A családi borászatok a családi vállalkozások egy igen izgalmas és sajátos típusát képviselik, gondolkodásmódjuk, céljaik és működésük pedig a BGE egy friss kutatása révén közelebbről is megismerhetővé vált. Már csak a számosságukból és a nemzetgazdaságban játszott hangsúlyos szerepük miatt adódóan is fontos, hogy a kutatók minél többet tudjanak a családi vállalkozásokról. A BGE évek óta dolgozik szisztematikus vizsgálatukon, jellegzetességeik megismerésén, az egyetem egyik legfrissebb kutatása a pedig hazai családi borászatokat, a családi vállalkozások egy igen izgalmas és sajátos típusát vette górcső alá, különös tekintettel a tulajdonosok rövid és hosszú távú vállalati, gazdasági, családi és egyéni céljaira. Az első eredmények alapján több dimenzióban is igen szembetűnő a cég és a család elválaszthatatlansága, ami számos, egymással szorosan összekapcsolódó kihívás elé állítja a hazai családi borászatokat.

Családi célok kontra gazdasági célok

Nem meglepő, de annál fontosabb jellegzetesség, hogy a családi vállalkozások esetében a családi és személyes, illetve a gazdasági célok is nagyon összemosódnak. "A család anyagi biztonsága vagy a vállalkozás anyagi biztonsága…( ) egy és ugyanaz a kettő" - hangsúlyozta a kutatás egyik résztvevője. Ez a jelenség pedig egyszerre jelenthet előnyt és hátrányt is a működésben, azonban mindenképpen dilemmákat vet fel. A pandémiás időszakban például a vállalkozások esetleges pénzügyi nehézségeit a család anyagi stabilitása ellensúlyozza, ahogy az is előfordulhat, hogy az egyes családi célokat, vágyakat a vállalkozás vagyonából finanszírozzák.

Dilemma léphet fel például egy komolyabb fejlesztés, beruházás esetén is. Hosszú távon a cég szempontjából az innováció elemi érdek, viszont érthetően bizonytalanságot jelent a család számára. Ahogy prof. dr. Heidrich Balázs, a kutatás vezetője magyarázta, "nekik ugyanis a vagyon megőrzése jelenti a biztonságot, és ezt nem szívesen teszik ki az innovációval együtt járó kockázatoknak. Összességében elmondható, hogy a családi vállalkozások jóval kockázatkerülőbbek, mint azok a vállalatok, ahol nem kerül piacra a családi vagyon".

Rövid távú fókusz kontra hosszú távú tervek

Az interjúk során a családi borászatok a szavak szintjén erősen hangsúlyozzák a jellemzően az örökléssel, generációváltással, vagy épp a fenntarthatósággal kapcsolatos hosszú távú célok fontosságát. Heidrich Balázs szerint talán az erős érzelmi, szinte vallásos kötődés miatt, de a természeti környezettel kapcsolatos fenntarthatósági kérdések nagyon hangsúlyosak. A föld és a szőlő a legfontosabb érték, ennek megóvása nem pusztán üzleti érdek, hanem belső igény. A kutatás vezetője szerint ugyanilyen fontos a helyi közösséghez való kötődés is: gyakran innen kerülnek ki a beszállítók, alkalmazottak, hiszen ha van rá lehetőség, a borászatok a helyi partnereket választják. "Nagyon fontos, hogy vannak olyan szőlőtermelők, akikkel már 15-20 éve együtt dolgozunk" - hangsúlyozta az egyik interjúalany. Erősen megjelenik a fogyasztók iránti felelősségvállalás is, egy másik megkérdezett szerint pedig "nem mindegy az, hogy egy ilyen terméket adsz oda egy kisgyermeknek vagy pedig az agyonpermetezett szőlőnek a levét". Az interjúkból erősen megmutatkozik tehát, hogy a beszállítók, az alkalmazottak és a fogyasztók hármasa szent, és a hosszú távú elköteleződés irányukba erős belső motivációból fakad.

Gyakorlati szinten ugyanakkor nagyon is rövid távú, konkrét célok fogalmazódnak meg a tulajdonosokban, ilyen lehet többek között a szolgáltatásbővítés vagy a technológiai fejlesztés. "Amikor 2011-ben a felújítás elkezdődött a pincénél, akkor két célt fogalmaztam meg: hogy a borok tárolásának helye elkészüljön, hiszen fontos, hogy tudjak bort készíteni, de ugyanolyan fontos a kóstolótér, ahol vendégeket tudok fogadni. (…) Ez a kettő volt a legfontosabb, és utána hosszú éveken át történt a többi fejlesztés" - mesélte a kutatásban részt vevő egyik tulajdonos.

- ismertette Heidrich Balázs.

Innováció kontra családi örökség

Bár a széles értelemben vett innovációs hajlandóság a cégek versenyképessége szempontjából egyértelműen fontos, sajnos a legutóbbi BGE-s adatfelvétel alapján a magyar cégek kb. egyharmada semmilyen - vagyis sem a terméket érintő, sem a szolgáltatással vagy a szervezet fejlesztésével kapcsolatos - innovációt nem hajtott végre a közelmúltban. A borászatok esetében is viszonylag szűk a fogalom értelmezése - az innovációt a megkérdezett borászatok technológiai újításként értelmezik, amelynek középpontjában a szőlőtermesztés és a bortermelés áll. Emellett esetükben esetleg szolgáltatáscsomag-bővítés kapcsán beszélhetünk innovációs aktivitásról, míg társadalmi és különösen szervezeti innovációban jellemzően nem gondolkoznak.

Az innováció mellett, vagy azzal szemben, nagyon erősen működik viszont a családi örökség dimenziója, a hagyományok tisztelete, még akkor is, ha nem minden esetben beszélhetünk több évtizedes, évszázados saját vállalkozási múltról. Heindrich Balázs szerint akár azt is lehetne mondani, hogy "szakrális vonzalom ez, az ágazati szereplők kvázi vallásos kötődésüket fejezik ki a szőlőtermesztés és borkészítés ezeréves folyamatához. Ehhez adódik hozzá, hogy a borászatok, vagy a termékek általában a család nevét viselik. Így aztán az általános borászati hagyományok mellé belépnek a családi örökség és érzelmi vagyon is. A korlátozott innováció észlelés mellett, a fejlődést is akadályozhatja az ezekhez való túlzott ragaszkodás".

Status quo kontra fejlődés

Jellemző ezekre a cégekre az is, hogy vállalatirányítási és stratégiai szinten alig van kísérlet új szervezeti vagy üzleti modell kialakítására, pedig erre szükség lehet a fejlődéshez, növekedéshez, legyen szó nemzetközi piacra lépésről, portfólió bővítésről vagy akár a generációváltással óhatatlanul megjelenő többcsaládos modellről. Nem meglepetés, hogy ebben a szakmában kevésbé merül fel, hogy a cégeket tovább akarják-e vinni az utódok. Ennek részben oka, hogy jellemzően egészen kisgyermekkortól bevonják a gyerekeket a családi vállalkozásba - a kutatásban résztvevők szerint ugyanis ez egy szükséges bevonás: "az biztos hétszentség, hogy (…) ha nem nevelődik bele, akkor nem fogja csinálni" - mondja ezzel kapcsolatban egy interjúalany.

A borászatok esetében a fejlődés, növekedés érdekében külsős befektetők vagy professzionális menedzsment bevonása mint opció sem merül fel. Pedig a borászatok természetesen nagyon is akarnak fejlődni. Ennek útját azonban elsősorban a termék és technológiai minőség javításában látják, amely eredményezhet árbevétel növekedést, illetve lehetőséget teremhet az nemzetközi piacra lépésre is.

- összegezte a kutatás eredményét Heidrich Balázs.