Felére csökkenté a túlszaporodott magyarországi nagyvadállományt a kormány – hangzott el többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara január 16-i, kecskeméti erdő- és vadgazdálkodási fórumán. De a vadgazdálkodási szabályozás újragondolása is felmerült.
A természetvédelem ma már szervesen összekapcsolódik a vadászattal, a vadgazdálkodással - mondta V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára vasárnap a Vas megyei vadásznap megnyitóján.
Ősszel szavazhatja meg az országgyűlés az új vadgazdálkodási törvényt, amelynek központjában az ésszerű, reális természetvédelem áll, valamint a tájegységi vadgazdálkodás megteremtése - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára szombaton a Győr-Moson-Sopron megyei Göbös-majorban tartott megyei vadásznapon.
A régi felett eljárt az idő, ezért új vadgazdálkodási törvény megalkotására van szükség - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán.
Budapest, 2015. július 13., hétfő (MTI) - Az új vadgazdálkodási törvényt várhatóan már ősszel tárgyalhatja az Országgyűlés - mondta a földművelésügyi miniszter hétfőn Budapesten, a törvény koncepciójának társadalmi vitáját lezáró tanácskozáson.
A Földművelésügyi Minisztérium két héttel meghosszabbítja a vadgazdálkodási törvény koncepciójának véleményezési határidejét és egyúttal társadalmi vitára bocsájtja a vadgazdálkodási tájegységek tervezett lehatárolását is július 3-ig.
Budapest, 2015. május 23., szombat (MTI) - Az új vadgazdálkodási törvény zsinórmértéke a természetvédelem lesz - mondta Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földterületekért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán szombat este azzal kapcsolatban, hogy a napokban bemutatták a készülő törvény koncepcióját.
Növelni kell a hazai vadhúsfeldolgozó kapacitást, mert az exportált magyar vadhús egy része feldolgozatlanul kerül külföldre, miközben azokat kiszerelt húsként vagy készáruként is értékesíteni lehetne - mondta a földművelésügyi miniszter Soponyán.
Az ország nagyvadállományát csökkenteni kell, mivel a nagyvad szám az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt, az általuk okozott vadkár pedig meghaladja az évi 2 milliárd forintot - hangzott el a II. Országos vadgazdálkodási és vadkár konferencián Siófokon pénteken.
Korszerűsítésre szorul a vadászati törvény, meg kell újítani - mondta L. Simon László kormánybiztos szombaton Bőszénfán, a Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási Tájközpontjában tartott megyei vadásznapon újságíróknak.
A lovak szeretete vitte a mezőgazdaság felé, gyakornok volt az Egyesült Államokban, kutatott és tanult Hollandiában, Franciaországban és Új-Zélandon, most családjával mégis itthon, gímszarvasokkal foglalkoznak. Bokor Árpád Somogy megyében, Kaposvár környékén él, egyetemi munkája mellett pedig gímszarvasokat tenyészt. Vele beszélgettünk a szarvasokról, a munka nehézségeiről és szépségeiről, a bürokrácia útvesztőiről.
Európai viszonylatban is jelentõs nagyvad állományunk vadásztatása fontos nemzetgazdasági bevételi forrás. A nagy vadállománynak sok élelemre van szüksége, amit zömmel a mezõgazdaságilag mûvelt területeken szerez be. Ez évrõl évre folyamatos konfliktust okoz a termelõk és a vadásztársaságok között.
Méltán lehetünk büszkék arra, hogy hazánkban világbajnok trófeák sokaságát lövik ki a vadászok a nagyvadas területeken. A nagy vadlétszámnak vannak azonban igen problémás árnyoldalai is, amelyek fõleg a mezõgazdasági termelõket sújtják. A 90-es évek föltulajdonosi szerkezete, valamint a táblaméretek megváltozása még tovább növelte a mindig is létezõ vadkártétel súlyosságát.
Magyarország 9,3 millió hektárjából 7,7 millió a termõterület, és ebbõl 5,8 millió ha mezõgazdasági terület (közte 4,5 millió ha szántó és több, mint 1 millió ha gyep), valamint majd 100000 ha a halastó és nádas.
Európában és így hazánkban is, a vidéki térség már nem csupán a mezõgazdasági termelés színtere, hanem olyan biológiai és társadalmi élettér is, ahol a termelési feladatok mellett növekvõ jelentõségû népességmegtartó, társadalmi, kulturális és környezet-stabilizáló feladatokat is el kell látni. Így a vidéki térség fejlesztése során a mezõgazdálkodás fogalmát tágabban kell értelmezni.
A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományos Osztályának Erdészeti és Gyepgazdálkodási Bizottsága 2006. május 18-án az MTA Felolvasó termében, és május 19-én a Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási Tájközpontjában, Bõszénfán tudományos tanácskozást tartott a tudósítás címében jelzett témában.
A vadászatra jogosult szervezeteknek – vadásztársaságoknak tulajdonosi közösségeknek, gazdasági társaságoknak – a nemes és õsi sport tevékenység és a szórakozás biztosítása mellett alapvetõ feladat a területükön élõ vadállomány minél nagyobb létszámának és minõségének elérése. Ennek egyik legkézenfekvõbb eszköze a rendszer takarmányozáson kívül a kellõ nagyságú és elhelyezkedésû vadföldek mûvelése.
2004. szeptember 23–25. között immár hetedik alkalommal rendezték meg Kaposvárott a Pannon Állattenyésztési Napokat, amely az õszi idõszak legjelentõsebb országos tenyészállat-kiállításának és mezõgazdasági szakvásárának tekinthetõ.
A Szegedi Tudományegyetem HÓDMEZÕVÁSÁRHELYI MEZÕGAZDASÁGI FÕISKOLAI KARRÓL
A 90-es évek eleje óta a nagyvadállomány folyamatos növekedését mutatják ki a vadállomány-becslési statisztikák, és ezt a gyakorlati tapasztalatok is igazolják. Ennek egyenes következménye a vadászatra jogosult vadkártérítési és a vadkár-elhárítási költségeinek növekedése. A kifizetett mezõgazdasági vadkár 1994-ben még 390 millió Ft volt, és ettõl kezdve folyamatosan nõtt, mígnem 2002-re már az 1994. évinek több mint négyszeresét, 1.620 millió Ft-ot érte el. Kiszámíthatatlanabbul változott ennél az erdei vadkár. 1994-ben 109 millió Ft volt, 1998-ra visszaesett 78 millióra, ezt követõen azonban dinamikusan növekedve 2002-re meghaladta a 180 millió forintot. A 90-es évek második felében tapasztalt visszaesés egyértelmûen az erdõsítések egyre nagyobb hányadának bekerítésével magyarázható. Ezt követõen, a nagyvadállomány felfutásából adódó vadkárnövekedést kerítésépítésekkel már nem lehetett megakadályozni. Sajnos az erdõsítésvédõ kerítések költségére, vagy akár a bekerített területek arányának változására, országos adataink nincsenek, miután ezek nyilvántartása nem kötelezõ. Ez az arány azonban érzékelhetõen nõ, és ezt bizonyítja néhány kisebb térségre vonatkozó vizsgálat is.
Az alábbi cikkben szeretném bemutatni Somogy megye erdõ- és vadgazdálkodásának egyensúlyi problémáit, az erdõterületek védelmére és fejlesztésére tett ( a természetvédelmi és vadászati hatóság egyetértésével ) erdészeti hatósági intézkedéseket.
Előtérben a hazai mezőgépgyártók innovációja
