Több hónapig vettek mintákat országszerte az idén a Nébih kiemelt ügyek igazgatóságának munkatársai, amelyekkel megállapították, hogy az esetek nagy részében kacsamájból származtak a libamájként feltüntetett termékek. Nem véletlenül szálltak rá azonban erre a piacra: a Nébih az agrárszektor.hu-val azt közölte, hogy "előzetes információk alapján" jártak el, amikor nagy mennyiségű kacsamájat foglaltak le. Az esetek többségében a fajazonossági DNS vizsgálatokkal mutatták ki, hogy liba helyett kacsából származtak a hamisított termékek.
Jelentkezzen most a Portfolio kétnapos agrárkonferenciájára!
Agrárszektor 2015: két nap, 60 előadó, 700 résztvevő, és a magyar agrárszektor legforróbb témái
A hivatal kiemelt ügyek igazgatósága országos hatáskörben, speciális eszközökkel (is) dolgozik. Jellemzően nagy horderejű, több megyét is érintő és a szürke- és feketegazdaságban mozgó ügyeket derítenek fel, amelyekhez felhasználnak "célzott információkat" is.
A legtöbb visszaélést továbbra is a hústermékeknél tapasztalják, de a növényi termékeknél (liszteknél, magvaknál, zöldség-gyümölcsöknél) is sokszor kell forgalmi korlátozást elrendelni és nagyobb mennyiségben kellett intézkedniük növényvédő szerekkel és termésnövelő anyagokkal kapcsolatban is. A libamájként árusított kacsamáj az idén jelent meg új termékkörként a nagyobb tételben kifogásolható élelmiszerek között.
A Nébih legjellemzőbb problémaként azt tapasztalja, hogy sokszor nem biztosított a termékek nyomon követése, vagyis azok jelöletlenek, illetve az eredetüket nem tudják hitelt érdemlően igazolni. Az ellenőrök szintén többször tapasztalják azt is, hogy a lejárt a termékek fogyaszthatósági, minőségmegőrzési ideje.
A korábban közölt adatok szerint a Nébih tavaly 531 kiemelt ellenőrzést végzett, 36 százalékkal többet az előző évinél, a kiszabott bírságok összege 392 millió forintra nőtt és 1460 tonna terméket semmisítettek meg. Idén eddig 516 kiemelt ellenőrzést végeztek, 526 tonna terméket semmisítettek meg, a kiszabott bírságok összege pedig 275 millió forint volt.
