Magyarországon minden második év ma már aszályosnak számít, ezért szárazságtűrő növényeket kell nemesíteni. Ha megfelelő vetőmagot tudunk előállítani, akkor az exportképes áru lehet, amivel más, szintén aszály sújtotta országokat is el tudunk látni - vélekedett Áder János köztársasági elnök Keszthelyen, a Pannon Egyetem Georgikon Karán klímavédelmi témájú előadásában. Szerinte a Föld növekvő népességének élelmezése, a várható urbanizáció mértéke, és a környezeti erőforrások kimerülése olyan problémákat okoz, amelyeket nemcsak a politikusoknak és a közgazdászoknak, hanem az agrárszakembereknek kell megoldania.

A megoldandó feladatok között említette, meg tudjuk-e őrizni a talaj termőképességét, találunk-e korszerűbb, energiahatékonyabb és az eddiginél olcsóbb öntözési technikákat vagy át tudunk-e térni az éjszakai öntözésre. A megoldásra váró kérdések közé sorolta, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben olyan új takarmányokra van szükség, ami jobban hasznosul, de egyben csökkenti is a metángáz-kibocsátást. A mezőgazdasági melléktermékeket pedig minél nagyobb mértékben biogázként vagy üzemanyagként kellene hasznosítani.

A hazai mezőgazdaság előtt álló kihívásokról szólva az államfő arról is beszélt, hogy a tigrisszúnyogok okozta fertőzések világszerte tapasztalt gyors terjedéséhez hasonlóan akár a növényi kórokozók is gyorsan szétterjedhetnek a Földön. Egyre súlyosabb mindennapi probléma ma már Magyarországon az allergiás panaszokat okozó parlagfűszennyezés, s a szinte megállíthatatlanul terjedő gyomnövény komoly mezőgazdasági károkat is okoz, akár 30 százalékkal csökkentve a termésmennyiséget.

Áder János szólt a Párizsban tavaly megkötött és nemrég New Yorkban aláírt klímavédelmi megállapodásról, amely szerint a Föld országai arra törekszenek, hogy megakadályozzák a földfelszíni hőmérséklet két foknál magasabb emelkedését. A jelenlegi széndioxid-kibocsátás mellett azonban mindössze 17 évünk van ennek betartására. Ezért van még tennivaló, törekedni kell, hogy a légiközlekedésre és a tengerhajózásra is kiterjedjen a megállapodás. Utalt arra is, hogy Magyarország azon 21 szerencsés állam közé tartozik, ahol az elmúlt 25 évben emelkedett a GDP, de csökkent az energiafelhasználás és ezzel együtt a károsanyag-kibocsátás is. "Ezt a helyzeti előnyt ki kell használni" - jelentette ki Áder János keszthelyi előadásán.