első hullámai alatt a fogyasztás új rekordot ért el, márpedig ebben az időszakban volt a csúcson például az alma ára. Ezért a lengyel elemzők úgy vélik, hogy a holland és a belga ÁFA-csökkentés tervezett hatása, azaz a fogyasztás növelése nem feltétlenül fog megvalósulni. A Lengyelországban tapasztalt rekord fogyasztás fő oka ugyanis nem a zöldségek és gyümölcsök alacsony ára volt, hanem az egyes termékek, termékkörök iránt megerősödött kereslet. A járvány alatt az emberek szerették volna szervezetüket, immunrendszerüket ellenállóbbá tenni a fertőzéssel szemben - írja a FruitVeB.
Ez durva: jön a nulla százalékos zöldség-gyümölcs áfa Hollandiában?
Nézzük ennek a fordítottját, azaz mi történt azokban az időszakokban, amikor a zöldségek és a gyümölcsök igen olcsók voltak. A GUS szerint azokban az években, amikor egyes termékek esetében komoly túltermelés mutatkozott, és az árak a mélyben voltak, nem tapasztaltak jelentős fogyasztásnövekedést. A GUS adatai ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy több zöldséget és gyümölcsöt a magasabb jövedelműek fogyasztanak az átlagos jövedelmi helyzetű vásárlókhoz képest (zöldségeknél 9 kg/hónap a 6,6 kg/hónaphoz képest, gyümölcsöknél pedig 5,3 kg/hó a 2,9 kg/hónaphoz képest).
Ömlik a külföldi almalé Lengyelországba: a termelők se tudják, honnan jön valójában
Ebből pedig az elemzők szerint az következik, hogy nem az alacsony ár, hanem a magasabb jövedelmi helyzet (illetve az ehhez kapcsolódó kulturális attitűd és fogyasztási szokások) befolyásolja a zöldségek és gyümölcsök fogyasztását. Lengyelországban február elejétől átmeneti intézkedésként 0%-os ÁFA van érvényben a friss zöldségekre és gyümölcsökre, de mindezidáig egyetlen politikai erő sem állt elő olyan javaslattal, hogy az ÁFA-mentességet állandóvá kellene tenni.
