Dél-Koreában a kutyahús fogyasztását egykor a párás nyárban az állóképesség javításának egyik módjaként tartották számon. Ez a gyakorlat azonban mára már ritkaságszámba ment - és nagyrészt néhány idős emberre és bizonyos éttermekre korlátozódik -, mivel egyre több koreai tekintette a kutyákat családi háziállatnak, és egyre több kritika érte a kutyák levágásának módját - írta meg a Reuters. Az aktivisták szerint a legtöbb kutyát áramütéssel vagy akasztással vágják le, amikor húsnak szánják, bár a tenyésztők és a kereskedők azt állítják, hogy a vágás kíméletesebbé tétele terén előrelépés történt.
Egyre inkább családi háziállatok lettek a kutyák
A tilalom támogatottsága nőtt Yoon Suk Yeol elnök alatt, aki nagy állatbarát: hat kutya és nyolc macska tulajdonosa, Kim Keon Hee elnökasszonnyal együtt, aki szintén a kutyahúsfogyasztás éles hangú kritikusa. A háziállat-tartás is nőtt az évek során. A kormányzati adatok szerint 2022-ben minden negyedik koreai háztartásban volt kutya, szemben a 2010-es 16%-kal. A kormánypárt által előterjesztett és ritka kétpárti támogatással, 208 elsöprő szavazattal, két tartózkodás mellett fogadták el a törvényt az egykamarás parlamentben.
A jogszabály, amelynek célja "a kutyafogyasztás felszámolása", hároméves türelmi idő után lép hatályba. A kutyák tenyésztése és levágása emberi fogyasztásra szánt hús előállítása céljából három évig terjedő börtönbüntetéssel vagy 30 millió won (22 800 dollár) pénzbírsággal büntetendő. A törvényjavaslat nem ír elő büntetést a kutyahús fogyasztásáért önmagában.
Ez már történelem. Elértük azt a fordulópontot, amikor a koreai polgárok többsége elutasítja a kutyafogyasztást, és azt szeretné, ha ez a szenvedés a történelemkönyvekbe kerülne
- mondta Chae Jung-ah, a Humane Society International Korea, egy állatvédő csoport ügyvezető igazgatója.
Az Animal Welfare Awareness, Research and Education, egy szöuli székhelyű politikai tanácsadó szervezet a hét elején közzétett felmérése szerint a válaszadók több mint 94%-a azt mondta, hogy az elmúlt évben nem evett kutyahúst, és mintegy 93%-uk azt állította, hogy a jövőben sem fog. Más felmérések szerint a tilalom támogatottsága 56% körül van.
Az ágazat szereplői nem nyugodtak még bele a döntésbe
A kutyahús értékesítésének betiltására irányuló korábbi kísérletek az iparág tiltakozásán buktak el. A mostani törvényjavaslat kompenzációt kíván nyújtani, hogy a vállalkozások kivonulhassanak a kereskedelemből. Szon Won-hak, a tenyésztőket és eladókat tömörítő Korean Association of Edible Dogs (Ehető Kutyák Koreai Szövetsége) egyik tisztviselője ugyanakkor elmondta, hogy a csoport azt tervezi, hogy az ország alkotmánybírósága elé viszi az ügyet, hogy megkérdőjelezze a törvény jogszerűségét, de nem részletezte.
A törvényjavaslat elfogadása előtt azonban a tagok kártérítési követeléseket fogalmaztak meg, amennyiben a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik. Kutyánként legalább 2 millió won (1520 dollár) kártérítést követelnek a következő öt évben elszenvedett veszteségek kompenzálására, a megszűnő létesítmények költségein felül.
A mezőgazdasági minisztérium közölte, hogy konzultálni fog az érintett vállalkozásokkal, hogy biztosítsa azok stabil működését, és "ésszerű keretek között maximális támogatást nyújtson". A minisztérium becslése szerint 2022 áprilisában mintegy 1100 gazdaságban 570 ezer kutyát tenyésztettek, amelyeket mintegy 1600 étteremben szolgálnak fel. A gazdaszövetség szerint a tilalom 3500 farmot érint, amelyek 1,5 millió kutyát nevelnek, valamint 3000 éttermet.