A növényi hulladékok többségét nem érdemes a kukába dobnunk, hiszen ha inkább felhasználjuk őket, akkor egy év alatt jó minőségű, főként nitrogént, foszfort, káliumot és mikroelemeket tartalmazó komposztot kaphatunk. A komposzt javítja a talaj tulajdonságait, amely így lazábbá válik, gyorsabban felmelegszik, jobban tudja tárolni a vizet és a hőt, ezáltal pedig nő a termelékenysége. A komposzttal javított földben lévő növények ellenállóbbak a kórokozókkal szemben, szebbek, és több termést hoznak. A komposztálás során csak akkor indulnak el a lebontási folyamatok, ha az ezt végző élőlények számára biztosítottak a megfelelő körülmények, mint a tápanyag, a levegő és a nedvesség.
De hogyan is kezdjünk neki a komposztálásnak? Először is szerezzük be a szükséges eszközöket (metszőolló, vödör, ásó, vasvilla, locsolókanna, komposztálóláda), majd válasszuk ki a legmegfelelőbb helyet a kertben és alakítsuk ki a komposztálót. Gyűjtsük elkülönítve a lebomló szerves anyagokat (kerti és konyhai hulladékot), de figyeljünk arra, hogy mérgező anyagokat tartalmazó növények ne kerülhessenek bele, mint például a diófa levele, vagy a tiszafa lombja. Szükség szerint aprítsuk fel a nyersanyagokat, a friss konyhai hulladékot pedig mindig fedjük be lombbal, szalmával, forgáccsal, hogy ne vonzza oda a rovarokat. A nyersanyagokat mindig felváltva rétegezzük, a halmot pedig forgassuk össze, hogy a nyersanyagok jól összekeveredjenek. Ha ezzel megvagyunk, akkor takarjuk le a halmot.
Amíg érik a komposzt, rendszeresen, de legalább két-három havonta forgassuk át a komposztot, a kellemetlen szagok ugyanis akkor keletkeznek, ha rothad az anyag. Általában akkor kezd el rothadni a komposzt, ha túl nedves, illetve ha olyan anyagot teszünk bele, amelyik már rothadásnak indult. A nyersanyagokat tehát soha ne hagyjuk sokáig állni, hanem minél hamarabb öntsük rá a komposztra. Ne hagyja sokáig állni a nyersanyagokat, minél hamarabb öntse azokat a komposztra. Az érés során mindig folyamatosan ellenőrizzük a komposzt nedvességtartalmat és a hőmérsékletet, hiszen minél magasabb a hőmérséklet, annál hamarabb alakul át a hulladék komposzttá. Végig biztosítsuk a komposzt levegőzését, emellett ha túl nedves, keverjünk hozzá száraz anyagot (gallyakat, forgácsot, szalmát), ha pedig túl száraz, szükség szerint nedvesítsük.
A komposztot 6-12 hónap elteltével használhatjuk fel, onnan tudjuk megállapítani, hogy megérett és használható, hogy földre emlékeztető szaga van, sötét szinű és morzsalékos állagú. Ha megállapítottuk, hogy kész a komposzt, akkor rostáljuk át, ezt követően pedig már bátran felhasználhatjuk.
