November 19-én kihirdetésre került a Magyar Közlönyben az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvény.
A törvényjavaslat 17 agrártárgyú jogszabályt érintene, így például a vadgazdálkodást illetően is vannak benne változások.
Az elmúlt időszak tapasztalatait, valamint a jogalkalmazók részéről felmerült javaslatokat figyelembe véve több törvény változtatása is szükségessé vált.
A Duplomb-törvény az acetamiprid nevű, neonikotinoid családba tartozó növényvédőszer használatát engedélyezné újra, amelyet Franciaországban 2018-ban betiltottak.
Az Alkotmánybíróság döntésében megfogalmazott elveknek valójában csak egy teljesen új logikájú, átfogóbb klímatörvény tudna eleget tenni.
A termelők a mezőgazdasági környezetvédelmi szabályok lazítását célzó törvényjavaslat ellenzéki módosításai ellen tüntettek.
Változás jöhet a kézi nyugtáról történő adatszolgáltatást illető szabályrendszerben.
Vegyes salátába csomagolt tarvágás ellen tiltakoznak a természetvédők Magyarországon.
A szakértők szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium elszalasztott egy lehetőséget a közegészség védelmére.
Nagy István agrárminiszter szerint számos aggály fogalmazható meg a műhúsokkal kapcsolatban.
Mato Grosso állam kormányzója megvétózta a törvényjavaslatot, amely jelentősen csökkentené a védett területek arányát az államban.
Az új szabályozás keretében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága kap megnövelt hatáskört az ESG folyamatok irányításában.
Az Agrárkamara összegyűjtötte az őszi adócsomag várható legfontosabb módosításait.
Már a parlament előtt van a 28 mezőgazdasággal kapcsolatos jogszabály módosításáról szóló törvénytervezet.
Vannak, akik úgy gondolják, kockázatot jelentenek az amerikai mezőgazdaságra a kínai gyártmányú drónok.
Már véleményezhető a korábban belengetett, laboratóriumi húsok betiltásáról szóló törvénytervezet.
Elfogadta az Országgyűlés az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényt, ami jelenleg még kihirdetésre vár.
Közelebb léptek a britek az állatok szükségtelen utaztatásának megszüntetéséhez, célba érhet a javaslat.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
