MENÜ

Címke: zöldtrágyázás

Hírek > Növénytermesztés 2018.09.17.

Mire és miért jó a zöldtrágyázás?

Újabb, a gazdálkodást segítő kézikönyvet jelentetett meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, ezúttal a zöldtrágyázásról. A kiadvány részletesen bemutatja a zöldtrágyázás hatásait, valamint hasznos tanácsokat ad a növények kiválasztásához és termesztéséhez.

Hírek > Növénytermesztés 2018.09.03.

Szakmai szeptember a kamarával

Nemcsak az iskolásoknak indul erősen a szeptember, a szakmai információkra éhes gazdákra gondolva számos fajtabemutatót, gazdatalálkozót szervez az agrárkamara is.

Szakfolyóirat > 2011/04 > Szántóföld trágya Bioenergia talaj

A zöldtrágyázás jelentõsége termelõi szemmel

Az elmúlt években egyre gyakrabban esett, esik szó a zöldtrágyázás jelentõségérõl, gyakorlati alkalmazhatóságáról. Az egyértelmûség miatt azonban fontos ezúton is meghatározni, mit is értünk e fogalom alatt. Zöldtrágyázásról abban az esetben beszélünk, ha egy adott növényt fõ-, vagy másodvetésben talajvédelmi céllal – fejlõdésük vegetatív szakaszában – a talajba dolgozunk.

Szakfolyóirat > 2010/07 > Szántóföld Talajvédelem Tarlóművelés zöldtrágyázás

Tarlómûvelés és talajvédelem zöldtrágyázással

A zöldtrágyázás kedvezõ agronómiai és növényvédelmi hatásai már az ókorból ismertek, ennek ellenére hazánkban kevesek számára kedvelt tápanyag-utánpótlási és talajállapot javító eljárás. Az utóbbi években, a nyugati országrészben egyre nagyobb területen vetnek zöldtrágya- vagy köztes védõnövényeket.  

Szakfolyóirat > 2006/06 > Szántóföld Talajvédelem talaj termékenység

Talajvédelem és a termékenység fokozása zöldtrágyázással II.

A zöldtrágyázás során a többnyire gyors növekedésû és nagy mennyiségû biomasszát adó növényeket abból a célból termesztjük, hogy a zöld részeket a talajba forgassuk (ekével) vagy sekélyen keverjük be (pl. tárcsával, kultivátorral). E növények termesztése történhet fõ- és másodvetésben. A fõvetés a hazai és nemzetközi gyakorlatban egyaránt kevéssé elterjedt, Magyarországon elõzménye a másodvetésû zöldtrágyanövények termesztésének van.

Szakfolyóirat > 2004/8 > Szántóföld csapadék zöldtrágyázás éghajlat

Zöldtrágyázás – zöldugar a talajtermékenység javítására a korlátozottan hasznosítható szántóterületeken

Az iparszerû gazdálkodás eredményeként a XX. század második felében a gyengébb termõhelyi adottságokkal rendelkezõ régiókban is látványos hozamnövelés valósult meg. A természetes inputok helyett mesterségesek alkalmazása (mûtrágyák, növényvédõ szerek, egyéb hozamfokozók), és nagyarányú peszticid felhasználás indult.

Szakfolyóirat > 2003/7 > Növénytermesztés műtrágya termés Talajművelés

Komposztálás-zöldtrágyázás

A talaj termőképességét nagymértékben meghatározza szervesanyag tartalma és annak minősége. Jelentőségét már az ősi civilizációk is felismerték és a talajhasználattal csökkentett szervesanyagot igyekeztek pótolni (iszapos folyóhordalék művelt területre terelése Mezopotámiában, Egyiptomban évente gyakorlat volt, a görögök, a rómaiak ismerték a zöldtrágyázást). A középkortól a XX. század kezdetéig a talaj szervesanyag tartalmának szinten tartását az ugar, majd az istállótrágya és az okszerű vetésváltás biztosította.