Címke: zöldtrágyázás

Hírek > Növénytermesztés 2020.04.28.

Heti fókusz: Mikor lehet támogatás nélkül is nyereséges a másodvetésű zöldtrágyázás?

Partnercégeink szakemberei mondják el véleményüket:

Hírek > Növénytermesztés 2018.09.17.

Mire és miért jó a zöldtrágyázás?

Újabb, a gazdálkodást segítő kézikönyvet jelentetett meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, ezúttal a zöldtrágyázásról. A kiadvány részletesen bemutatja a zöldtrágyázás hatásait, valamint hasznos tanácsokat ad a növények kiválasztásához és termesztéséhez.

Hírek > Növénytermesztés 2018.09.03.

Szakmai szeptember a kamarával

Nemcsak az iskolásoknak indul erősen a szeptember, a szakmai információkra éhes gazdákra gondolva számos fajtabemutatót, gazdatalálkozót szervez az agrárkamara is.

Szakfolyóirat > 2015/09 > Portré MVH Talajművelés Energianövény

Gyuricza-Csaba-1_02_180

Szakfolyóirat > 2015/06 > Pr zöldtrágyázás Güttler Kft. Güttler GreenMaster

Kötelező zöldtrágyázás? – Akkor végezze költségtakarékosan

A változó szabályozási háttér értelmében a gazdálkodóknak hamarosan fel kell készülniük, hogy az improduktív időszakokban is a területük jelentős részén zöldtrágyanövényeket kell termeszteni.

Szakfolyóirat > 2014/12 > Pr Güttler GreenMaster zöldtrágyázás

Kötelező zöldtrágyázás? 
Végezze költségtakarékosan!

A változó szabályozási háttér értelmében a gazdálkodóknak hamarosan fel kell készülniük, hogy az improduktív időszakokban is a területük jelentős részén zöldtrágya növényeket kell termeszteni.

Szakfolyóirat > 2014/07 > Pr talaj primag zöldtrágyázás

Ne hagyja parlagon termőterületeit!

Használja ki a zöldtrágyázás előnyeit: 

Szakfolyóirat > 2014/04 > Aktuális Földtörvény AKG zöldtrágyázás

A szaktanácsadó válaszol Áprilisban

Szakfolyóirat > 2011/04 > Szántóföld trágya Bioenergia talaj

A zöldtrágyázás jelentõsége termelõi szemmel

Az elmúlt években egyre gyakrabban esett, esik szó a zöldtrágyázás jelentõségérõl, gyakorlati alkalmazhatóságáról. Az egyértelmûség miatt azonban fontos ezúton is meghatározni, mit is értünk e fogalom alatt. Zöldtrágyázásról abban az esetben beszélünk, ha egy adott növényt fõ-, vagy másodvetésben talajvédelmi céllal – fejlõdésük vegetatív szakaszában – a talajba dolgozunk.

Szakfolyóirat > 2010/07 > Szántóföld Talajvédelem Tarlóművelés zöldtrágyázás

Tarlómûvelés és talajvédelem zöldtrágyázással

A zöldtrágyázás kedvezõ agronómiai és növényvédelmi hatásai már az ókorból ismertek, ennek ellenére hazánkban kevesek számára kedvelt tápanyag-utánpótlási és talajállapot javító eljárás. Az utóbbi években, a nyugati országrészben egyre nagyobb területen vetnek zöldtrágya- vagy köztes védõnövényeket.  

Szakfolyóirat > 2006/06 > Szántóföld Talajvédelem talaj termékenység

Talajvédelem és a termékenység fokozása zöldtrágyázással II.

A zöldtrágyázás során a többnyire gyors növekedésû és nagy mennyiségû biomasszát adó növényeket abból a célból termesztjük, hogy a zöld részeket a talajba forgassuk (ekével) vagy sekélyen keverjük be (pl. tárcsával, kultivátorral). E növények termesztése történhet fõ- és másodvetésben. A fõvetés a hazai és nemzetközi gyakorlatban egyaránt kevéssé elterjedt, Magyarországon elõzménye a másodvetésû zöldtrágyanövények termesztésének van.

Szakfolyóirat > 2006/03 > Szántóföld Talajvédelem Trágyázás talaj

Talajvédelem és a termékenység fokozása zöldtrágyázással I.

A zöldtrágyázás talajállapotra gyakorolt pozitív hatásai már régóta ismertek. Már a rómaiak is említést tettek a zöldállapotban beforgatott növények talajra gyakorolt jótékony hatásáról, amely hatás a terméseredmények növekedésében egyértelmûen jelentkezett.

Szakfolyóirat > 2005/8 > Aktuális állat Gazdálkodás talaj

Szaktanácsadóink válaszolnak

Szerkesztõségünk rendszeresen kap az olvasóktól olyan leveleket, amelyekben gazdálkodással kapcsolatos kérdéseket fogalmaznak meg, segítséget kérnek az Európai Unióhoz való csatlakozást követõen felmerült gondok megoldásához.

Szakfolyóirat > 2004/8 > Szántóföld csapadék zöldtrágyázás éghajlat

Zöldtrágyázás – zöldugar a talajtermékenység javítására a korlátozottan hasznosítható szántóterületeken

Az iparszerû gazdálkodás eredményeként a XX. század második felében a gyengébb termõhelyi adottságokkal rendelkezõ régiókban is látványos hozamnövelés valósult meg. A természetes inputok helyett mesterségesek alkalmazása (mûtrágyák, növényvédõ szerek, egyéb hozamfokozók), és nagyarányú peszticid felhasználás indult.

Szakfolyóirat > 2003/7 > Növénytermesztés műtrágya termés Talajművelés

Komposztálás-zöldtrágyázás

A talaj termőképességét nagymértékben meghatározza szervesanyag tartalma és annak minősége. Jelentőségét már az ősi civilizációk is felismerték és a talajhasználattal csökkentett szervesanyagot igyekeztek pótolni (iszapos folyóhordalék művelt területre terelése Mezopotámiában, Egyiptomban évente gyakorlat volt, a görögök, a rómaiak ismerték a zöldtrágyázást). A középkortól a XX. század kezdetéig a talaj szervesanyag tartalmának szinten tartását az ugar, majd az istállótrágya és az okszerű vetésváltás biztosította.

Szakfolyóirat > 2016/04 > Gazdaság egységes kérelem MVH másodvetés

Az egységes kérelem 2016. évi főbb módosításai

A korábbi évek gyakorlatának megfelelőn a közvetlen támogatások igénylésére idén is az egységes kérelem keretében nyílik mód. Ugyanakkor fontos több olyan változásra is felhívni az érintettek figyelmét, amely az eddigiektől eltérő megközelítést igényel. A következőkben ezek rendszerezésére kerül sor. 

Szakfolyóirat > 2017/07 > Pr Déméter Biosystems zöldtrágyázás takarónövény

A zöldtrágyázás a 21. századba lépett – és Te?

A polírtiszta magágyak és sorközök korát éljük, miközben a zöldtrágyázásra úgy tekintünk, mint valami elavult gyakorlatra a ’80-as évekből. Megmutatjuk, miért jársz rossz úton akkor, ha nem takarod a talajodat.