Pályázat nélkül halogatnak a gazdák, pedig nem kellene várni rá
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
A változó szabályozási környezet, az éghajlati kihívások és a gazdasági bizonytalanságok jelentős nyomást helyeznek a mezőgazdasági termelőkre.
A magyar háztartásokban évente fejenként átlagosan 62 kg élelmiszer végzi a szemetesben, amelynek jelentős része megelőzhető lenne.
A hirtelen jövő csapadék, az aszály és a kánikula is felborítja a terveket, folyamatos alkalmazkodásra van szükség.
Elképesztő piackiesést okozhat a Magyarországon ismét megjelenő madárinfluenza.
Európai szinten óriási kihívás az élelmiszer-biztonság szempontjából a mézhamisítás, a mikroműanyagok jelenléte és az adalékanyagok kezelése.
A 2023-as évet nem nevezhetjük átlagosnak a szőlő növényvédelme szempontjából. Talán úgy is fogalmazhatunk, komoly kihívás volt egészséges alapanyagot előállítani a borászok számára.
Óriási lehetőségek vannak a gluténmentes élelmiszerekben, csak komoly fejlesztést igényelnek.
A lakosság 95 százaléka rendszeresen fogyaszt virslit, negyedük még sincs tisztában azzal, hogy miből készül.
Olyan kihívások jelentek meg a hazai agráriumban, amelyek korábban nem, vagy nem jelentettek akkora problémát, mint most.
Egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézni a növénytermesztés és a növényvédelem területén.
Általános iskolásoknak szóló oktatási programmal hívja fel a figyelmet a mezőgazdaság fontosságára a BASF Magyarország.
A hatékonyságon és a megújuláson múlik a magyar bor jövője.
40 éve nem volt ilyen.
Nehezített szezon előtt a magyar vetőmagágazat.
Közösen ad választ a piac kihívásaira a Tej Terméktanács és a Takarék Csoport.
Ebbe most megéri belevágni.

Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.