Az argentínai Balcarce városban található az argentin nemzeti agrárkutatási intézet (INTA) egyik regionális kutatóközpontja. Az egység egyszerre végez oktatási és kutatási munkát, tevékenysége során lefedi a termesztéstechnológiáktól a genetikán, kórtanon keresztül a minőségvizsgálatig a burgonyatermesztés és -feldolgozás minden területét. A nemesítési programot a McCain-csoport anyagilag is támogatja, hogy a termelők minél jobb minőségű és minél több burgonyát szállítsanak az üzemébe.

A nemesítő munkában egyszerre alkalmazzák a klasszikus eljárásokat és a marker-támogatott szelekciót, figyelembe veszik a főbb jellemzőket (termésmennyiség, a termés színe, formája, felületének egyenletessége, a hús színe és minősége, ipari használhatóság, koraiság, biotikus és abiotikus stresszekkel szembeni ellenállóság).

A szaporítóanyaggal foglalkozó munkában első helyen van a vírusoktól és más kórokozóktól való mentesítés, az in vitro-megőrzés, a minigumó és a prebázis-anyag-előállítás (klasszikus, hidropóniás és aeropóniás eljárással), a mikroszaporítás, valamint az elit és szuperelit vetőgumó-előállítás.

Vírusdiagnosztikai labort működtetnek, ahol például herbicid-toxicitás vizsgálatokat végeznek.

Egyre nagyobb szerepet kap munkájukban a növénykórtani-növényvédelmi előrejelzés, mivel a talajok növényvédőszer-terhelése igen magas, másrészt a gazdák a költségek csökkentése miatt is igyekeznek kerülni a felesleges védekezést, ugyanakkor törekedni akarnak a minél biztosabb terméseredményekre és a környezeti fenntarthatóságra. A rendszert a Wageningeni Egyetemmel, a McCain vállalattal, valamint a Bayer és a BASF konszernekkel közösen fejlesztették ki, a termelők szolgáltatásként kapják.

Szaktanácsadási oldalon is igen aktív a burgonyakutatási csoport, ennek keretében zajlik például a PROHUERTA-program, ami 25, városi és elővárosi környezetben beállított fajtakísérletet, valamint az INTA-fajták vetőgumóinak kihelyezését takarja országszerte 150 agroökológiai gazdálkodást folytató családi gazdaságba. Rendszeresek a nyílt napok, szakmai konzultációk, továbbképzések és állandóan naprakészen tartják a Buenos Aires provincia délkeleti részére kidolgozott integrált burgonyatermesztési protokollt.

Rendkívül érdekes a kutatók és a több ezer éves dél-amerikai burgonyatermesztés kapcsolata. A burgonya géncentrumának egy része (hasonlóan a kukoricáéhoz) Argentína területére esik, közvetlen hozzáférésük van a mintegy harmincöt vad burgonyafaj jelentős részéhez, illetve lehetőségük van azokat a szomszédos országokból beszerezni. A nemesítés szempontjából ugyanakkor megoldandó feladat, hogy a legtöbb vad faj diploid, míg a termesztett burgonya tetraploid, így a direkt keresztezésnek vannak bizonyos akadályai, amiket át kell tudni lépni. A vad fajokat rezisztenciaforrásként is használják, így például a Solanum stoloniferum-ot levéltetvek, a S. kurtzianum-ot nematódák, míg a S. tarijense-t a szárazság és baktériumos rothadás (Phytophtora infestans) elleni rezisztenciája miatt tartják nagyra.

A szántóföldi kísérletekben (az európai országok zömében alkalmazott agrotechnikával ellentétben) jellemzően egy menetben ültetik a vetőgumót, töltik fel a bakhátakat. A kísérleti területet egy 50 méter munkaszélességű öntözőberendezéssel öntözik. Ami a nemesítési parcellákat illeti, rendszerint egy helyen található az első-, másod- és harmadéves nemzedék, ahol az igazi szelekciót a második és a harmadik éves állományokban végzik.

Somogyi Norbert, Anton István,

Megyery Szandra , NAIK

A cikk szerzője: Somogyi Norbert