A négy legnagyobb termelési értékű szántóföldi növény közül 2010-hez viszonyítva a napraforgó és a repce területe kissé növekedett, a kukoricáé csökkent – ismertette a Világgazdaság a Központ Statisztikai Hivatal (KSH) közleményét.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet összegezte a 2018-as vetési munkálatokat. Ebből kiderül, hogy a gabonafélék vetési állapota országosan 15 százalékos készültséget mutat.
Mintegy háromezer hektárral kisebb területen vetettek kukoricát idén a gazdálkodók Tolna megyében. Az őszi búza vetésterülete pedig kilencezer hektárral csökkent, amit a tavalyi alacsonyabb búzaárakkal, illetve a pillangós növények termesztésének növekedésével magyaráznak.
A káposztafélék vetésterülete Magyarországon az elmúlt évhez képest mintegy 7-8 százalékkal növekedett - mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke az MTI-nek, a káposztafélék ára azonban az idén 10-15 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly, mivel nagy az importnyomás a belföldi piacon.
Mintegy 170 millió forint támogatást nyújt az idén a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a fűszerpaprika termesztő gazdáknak. Az FM a tavalyi évhez hasonlóan elő kívánja segíteni a minőségi fűszerpaprika előállítást azzal, hogy támogatást biztosít a minősített szaporítóanyag felhasználáshoz, mely a termelési költségek egyik meghatározó tényezője.
Várhatóan augusztus elsejére végeznek az aratással a gazdálkodók az országban - közölte Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerdán az MTI érdeklődésére.
A csapadékhiány miatt a káposztarepcét a tervezett 20 600 hektár helyett csak mintegy 18 900 hektáron tudták az idén elvetni Vas megyében - közölte a Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának mezőgazdasági főfelügyelője kedden az MTI-vel.
A napraforgó technológiai fejlődésével párhuzamosan és elvárt mértékben növekedett-e a napraforgó termésmennyisége?
Ez számokban azt jelenti, hogy a bő hatvan ezer hektáros terület 78%-án, körülbelül 48 ezer hektárról kerültek le a növények. Az őszi árpa tekintetében a termésátlagok elmaradnak a tavalyitól, de még így is közepesnek mondható. A repcénél már kedvezőbb a helyzet, a közel hét ezer hektáros vetésterületen közel 3.1 tonnás átlagot produkáltak a gazdák, ami jó fél tonnával haladja meg a tavalyi termésátlagot.
A magyarországi vetőmag-előállítás Európa, sőt büszkén mondhatjuk, hogy a világ élvonalába tartozik. Magyarországon a vetőmag-előállítás és -forgalmazás állami ellenőrzés alatt áll, így a földbe kerülő vetőmag minősége stabilan fenntartható, ami a nemesítők, fajtatulajdonosok, vetőmag-előállítók és gazdálkodók közös érdeke. Ezt a feladatot a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (NÉBIH NKI) látja el 7 területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságához tartozó Vetőmag- és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály (KH NTI VSZFO) révén.
A kérdésre, laikusként, aki év, mint év látja az országutak mellett a rengeteg napraforgótáblát, azt felelném: – természetesen intenzív kultúra, ez nem lehet vitás. Kissé továbbgondolva a kérdést azonban kiderül, nem is olyan egyszerű a válasz.
A szója a hüvelyesek közül az egyik legsokoldalúbban hasznosítható növényünk, amely a kedvező beltartalmi paramétereinek köszönhetően emberi táplálkozásra és állati takarmányozásra, valamint széles körű ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas.
Magasan jegyzik az új gabonatermés áraitHogyan változhat a búzaszabvány?
A világ gyorsan növekvõ élelmiszerszükségletének kielégítése hosszú távon csak a korlátozottan rendelkezésre álló erõforrások fenntartható használatával valósítható meg. A mezõgazdaságnak sokkal hatékonyabban és körültekintõbben kell gazdálkodnia a megmûvelhetõ földterülettel, a szûkös vízkészletekkel, a gyorsan fogyatkozó fosszilis energiahordozókkal, és sok térségben a korábbinál lényegesen kevesebb kemikáliát juttathat ki a környezetbe. Ehhez persze nem az archaikus gazdálkodási módszerek és struktúrák újraélesztésére, hanem az innovatív technológiák széles körû alkalmazására van szükség. Ezek közül kiemelendõ a GM-növények termesztése, amitõl az Európai Unió egyes tagállamai politikai és emocionális indíttatásból mereven elzárkóznak.
A 2010-es esztendõben tapasztalt idõjárás és a szélsõségesen változó bevételi lehetõségek komoly kérdéskör megválaszolását indokolja a gazdák részérõl. Milyen vetõmagot válasszanak, hogy a betakarítást követõen profittal zárják a következõ évet?
A repce az egyetlen jelentõs szántóföldi növény Magyarországon, amelynek a területe a rendszerváltás óta folyamatosan növekedett.
Európa-szerte megfigyelhetõ jelenség, hogy az elmúlt években a hibridek egyre nagyobb részarányt képviselnek az õszi káposztarepce vetésterületébõl. Németországban, a repcetermesztés fellegvárában pl. a tavalyi évben 17%-os növekedést elérve, közel 950 000 hektárra emelkedett a hibridrepcék vetésterülete. Más országokban is hasonló tendencia figyelhetõ meg és ez alól Magyarország sem képez kivételt. De milyen teljesítményt mutatnak valójában a hibridrepcék a gyakorlatban, mit tapasztalnak maguk a repcetermelõk?
Dr. Sûrû Jánost, az Agro Bölcske ZRt. igazgatóját kérdeztem 2009. évi tapasztalatairól a repce gyomirtás terén.
Magyarország szárazságra hajló, kontinentális klímája alkalmas arra, hogy az évek többségében kiváló vagy jó minõségû búzát termeljünk. Erre szükség van a hazai felhasználás esetében is, de még nagyobb a jelentõsége az exportpiacon, mert külföldön meg kell küzdeni a konkurenciával, és ha az még jobb minõségû árut kínál, akkor a vevõ azt választja.
A nyári munkák mellett érdemes lehet mélyebb összefüggésekkel is megismerkedni, amelyek az országos vetésterületi folyamatokkal kapcsolatosak. Vajon milyen trendek figyelhetők meg a legfontosabb kultúrákat érintően?
Az elmúlt napokban bár sűrűn esett, de egyszerre többnyire csak kis mennyiség, így a talajban még mindig nagy a nedvességhiány. Az őszi búza virágzására, a repce magképződésére nagy szükség lenne a csapadékra, a tavaszi kultúráknak pedig a növekedéshez lenne szüksége esőre és immár melegre is. A hét első felében még marad az északias áramlás kisebb záporokkal, helyenként zivatarral, hűvös idővel, majd csütörtöktől délnyugati áramlással meleg és nedves levegő érkezik fölénk, mellyel már komolyabb csapadék is érkezhet. forrás: omsz.hu
Szolgálati lakásokat alakítanak ki a Magyar falu program keretében
