Az újonnan megalkotott, önnedvesítő talaj nagyban kiterjesztheti a Földön a megművelhető területek határát, ugyanis így olyan helyeken is lehetővé válhat a növénytermesztés, amelyeket mostanáig erre alkalmatlanként tartottak számon az emberek. A Texasi Egyetem közleménye szerint a találmányuk az aszályok idején a vízfelhasználást is nagyban le tudja csökkenteni, írta meg a Future Farming.
A "légköri öntöző rendszer" névre keresztelt találmány valójában egy olyan szuper nedvszívó képességgel rendelkező gél, ami ki tudja vonni a nedvességet a levegőből. Amikor a talaj hőmérséklete elér egy bizonyos magasságot, a gél kiadja magából az eltárolt vizet, ami így a környező növények által felhasználhatóvá válik. A talajba kerülő nedvesség egy része visszakerül a levegőbe, növelve annak páratartalmát, ami viszont ismét aktiválja a gélt.
- jelentette ki Kujhua Csü, a Texasi Egyetem Walker Gépészmérnöki Tanszékének anyagtudományi docense, a kutatás egyik vezetője.
Az új talaj minden egyes grammja megközelítőleg 3-4 grammnyi vizet képes felvenni. A mérnökök szerint a növények vízigényétől függően négyzetméterenként 0,1-1 kilogrammnyi ilyen gélre lenne szükség ahhoz, hogy megfelelő nedvességgel lássa el azokat. Az új anyag a hűvösebb, páradúsabb időszakokban vonná ki a levegőből a nedvességet. A napsugárzás melege hatására pedig kiengedné magából a vizet a talajba.
A kutatók a kísérleteket a Texasi Egyetem Cockrell Iskola Mérnöki Oktatóközpontjának tetején végezték el. Ezek eredményeként megállapították, hogy a hidrogél talaj több nedvességet tudott megtartani, és azt is jobban, mint a szárazabb területeken található talajok. Emellett az is kiderült, hogy ennek az új fajta talajnak kevesebb vízre van szüksége a növények termesztése során. A négy hétig tartó kísérletsorozat során a kutatók arra jutottak, hogy az általuk kifejlesztett talaj a kezdő vízmennyiség 40%-át volt képes megtartani, és azt a kísérlet teljes időtartama alatt, míg a hagyományos homokos talajok már az első hét után elvesztették nedvességtartalmuk 80%-át.
Egy másik kísérlet során a kutatók retket ültettek mindkét fajta talajba. A hidrogél talajban a növények 14 napig is életben maradtak úgy, hogy csak a kísérlet elején öntözték meg őket. A homokos talajban az első napokban többször is megöntözték a növényeket, de azok közül az öntözési időszak után két nappal már egy sem volt életben.
- mondta el Fej Csao, Csu csapatának egyik kutatója.
A vízgyűjtő talaj az első olyan nagy technológiai újítás, amelyen Kujhua Csu csoportja már több mint két éve dolgozik. A kutató elmondta, hogy ezek a gélek csak a jövőben kerülhetnek majd kereskedelmi forgalomba, mert egyelőre még meglehetősen drága az előállításuk. Kujhua Csu ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a gél a hagyományos talajokkal is elkeverhető lesz, azok hatékonyságának fokozása érdekében, vagyis egyfajta talajjavítóként is lehet majd rá gondolni.
