Hírek > Növénytermesztés 2020.04.28.
Heti fókusz: Mikor lehet támogatás nélkül is nyereséges a másodvetésű zöldtrágyázás?

Partnercégeink szakemberei mondják el véleményüket:
Partnercégeink szakemberei mondják el véleményüket:
Újabb, a gazdálkodást segítő kézikönyvet jelentetett meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, ezúttal a zöldtrágyázásról. A kiadvány részletesen bemutatja a zöldtrágyázás hatásait, valamint hasznos tanácsokat ad a növények kiválasztásához és termesztéséhez.
Nemcsak az iskolásoknak indul erősen a szeptember, a szakmai információkra éhes gazdákra gondolva számos fajtabemutatót, gazdatalálkozót szervez az agrárkamara is.
A változó szabályozási háttér értelmében a gazdálkodóknak hamarosan fel kell készülniük, hogy az improduktív időszakokban is a területük jelentős részén zöldtrágyanövényeket kell termeszteni.
A változó szabályozási háttér értelmében a gazdálkodóknak hamarosan fel kell készülniük, hogy az improduktív időszakokban is a területük jelentős részén zöldtrágya növényeket kell termeszteni.
Használja ki a zöldtrágyázás előnyeit:
Az elmúlt években egyre gyakrabban esett, esik szó a zöldtrágyázás jelentõségérõl, gyakorlati alkalmazhatóságáról. Az egyértelmûség miatt azonban fontos ezúton is meghatározni, mit is értünk e fogalom alatt. Zöldtrágyázásról abban az esetben beszélünk, ha egy adott növényt fõ-, vagy másodvetésben talajvédelmi céllal – fejlõdésük vegetatív szakaszában – a talajba dolgozunk.
A zöldtrágyázás kedvezõ agronómiai és növényvédelmi hatásai már az ókorból ismertek, ennek ellenére hazánkban kevesek számára kedvelt tápanyag-utánpótlási és talajállapot javító eljárás. Az utóbbi években, a nyugati országrészben egyre nagyobb területen vetnek zöldtrágya- vagy köztes védõnövényeket.
A zöldtrágyázás során a többnyire gyors növekedésû és nagy mennyiségû biomasszát adó növényeket abból a célból termesztjük, hogy a zöld részeket a talajba forgassuk (ekével) vagy sekélyen keverjük be (pl. tárcsával, kultivátorral). E növények termesztése történhet fõ- és másodvetésben. A fõvetés a hazai és nemzetközi gyakorlatban egyaránt kevéssé elterjedt, Magyarországon elõzménye a másodvetésû zöldtrágyanövények termesztésének van.
A zöldtrágyázás talajállapotra gyakorolt pozitív hatásai már régóta ismertek. Már a rómaiak is említést tettek a zöldállapotban beforgatott növények talajra gyakorolt jótékony hatásáról, amely hatás a terméseredmények növekedésében egyértelmûen jelentkezett.
Szerkesztõségünk rendszeresen kap az olvasóktól olyan leveleket, amelyekben gazdálkodással kapcsolatos kérdéseket fogalmaznak meg, segítséget kérnek az Európai Unióhoz való csatlakozást követõen felmerült gondok megoldásához.
Az iparszerû gazdálkodás eredményeként a XX. század második felében a gyengébb termõhelyi adottságokkal rendelkezõ régiókban is látványos hozamnövelés valósult meg. A természetes inputok helyett mesterségesek alkalmazása (mûtrágyák, növényvédõ szerek, egyéb hozamfokozók), és nagyarányú peszticid felhasználás indult.
A talaj termőképességét nagymértékben meghatározza szervesanyag tartalma és annak minősége. Jelentőségét már az ősi civilizációk is felismerték és a talajhasználattal csökkentett szervesanyagot igyekeztek pótolni (iszapos folyóhordalék művelt területre terelése Mezopotámiában, Egyiptomban évente gyakorlat volt, a görögök, a rómaiak ismerték a zöldtrágyázást). A középkortól a XX. század kezdetéig a talaj szervesanyag tartalmának szinten tartását az ugar, majd az istállótrágya és az okszerű vetésváltás biztosította.
A korábbi évek gyakorlatának megfelelőn a közvetlen támogatások igénylésére idén is az egységes kérelem keretében nyílik mód. Ugyanakkor fontos több olyan változásra is felhívni az érintettek figyelmét, amely az eddigiektől eltérő megközelítést igényel. A következőkben ezek rendszerezésére kerül sor.
A polírtiszta magágyak és sorközök korát éljük, miközben a zöldtrágyázásra úgy tekintünk, mint valami elavult gyakorlatra a ’80-as évekből. Megmutatjuk, miért jársz rossz úton akkor, ha nem takarod a talajodat.