A négy legnagyobb termelési értékű szántóföldi növény közül 2010-hez viszonyítva a napraforgó és a repce területe kissé növekedett, a kukoricáé csökkent – ismertette a Világgazdaság a Központ Statisztikai Hivatal (KSH) közleményét.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet összegezte a 2018-as vetési munkálatokat. Ebből kiderül, hogy a gabonafélék vetési állapota országosan 15 százalékos készültséget mutat.
Mintegy háromezer hektárral kisebb területen vetettek kukoricát idén a gazdálkodók Tolna megyében. Az őszi búza vetésterülete pedig kilencezer hektárral csökkent, amit a tavalyi alacsonyabb búzaárakkal, illetve a pillangós növények termesztésének növekedésével magyaráznak.
A káposztafélék vetésterülete Magyarországon az elmúlt évhez képest mintegy 7-8 százalékkal növekedett - mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke az MTI-nek, a káposztafélék ára azonban az idén 10-15 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly, mivel nagy az importnyomás a belföldi piacon.
Mintegy 170 millió forint támogatást nyújt az idén a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a fűszerpaprika termesztő gazdáknak. Az FM a tavalyi évhez hasonlóan elő kívánja segíteni a minőségi fűszerpaprika előállítást azzal, hogy támogatást biztosít a minősített szaporítóanyag felhasználáshoz, mely a termelési költségek egyik meghatározó tényezője.
Várhatóan augusztus elsejére végeznek az aratással a gazdálkodók az országban - közölte Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerdán az MTI érdeklődésére.
A csapadékhiány miatt a káposztarepcét a tervezett 20 600 hektár helyett csak mintegy 18 900 hektáron tudták az idén elvetni Vas megyében - közölte a Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának mezőgazdasági főfelügyelője kedden az MTI-vel.
A napraforgó technológiai fejlődésével párhuzamosan és elvárt mértékben növekedett-e a napraforgó termésmennyisége?
Ez számokban azt jelenti, hogy a bő hatvan ezer hektáros terület 78%-án, körülbelül 48 ezer hektárról kerültek le a növények. Az őszi árpa tekintetében a termésátlagok elmaradnak a tavalyitól, de még így is közepesnek mondható. A repcénél már kedvezőbb a helyzet, a közel hét ezer hektáros vetésterületen közel 3.1 tonnás átlagot produkáltak a gazdák, ami jó fél tonnával haladja meg a tavalyi termésátlagot.
A magyarországi vetőmag-előállítás Európa, sőt büszkén mondhatjuk, hogy a világ élvonalába tartozik. Magyarországon a vetőmag-előállítás és -forgalmazás állami ellenőrzés alatt áll, így a földbe kerülő vetőmag minősége stabilan fenntartható, ami a nemesítők, fajtatulajdonosok, vetőmag-előállítók és gazdálkodók közös érdeke. Ezt a feladatot a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (NÉBIH NKI) látja el 7 területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságához tartozó Vetőmag- és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály (KH NTI VSZFO) révén.
A kérdésre, laikusként, aki év, mint év látja az országutak mellett a rengeteg napraforgótáblát, azt felelném: – természetesen intenzív kultúra, ez nem lehet vitás. Kissé továbbgondolva a kérdést azonban kiderül, nem is olyan egyszerű a válasz.
A szója a hüvelyesek közül az egyik legsokoldalúbban hasznosítható növényünk, amely a kedvező beltartalmi paramétereinek köszönhetően emberi táplálkozásra és állati takarmányozásra, valamint széles körű ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas.
Magasan jegyzik az új gabonatermés áraitHogyan változhat a búzaszabvány?
A világ gyorsan növekvõ élelmiszerszükségletének kielégítése hosszú távon csak a korlátozottan rendelkezésre álló erõforrások fenntartható használatával valósítható meg. A mezõgazdaságnak sokkal hatékonyabban és körültekintõbben kell gazdálkodnia a megmûvelhetõ földterülettel, a szûkös vízkészletekkel, a gyorsan fogyatkozó fosszilis energiahordozókkal, és sok térségben a korábbinál lényegesen kevesebb kemikáliát juttathat ki a környezetbe. Ehhez persze nem az archaikus gazdálkodási módszerek és struktúrák újraélesztésére, hanem az innovatív technológiák széles körû alkalmazására van szükség. Ezek közül kiemelendõ a GM-növények termesztése, amitõl az Európai Unió egyes tagállamai politikai és emocionális indíttatásból mereven elzárkóznak.
A 2010-es esztendõben tapasztalt idõjárás és a szélsõségesen változó bevételi lehetõségek komoly kérdéskör megválaszolását indokolja a gazdák részérõl. Milyen vetõmagot válasszanak, hogy a betakarítást követõen profittal zárják a következõ évet?
A repce az egyetlen jelentõs szántóföldi növény Magyarországon, amelynek a területe a rendszerváltás óta folyamatosan növekedett.
Európa-szerte megfigyelhetõ jelenség, hogy az elmúlt években a hibridek egyre nagyobb részarányt képviselnek az õszi káposztarepce vetésterületébõl. Németországban, a repcetermesztés fellegvárában pl. a tavalyi évben 17%-os növekedést elérve, közel 950 000 hektárra emelkedett a hibridrepcék vetésterülete. Más országokban is hasonló tendencia figyelhetõ meg és ez alól Magyarország sem képez kivételt. De milyen teljesítményt mutatnak valójában a hibridrepcék a gyakorlatban, mit tapasztalnak maguk a repcetermelõk?
Dr. Sûrû Jánost, az Agro Bölcske ZRt. igazgatóját kérdeztem 2009. évi tapasztalatairól a repce gyomirtás terén.
Magyarország szárazságra hajló, kontinentális klímája alkalmas arra, hogy az évek többségében kiváló vagy jó minõségû búzát termeljünk. Erre szükség van a hazai felhasználás esetében is, de még nagyobb a jelentõsége az exportpiacon, mert külföldön meg kell küzdeni a konkurenciával, és ha az még jobb minõségû árut kínál, akkor a vevõ azt választja.
A nyári munkák mellett érdemes lehet mélyebb összefüggésekkel is megismerkedni, amelyek az országos vetésterületi folyamatokkal kapcsolatosak. Vajon milyen trendek figyelhetők meg a legfontosabb kultúrákat érintően?
Szarvasmarha-tenyésztés 2023 után: ilyen kihívások várhatók
