Napraforgó esetében amennyiben augusztus végén csapadékossá válik az időjárás, amely a természetes szárítási folyamatot lelassítja, a gombás eredetű tányérbetegségek (Sclerotinia, Botrytis) csapadék hatására jelentős mértékű terméskiesést okozhatnak. Deszikkálás hatására a tányér és a kaszat vízvesztése felgyorsul, így tervszerűen lehet a termést betakarítani, számottevő veszteség nélkül. A deszikkálás hatására a baktériumos és gombás tányérpusztulás folyamata megáll, mert a kórokozók élettere megszűnik, így a tányérok nem esnek szét és a magvak nem hullanak ki. Fontos szempont lehet az is, hogy az időben learatott napraforgó után több idő marad a talajelőkészítésre őszi kalászos vetése esetén.

Az elmúlt években felgyorsult hatóanyag-kivonások érintették a piacon lévő deszikkáló anyagokat is, ez sarkallta a Sumi Agro-t, hogy engedélyeztesse a piraflufen-etil hatóanyagú KABUKI-t a metilált repceolaj + kókuszzsírsav dietanolamid hatóanyagú TOIL hatásfokozóval és elsodródásgátlóval együtt deszikkálásra napraforgóban és repcében.

A Sumi Agro HIKARI néven forgalmazza a deszikkáló technológiai csomagját. Az 5 hektáros kiszerelésű HIKARI deszikkáló csomag 3,75 liter KABUKI-t és 10 liter TOIL hatásfokozó és elsodródásgátló termékeket tartalmaz. A technológia 2021-től napraforgóban állandó engedéllyel bír.

• A protoxgátlók családjába tartozó piraflufen-etil kontakt hatású vegyület, amely szinte „leperzseli” a kétszikű növényeket.
• A hatóanyag nem szívódik fel a növényi szövetekben, a beérett magokat a termék nem károsítja.
• A deszikkálás hatására a kaszat nedvességtartama csökken és csapadék hatására a már leszáradt mag nem nedvesedik vissza.
• A magvakban az olajtartalom és a csírázási képesség nem sérül. 
• A tányér nem kanalasodik, nem lazulnak a szövetek, mint más deszikkálásra használt anyagok esetében, így csökken a pergési veszteség.
• Szántóföldi és légi kijuttatása is lehetséges.

A kezelést napraforgóban 20–30%-os kaszatnedvességnél javasolt elvégezni, amikor a fészekpikkely levelek barnulni kezdenek, a várható betakarítás előtt 14 nappal. A hatásgyorsasága a diquathoz képest kissé lassúbb, de a glifozáthoz képest gyorsabb. A permetlé mennyisége földi gép esetén 200–300 l/ha, míg légi kijuttatás esetén 50–80 l/ha legyen.

Gyakorlati tapasztalatok és gazdaságosság

Az elmúlt évek során több ezer hektáron szereztünk gyakorlati tapasztalatokat a HIKARI időzítéséről, hatékonyságáról. A maximális kijuttatható hatóanyag mennyiségét minden esetben a meghatározott maximális szermaradék érték határozza meg. Ez a csomagban lévő KABUKI esetében azzal jár, hogy a gyors roncsoló hatás kifejtéséhez szükséges időintervallum némileg megnőtt, ezért nem jó támpont a kaszat víztartalmához igazítani a kezelést. Vagyis amennyiben a kaszatok víztartalma már elérte a szokásos 30%-ot, de az állomány harsogóan zöld, akkor várjunk még a kijuttatással.

A kijuttatást akkorra érdemes időzíteni, amikor a természetes érési folyamat kezd beindulni (a fészekpikkely levelek sárgából barnába fordulnak), illetve a felső lomblevelek (esetleg a tányéron lévő lomblevelek) színe éppen elkezd sárgába váltani (1. kép).  Ez az az állapot, amikor a HIKARI  igazán fel tudja pörgetni a természetes folyamatok sebességét. A hatás sebességét befolyásolják a hibrid tulajdonságai. A vitális, nagy növekedési erélyű, zöld száron érő hibridek esetében hosszabb idővel kell számolni betakarításig.

Gazdaságosságát nézve a HIKARI  alkalmazása mindenképpen megtérül, hiszen a gyorsabb, egyöntetűbb érést, ezáltal korábbi betakarítást biztosít az állományoknak ahhoz képest, mintha nem kezelnénk.
A konkurens technológiák hektárköltségéhez képest pedig elmondhatjuk, hogy azok ára sokkal jelentősebb mértékben drágult a HIKARI csomagéhoz képest, vagyis valóban versenyképes hektárköltséggel számolhatunk 2023-ban.

Az alábbi fotókon (1. képsorozat) jól látható, hogy a HIKARI napraforgóban hogyan fejti ki hatását, egy újabb lehetőséget kínálva a termelőknek az eredményes deszikkálásra.

A cikk szerzője: Fodor Judit