Leggyakrabban az élelmiszer-áruházláncokban, és a kisebb élelmiszerüzleteknél fordult elő, hogy többet mutatott a mérleg annál a vizsgálatnál, amelyet az NFH végzett el a közelmúltban. A hatóság országos szinten ellenőrizte az élelmiszerboltokban használt mérlegeket. Azt állapították meg, hogy egy vásárlásnál átlagosan 207 forinttal kellett többet fizetni a szabálytalan mérések miatt.

A többletszámolás oka a legtöbb esetben az volt, hogy a mérést végző alkalmazottak a termék tömegébe a csomagolóanyagot is belemérték. Ez pedig szabálytalan: az a kereskedő, aki így jár el, megtéveszti a vásárlókat. 

Előfordult, hogy kisebb súlypótló eszközzel trükköztek az üzletben, vagy a méréshez manipulált súlyt használtak. Volt olyan is, hogy a méréshez használt súly aljához rögzítettek egy érmét, de arra is volt példa, hogy kitámasztották a mérleget, így az másként billent és nem a valós értéket mutatta - hívta fel a figyelmet a fogyasztóvédelmi hatóság.

Az úgynevezett tömegre értékesített termékek próbavásárlásánál minden esetben megvizsgálták a kiszolgáláshoz használt mérlegek hitelességét. Több száz üzletben fordult elő, hogy a mérleg hitelessége az ellenőrzés idején már régen lejárt. A szabálytalanság sok esetben az volt, hogy a vállalkozók nem voltak tisztában azzal: a mérlegeket 2 évente hitelesíteni kell. Olyan mérleg is akadt, amelynek a hitelesítése az ellenőrzés idején már 5 éve lejárt.

A legtöbb szabálytalanság kisebb élelmiszerüzletekben, vásárcsarnokokban, piacokon, hús-hentesáru üzletekben fordult elő. A fogyasztóvédelmi hatóság arra kérte a fogyasztókat, jelezzék az eladóknak, ha hasonlókat tapasztalnak. Kérjék meg a boltosokat, nullázzák le a mérleget, miután a csomagolóanyagot rátették, vagy szólítsák fel a kereskedőket, hogy az előírásoknak megfelelően, a vásárlók számára is jól látható helyen végezzék a mérést.