Kissé pepecselős, de teljesen természetes megoldással nagy eredményeket lehet elérni az erdőkben a vadállatok téli rágáskára ellen.
Az Agrárkamara szerint az ágazati szakértői szerepkör megmarad, csak az adminisztráció alakul át.
Zala vármegyében egyre durvább problémát jelent a vaddisznók által okozott mezőgazdasági kár.
Kiemelten oda kell figyelni most az utakon a vadak miatt, könnyen meg lehet a baj.
A magaslesek nem turisztikai célokat szolgálnak, hanem a vadászat és a vadmegfigyelés fontos eszközei.
2025 nyarának közepén az Alföld nagy részén súlyos aszály sújtja az erdőket, télen országosan jelentős csapadékhiány alakult ki.
Óriási károkat okoznak Oroszország egyik legnagyobb gabonatermelő régiójában a szajga antilopok.
A hazai nagyvadak által okozott károk évente meghaladják a 20 milliárd forintot, miközben a gazdák csak 3 milliárd forint kártérítést kapnak.
A Káli-medence legkiválóbb termőterületén, a Mezőmál dűlőben tíz hektárnyi összefüggő szőlőterületet kellett felszámolni.
A hazai vadgazdálkodás egyre több területén van létjogosultsága a drónok használatának.
Évente 7-8 ezer nagyvadat ütnek el Magyarországon, húsz év alatt csaknem megduplázódott a vadbelesetek száma.
Többféle védekezési módszer is létezhet, például vadriasztó szerek de akár az időszakos kerítések is megoldást jelenthetnek.
A vadkár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított öt napon belül írásban kell közölni a kárért felelőssel.
Itt van minden, amit tudni kell arról, hogy mikor jelenthetnek vis maiort a gazdák.
Már nemcsak a hőség, hanem a vadak is komoly károkat okoznak a magyar gazdáknak, egyelőre nincs rá megoldás.
Különböző szolgáltatásokkal próbálja meg biztosítani az Agrárkamara a vadkárokkal kapcsolatos ügyek mielőbbi rendezését.
Mi számít vis maiornak, melyek a lehetséges események és hogyan kell ezeket bejelenteni, igazolni?
A 2023-as szezonban kiugróan sok alkalommal és nagy területen okoztak kárt a mezei nyulak, különösen a tavaszi időszakban a napraforgó kelését követően
Az út melletti szántóföldeken legelésző vadak látványa mindaddig szemet gyönyörködtető, ameddig nem tévednek a kocsi elé.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
