MENÜ

Címke: Talajvédelem

Hírek > Növénytermesztés 2021.06.16.

A magyar termőtalajok védelmére megállapodást kötött a NAK és a Magyar Talajvédelmi Szövetség

A Magyar Talajvédelmi Baktériumgyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége (rövid nevén Magyar Talajvédelmi Szövetség) tavaly szeptemberben alakult a 2016. január 27-én létrejött jogelőd civil szervezetből, amelyet magánszemélyek hívtak életre a talajok termőképességeinek megóvása, javítása és a talajdegradáció csökkentése céljából. A kitűzött célok az átalakulást követően sem változtak: a termőtalajok védelme, az edukáció, a környezetbarát technológiák támogatása mikrobiológiai készítmények használatával.

Partnereink hírei > X 2021.05.21.

Talajegészség csomag 2021

A talajmegújító gazdálkodás rendszere elsőre bonyolultnak és kockázatosnak tűnhet, de nem kell annak lennie. Azt mindannyian látjuk, hogy a talajra alapozva termelő gazdatársak is képesek ugyanazt a termésátlagot elérni jóval kevesebb műveleti és inputköltséggel. Kukoricában ez akár hektáronként 25-50 ezer forint megtakarítást is jelenthet. Hogyan csinálják?

Partnereink hírei > X 2021.05.09.

Fuzárium-menedzsment a termőföldön

Az „újratöltött” Bactoszkóp sorozatunkat azért készítettük, hogy azonnal alkalmazható szaktudást közvetítsünk a környezetért, a talajokért és a jövőért felelősséget érző és tenni akaró, újdonságokra nyitott mezőgazdászok, kertészek felé.

Hírek > Gazdaság 2021.04.16.

Fenntartható mezőgazdaság a célkitűzés

Az európai mezőgazdaság előtt álló egyik legnagyobb kihívás a társadalom környezet- és klímavédelemmel kapcsolatos elvárásainak való megfelelés, ezért hazánkban is a fenntartható mezőgazdaság a célkitűzés.

Hírek > Növénytermesztés 2021.04.01.

Fókuszban a talaj, a termőföld állapota

A talajok termékenysége létfontosságú kérdés, a termőföldek állapota fokozott odafigyelést, magas szintű törődést igényel – mondta Juhász Anikó helyettes államtitkár egy, a talajok állapotával foglalkozó nemzetközi program online rendezvénye kapcsán.

Hírek > Növénytermesztés 2021.03.23.

Alsóban az élet! - Rázzuk gatyába együtt a talajokat!

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) szervezésében egy új tudományos projekt indul „Alsóban az élet! – Rázzuk gatyába együtt a talajokat!” elnevezéssel ez év tavaszán, amelynek alapja a civil közreműködés – tette közzé honlapján a Talajtani Intézet.

Szakfolyóirat > 2015/07 > Szántóföld Talajvédelem talaj növénytermesztés

A SIKERES növénytermesztés alapja a TALAJ!

Napjainkban egyre gyakrabban merül fel a probléma: hihetetlen gyorsan fogy a talajok termőrétege. Ennek több oka lehet, de semmiképp nem lehet figyelmen kívül hagyni a mezőgazdaság, illetve a talajművelés hátrányos hatásait.  A FAO adatai szerint a világon az elmúlt 50 év intenzív szántóföldi termelése, műtrágyázása miatt a mezőgazdasági területek 65% károsodott, illetve nem alkalmas művelésre (pl. szikesedés).  

Szakfolyóirat > 2013/06 > Szántóföld Öntözési talajvédelmi terv Öntözés Talajvédelem

Az öntözési talajvédelmi terv

Bevezetés Az öntözés mesterséges beavatkozás a növényállományok vízigényének gazdaságilag indokolt szinten történő kielégítésére. A szántóföldi növénytermesztés során a termesztett növények terméseredményeinek javítására csapadékhiányos évjáratokban az egyik legeredményesebben alkalmazható agrotechnikai eljárás. Az öntözés végrehajtása azonban komoly szakértelmet és körültekintést kíván. A nem szakszerűen végzett öntözés ugyanis a talaj termékenységét olyan mértékben ronthatja, amely a terület későbbi mezőgazdasági hasznosítását is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Termőtalajaink védelme érdekében ezért hazánkban törvény szabályozza az öntözés engedélyezésének feltételeit, amelyben a talajvédelmi hatóságra jelentős szerep hárul.

Szakfolyóirat > 2013/02 > Szántóföld Talajvédelem termőföld

A talajvédelmi tervek készítésének jogi szabályozása

A talaj feltételesen megújuló természeti erõforrásunk. Legfontosabb tulajdonsága a termékenység. Vagyis az a képesség, hogy képes a növényeket ellátni a fejlõdésükhöz szükséges tápanyaggal és vízzel. Ezt a tulajdonságát használja ki az ember, amikor szántóföldi növénytermelést folytat. A talajt érõ károsító hatások azonban sokszor olyan visszafordíthatatlan folyamatokat idéznek elõ a talaj biológiai rendszerében, amely a termõképesség elvesztésével járhat.  

Szakfolyóirat > 2010/07 > Szántóföld Talajvédelem Tarlóművelés zöldtrágyázás

Tarlómûvelés és talajvédelem zöldtrágyázással

A zöldtrágyázás kedvezõ agronómiai és növényvédelmi hatásai már az ókorból ismertek, ennek ellenére hazánkban kevesek számára kedvelt tápanyag-utánpótlási és talajállapot javító eljárás. Az utóbbi években, a nyugati országrészben egyre nagyobb területen vetnek zöldtrágya- vagy köztes védõnövényeket.  

Szakfolyóirat > 2008/12 > Szántóföld Talajvédelem trágya talaj

A hígtrágya-felhasználás talajvédelmi kérdései

A hígtrágya az almozás nélküli állattartás jellegzetes, folyékony halmazállapotú mellékterméke, amely állati bélsárból, vizeletbõl, elcsurgó ivó- és technológiai vízbõl, valamint kis mennyiségû egyéb hulladékból áll. Szakszerû kezelés és hasznosítás hiányában felgyülemlõ, nagy mennyiségû hígtrágya környezetterhelõ anyag, amelynek elhelyezésérõl az állattartó telep üzemeltetõjének kell gondoskodnia. Az elhelyezés kézenfekvõ megoldása a szántóföldre történõ kiöntözés, mivel a hígtrágya fõ komponense állati ürülék, ezáltal a szervestrágyázás minden funkciójának betöltésére alkalmas.  

Szakfolyóirat > 2006/06 > Szántóföld Talajvédelem talaj termékenység

Talajvédelem és a termékenység fokozása zöldtrágyázással II.

A zöldtrágyázás során a többnyire gyors növekedésû és nagy mennyiségû biomasszát adó növényeket abból a célból termesztjük, hogy a zöld részeket a talajba forgassuk (ekével) vagy sekélyen keverjük be (pl. tárcsával, kultivátorral). E növények termesztése történhet fõ- és másodvetésben. A fõvetés a hazai és nemzetközi gyakorlatban egyaránt kevéssé elterjedt, Magyarországon elõzménye a másodvetésû zöldtrágyanövények termesztésének van.

Szakfolyóirat > 2005/9 > Szántóföld Vetés Talajvédelem talaj

A direktvetés

A szántóföldi növénytermesztés igen fontos kérdése a talaj és a növény kapcsolatának olyan irányba történõ befolyásolása, hogy a talaj termékenységét, valamint a növényben rejlõ potenciális termõképességet a lehetõ legkedvezõbb összhangba tudja hozni.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Tudósítás Aszály talajnedvesség Talajvédelem

Csökkenthető az aszálykár?

2018. január 16-án rendezte meg a Földművelésügyi Minisztérium azt a konferenciát, amelyen a talajnedvesség-megőrzés kérdéskörét járták körbe az előadók, mutatták be a talaj nedvességtartalmának megőrzését szolgáló illetve az öntözés nélküli termesztés esetén is sikerrel alkalmazható gyakorlati eljárásaikat a felkért szakemberek.

Szakfolyóirat > 2018/06 > Pr Phylazonit Agrova Kft. Talajvédelem

A talajlakó élőlények fontosságáról

Talaj: a földkéreg legfölső, termékeny része, tudományosabban: háromfázisú, polidiszperz rendszer. A száraz definícióknál azonban jóval több: a mezőgazdasági termelés alapja, meghatározó tényezője, a növények és a bennük élő állatok élettere, nemzeti vagyon és erőforrás, valamint ahogy Stefanovits Pál írta: „a talajon nemcsak állunk, élünk is”.

Szakfolyóirat > 2019/05 > Pr Phylazonit Talajvédelem Talajművelés

A forgatás nélküli talajművelés hatása a talaj mikrobiális életére

A mezőgazdasági szántóterületek kezelése során – legyen az hagyományos vagy forgatás nélküli talajművelési mód – elsődleges célunk a talaj szerkezetének megóvása és javítása, valamint a talaj megfelelő tápanyag-, levegő- és vízgazdálkodásának fenntartása, a termesztett növények igényeit figyelembe véve.

Szakfolyóirat > 2019/06 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

A hónap takarónövénye: etióp mustár

A mustárfélék a zöldítés elindulása óta népszerűek a magyar gazdálkodók körében, azonban míg minden szem a fehér mustárra figyel, addig érdemes szót ejteni az etióp mustárról (Brassica carinata) is, amely nagyobb zöldtömege, hosszabb vegetatív periódusa és könnyen kezelhető maradványai miatt a takarónövény-keverékek hasznos komponensének bizonyult az elmúlt években.

Szakfolyóirat > 2019/07 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Amikor új trendekről, ezzel együtt újításokról, innovációról beszélünk a műtrágyák gyártásában és felhasználásában, többek azon meglátásuknak adnak hangot, hogy ez az iparág kevésbé innovatív például a növényvédelemhez, vagy a növénynemesítéshez hasonlítva, lévén ahhoz képest, hogy milyen gyakorisággal és milyen volumenben jelennek meg új növényvédő szerek, vagy fajták, a műtrágyák vajmi keveset változtak az elmúlt évtizedekben.

Szakfolyóirat > 2019/09 > Pr Terragro Kereskedelmi Kft. klímaváltozás Talajvédelem

Termőföldek – Nyomás alatt…

Augusztus első napjaiban jelent meg az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, FAO) legfrissebb jelentése a klímaváltozás és a földhasználat elsivatagosodásra és élelmiszer-biztonságra gyakorolt hatásairól. Bolygónk szárazföldi területeinek mintegy 75 százaléka érintett! Ekkora területen kimutatható az emberi tevékenység káros hatása a talajok állapotán.

Szakfolyóirat > 2019/11 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A sorozat előző részeiben részletes információkat osztottak meg egy-egy szakterület ismerői az adott talajtani folyamat hátteréről, vagy egy kiválasztott technológia alkalmazásának szempontjairól. Mindezek alapján remélhetőleg kirajzolódott a kép a figyelmes olvasóban arról, hogy mennyire lenyűgözően komplex rendszer a talaj, mely szó szerint mindannyiunk létének az alapját képezi és ezért megóvása is közös feladatunk.

Szakfolyóirat > 2020/03 > Pr aggregátumstabilitás mikroorganizmusok mikrobiológiai készítmény

Aggregátumstabilitás mikroorganizmusokkal

A talajok víztartó és vízvezető képessége, illetve levegőzöttsége a legfontosabb talajtulajdonságok közé tartozik, hiszen alapvetően meghatározzák a sikeresen termeszthető növények körét. E tulajdonságokat pedig elsődlegesen a talajok mechanikai összetétele (az agyag-, por- és a homokfrakciók aránya) valamint a talaj szerkezeti állapota határozza meg.

Szakfolyóirat > 2020/03 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Segítünk eligazodni a mikrobiális talajoltó készítmények hatásait illetően

A termésnövelők alkalmazási gyakorlata, elvárható és tényleges hatásai az eredményesség szempontjából meglehetősen ellentmondásosak. A kétkedők leggyakoribb érve, hogy az állati trágyákból több tonnányit adtak ki korábban, az ahhoz viszonyított igen kevés baktériummennyiség hogyan is fejthetne ki hasonló „trágyahatást”? És ténylegesen nem is fog ilyet kifejteni. A baktériumok és mikroszkópikus gombák nem trágyaként (azaz anyagából feltárható tápanyagként) működnek, hanem az élettevékenységükkel tudnak tápanyagokat feltárni, esetleg növényvédelmet biztosítani.

Szakfolyóirat > 2020/05 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A klímaváltozás kivédésének egyik eszköze a szénmegkötés fokozása a talajban. Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre?

A klímaváltozás hatásainak értékelésénél újabb és újabb kockázatokra is fény derül. Ennek egyik oka, hogy másodlagos következményei is vannak a légköri hőmérséklet emelkedésének, így például új, fenyegető hatás a talajeredetű potenciális kórokozók kockázatának a növekedése, és így az emberi egészségre és/vagy az élelmiszer-minőségre kifejtett nem várt fertőzések megjelenése is. A talaj termékenységét figyelembe véve is csak rosszabbodhat a helyzet azzal, hogy még tovább fogy a szén azokból is. De vajon milyen szerepe van a talajnak?

Szakfolyóirat > 2021/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Készítsük fel talajainkat!

A fenntartható fejlődés két fontos alapeleme Magyarországon talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme, állagának megőrzése, sokoldalú funkcióképességének fenntartása, valamint felszíni és felszín alatti vízkészleteink minőségének megóvása. Ez környezetvédelmünk és mezőgazdaságunk egyik legfontosabb közös feladata, amely az állam, a földtulajdonos és a földhasználó, valamint az egész társadalom részéről megkülönböztetett figyelmet igényel, átgondolt és összehangolt intézkedéseket tesz szükségessé. A talaj a primér növényi biomassza-termelés alapvető közege, a bioszféra tápanyagforrása.

Szakfolyóirat > 2021/05 > Pr LAJTAMAG Kft. zöldítés másodvetés

Zöldítsen a Lajtamaggal!

A Lajtamag Kft. a zöldítés terén Magyarországon legnagyobb múlttal és saját kutatás-fejlesztéssel rendelkező családi tulajdonban levő cégcsoport. Hiszünk abban, hogy a tudatos zöldítés segíti a földterületeink állapotának javulását, és növeli a jövedelmezőséget. A zöldítésért kapott támogatás pedig csak hab a tortán, hisz pénzt is kapunk egy olyan munkáért, ami jót tesz a talajainknak.

Oldalak: 1 / 9
1 2 3 4 5 6 ... 9