Tavasztól őszig rengeteg nyesedék és lomb kerül zsákokba, azonban a szelektív gyűjtőzsákok is műanyag csomagolóanyagokat tartalmaznak - írja a Stihl. Ha szeretnél jót tenni önmagaddal és környezeteddel, valamint csökkentenéd a légszennyezést és a szemétfelhalmozódást, akkor égetés és műanyag zsákolás helyett komposztálj.
A levágott vesszőket, ágakat kerti aprítógép segítségével vágd apró méretűre, jelentősen csökkentve ezzel a hulladék térfogatát. Ha komposztálsz, akkor nem kell elszállíttatni a keletkező zöldhulladékot, sőt, a kezdés után már egy évvel értékes, tápanyagban gazdag humusz keletkezik. Emellett a komposztálás jó a kertnek, a pénztárcának és a környezetnek is is.
A komposztálás legfontosabb előnye tehát, hogy a hulladékból értéket teremthetünk. A kerti komposztálás során a konyhában és a kertben keletkező szervesanyagok egy természetes folyamat során komposzttá, vagyis humusszá alakulnak. Nemcsak a hulladék elszállítását spóroljuk így meg, hanem a kerti talajt is jobbá tehetjük az elkészült komposztföld szétterítésével. Sok szó esik napjainkban a klímaváltozásról, a humuszban gazdag talaj jobban képes elnyelni a szén-dioxidot, hiszen jelentős szénmegkötő tulajdonságokkal bír, ráadásul a műtrágyával szemben természetes módon ad újra életet a talajnak.
Persze, nem szabad mindent válogatás nélkül beledobálnunk, de a kertben keletkező hulladékok közül szinte bármit, valamint a konyhai hulladékok közül kávézaccot, teafiltert, gyümölcs- és tojáshéjat is. Fontos azonban, hogy ne dobjunk bele főtt-sült étel maradékát, állati maradványokat, gyógyszereket és nem lebomló dolgokat, illetve dió és vadgesztenye levelét, mert ez az utóbbi kettő lassítja és gátolja a bomlási folyamatot.
Komposztálni tehát mindenki tud, mindössze néhány négyzetméter árnyékos helyre és egy kis időre van szüksége a kertben. Nélkülözhetetlen szerszámok a vasvilla vagy ásóvilla, amellyel a komposzt keverését végezzük, valamint hasznos segédeszközök a komposztálóedények, aprítógépek és a komposztálódást gyorsító anyagok, indító kultúrák.
