MENÜ

Címke: Talajvédelem

Hírek > Növénytermesztés 2022.12.02.

Kövessük a precíz(iós) gazdákat! ⁠–⁠ 19. rész: Az adatokra alapozott, pontosan időzített növényvédelem a cél Zimányban

A Farkas Kft. központja a Somogy megyei Zimány település, ahol a vállalkozás 630 hektárt művel meg, amelyből 200 saját terület, 230-at pedig bérel, további 200 hektáron pedig növénytermesztési szolgáltatást nyújt Farkas László vezetésével. A szakember közel 20 éve, 2003-ban kezdett el foglalkozni a precíziós mezőgazdasággal, azóta vallja magáénak a helyspecifikus termelés elveit és alkalmazza a gyakorlatban a különböző elemeit. Laci bácsi a Syngenta termékeivel, megoldásaival és szakembereivel kapcsolatban szerzett tapasztalatairól számolt be.

Hírek > Növénytermesztés 2022.10.24.

Kövessük a precíz(iós) gazdákat! ⁠–⁠ 8. rész: Nagyon vigyáznak a talajra Dunapatajon

Családi örökség az agrárszakma Dusnoki Csaba számára, már a nagyszülei és édesapja is a Bács-Kiskun megyei Dunapataj környéki területeken gazdálkodtak. A MATE (volt SZIE) gödöllői campusának végzős agrármérnök hallgatója 17 éves kora óta aktívan irányítja a közel 1400 hektár termelését, amiből mintegy 1000 a vállalkozás területe, 400 pedig teljes körű integráció a vetőmagkiadástól a terményfelvásárlásig, továbbá alkalomszerűen 500 hektáron végeznek szolgáltatásokat is. A fiatal szakembert az adatalapú gazdálkodás mellett többek között a talajélet fenntartásáról és javításáról kérdeztük.

Partnereink hírei > X 2022.09.19.

Ástak, tanultak és az új technológiákat is gyakorolták a gyerekek a talajtani táborban

A Hajdú-Bihar megyei Nádudvar határában tartották meg a szervezők 2022. augusztus 11-én az Extrém Talajtani Tábor záró napját, amin részletes szakmai ismereteket tanulhattak meg a táborozó fiatalok. A rendezvényre az ország különböző területeiről érkeztek a gyerekek; Tök, Vál, Ács, Gárdony, Debrecen, Miskolc, Hajdúdorog, Püspökladány, Nádudvar, Budapest és Szeged fiataljai töltötték az idejüket a talajokkal kapcsolatos tudás megszerzésével.

Partnereink hírei > X 2022.05.30.

Hogyan csökkenthető a szárazság negatív hatása meszezéssel?

Az évről évre ismétlődő csapadékhiány komoly terméskiesést okoz a növénytermesztésben. A klímaváltozás előrejelzései szerint a következő években sajnos már az aszályos lesz az új „normális” évjárat. Az ilyen évjáratokra a növénytermesztő fel kell készítse talajait. A talaj aszály elleni felkészítésének jó eszköze a talaj optimalizálása meszezéssel.

Szakfolyóirat > 2015/07 > Szántóföld Talajvédelem talaj növénytermesztés

A SIKERES növénytermesztés alapja a TALAJ!

Napjainkban egyre gyakrabban merül fel a probléma: hihetetlen gyorsan fogy a talajok termőrétege. Ennek több oka lehet, de semmiképp nem lehet figyelmen kívül hagyni a mezőgazdaság, illetve a talajművelés hátrányos hatásait.  A FAO adatai szerint a világon az elmúlt 50 év intenzív szántóföldi termelése, műtrágyázása miatt a mezőgazdasági területek 65% károsodott, illetve nem alkalmas művelésre (pl. szikesedés).  

Szakfolyóirat > 2013/06 > Szántóföld Öntözési talajvédelmi terv Öntözés Talajvédelem

Az öntözési talajvédelmi terv

Bevezetés Az öntözés mesterséges beavatkozás a növényállományok vízigényének gazdaságilag indokolt szinten történő kielégítésére. A szántóföldi növénytermesztés során a termesztett növények terméseredményeinek javítására csapadékhiányos évjáratokban az egyik legeredményesebben alkalmazható agrotechnikai eljárás. Az öntözés végrehajtása azonban komoly szakértelmet és körültekintést kíván. A nem szakszerűen végzett öntözés ugyanis a talaj termékenységét olyan mértékben ronthatja, amely a terület későbbi mezőgazdasági hasznosítását is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Termőtalajaink védelme érdekében ezért hazánkban törvény szabályozza az öntözés engedélyezésének feltételeit, amelyben a talajvédelmi hatóságra jelentős szerep hárul.

Szakfolyóirat > 2013/02 > Szántóföld Talajvédelem termőföld

A talajvédelmi tervek készítésének jogi szabályozása

A talaj feltételesen megújuló természeti erõforrásunk. Legfontosabb tulajdonsága a termékenység. Vagyis az a képesség, hogy képes a növényeket ellátni a fejlõdésükhöz szükséges tápanyaggal és vízzel. Ezt a tulajdonságát használja ki az ember, amikor szántóföldi növénytermelést folytat. A talajt érõ károsító hatások azonban sokszor olyan visszafordíthatatlan folyamatokat idéznek elõ a talaj biológiai rendszerében, amely a termõképesség elvesztésével járhat.  

Szakfolyóirat > 2010/07 > Szántóföld Talajvédelem Tarlóművelés zöldtrágyázás

Tarlómûvelés és talajvédelem zöldtrágyázással

A zöldtrágyázás kedvezõ agronómiai és növényvédelmi hatásai már az ókorból ismertek, ennek ellenére hazánkban kevesek számára kedvelt tápanyag-utánpótlási és talajállapot javító eljárás. Az utóbbi években, a nyugati országrészben egyre nagyobb területen vetnek zöldtrágya- vagy köztes védõnövényeket.  

Szakfolyóirat > 2008/12 > Szántóföld Talajvédelem trágya talaj

A hígtrágya-felhasználás talajvédelmi kérdései

A hígtrágya az almozás nélküli állattartás jellegzetes, folyékony halmazállapotú mellékterméke, amely állati bélsárból, vizeletbõl, elcsurgó ivó- és technológiai vízbõl, valamint kis mennyiségû egyéb hulladékból áll. Szakszerû kezelés és hasznosítás hiányában felgyülemlõ, nagy mennyiségû hígtrágya környezetterhelõ anyag, amelynek elhelyezésérõl az állattartó telep üzemeltetõjének kell gondoskodnia. Az elhelyezés kézenfekvõ megoldása a szántóföldre történõ kiöntözés, mivel a hígtrágya fõ komponense állati ürülék, ezáltal a szervestrágyázás minden funkciójának betöltésére alkalmas.  

Szakfolyóirat > 2006/06 > Szántóföld Talajvédelem talaj termékenység

Talajvédelem és a termékenység fokozása zöldtrágyázással II.

A zöldtrágyázás során a többnyire gyors növekedésû és nagy mennyiségû biomasszát adó növényeket abból a célból termesztjük, hogy a zöld részeket a talajba forgassuk (ekével) vagy sekélyen keverjük be (pl. tárcsával, kultivátorral). E növények termesztése történhet fõ- és másodvetésben. A fõvetés a hazai és nemzetközi gyakorlatban egyaránt kevéssé elterjedt, Magyarországon elõzménye a másodvetésû zöldtrágyanövények termesztésének van.

Szakfolyóirat > 2005/9 > Szántóföld Vetés Talajvédelem talaj

A direktvetés

A szántóföldi növénytermesztés igen fontos kérdése a talaj és a növény kapcsolatának olyan irányba történõ befolyásolása, hogy a talaj termékenységét, valamint a növényben rejlõ potenciális termõképességet a lehetõ legkedvezõbb összhangba tudja hozni.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Tudósítás Aszály talajnedvesség Talajvédelem

Csökkenthető az aszálykár?

2018. január 16-án rendezte meg a Földművelésügyi Minisztérium azt a konferenciát, amelyen a talajnedvesség-megőrzés kérdéskörét járták körbe az előadók, mutatták be a talaj nedvességtartalmának megőrzését szolgáló illetve az öntözés nélküli termesztés esetén is sikerrel alkalmazható gyakorlati eljárásaikat a felkért szakemberek.

Szakfolyóirat > 2018/06 > Pr Phylazonit Agrova Kft. Talajvédelem

A talajlakó élőlények fontosságáról

Talaj: a földkéreg legfölső, termékeny része, tudományosabban: háromfázisú, polidiszperz rendszer. A száraz definícióknál azonban jóval több: a mezőgazdasági termelés alapja, meghatározó tényezője, a növények és a bennük élő állatok élettere, nemzeti vagyon és erőforrás, valamint ahogy Stefanovits Pál írta: „a talajon nemcsak állunk, élünk is”.

Szakfolyóirat > 2019/05 > Pr Phylazonit Talajvédelem Talajművelés

A forgatás nélküli talajművelés hatása a talaj mikrobiális életére

A mezőgazdasági szántóterületek kezelése során – legyen az hagyományos vagy forgatás nélküli talajművelési mód – elsődleges célunk a talaj szerkezetének megóvása és javítása, valamint a talaj megfelelő tápanyag-, levegő- és vízgazdálkodásának fenntartása, a termesztett növények igényeit figyelembe véve.

Szakfolyóirat > 2019/06 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

A hónap takarónövénye: etióp mustár

A mustárfélék a zöldítés elindulása óta népszerűek a magyar gazdálkodók körében, azonban míg minden szem a fehér mustárra figyel, addig érdemes szót ejteni az etióp mustárról (Brassica carinata) is, amely nagyobb zöldtömege, hosszabb vegetatív periódusa és könnyen kezelhető maradványai miatt a takarónövény-keverékek hasznos komponensének bizonyult az elmúlt években.

Szakfolyóirat > 2019/07 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Amikor új trendekről, ezzel együtt újításokról, innovációról beszélünk a műtrágyák gyártásában és felhasználásában, többek azon meglátásuknak adnak hangot, hogy ez az iparág kevésbé innovatív például a növényvédelemhez, vagy a növénynemesítéshez hasonlítva, lévén ahhoz képest, hogy milyen gyakorisággal és milyen volumenben jelennek meg új növényvédő szerek, vagy fajták, a műtrágyák vajmi keveset változtak az elmúlt évtizedekben.

Szakfolyóirat > 2019/09 > Pr Terragro Kereskedelmi Kft. klímaváltozás Talajvédelem

Termőföldek – Nyomás alatt…

Augusztus első napjaiban jelent meg az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, FAO) legfrissebb jelentése a klímaváltozás és a földhasználat elsivatagosodásra és élelmiszer-biztonságra gyakorolt hatásairól. Bolygónk szárazföldi területeinek mintegy 75 százaléka érintett! Ekkora területen kimutatható az emberi tevékenység káros hatása a talajok állapotán.

Szakfolyóirat > 2019/11 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A sorozat előző részeiben részletes információkat osztottak meg egy-egy szakterület ismerői az adott talajtani folyamat hátteréről, vagy egy kiválasztott technológia alkalmazásának szempontjairól. Mindezek alapján remélhetőleg kirajzolódott a kép a figyelmes olvasóban arról, hogy mennyire lenyűgözően komplex rendszer a talaj, mely szó szerint mindannyiunk létének az alapját képezi és ezért megóvása is közös feladatunk.

Szakfolyóirat > 2020/03 > Pr aggregátumstabilitás mikroorganizmusok mikrobiológiai készítmény

Aggregátumstabilitás mikroorganizmusokkal

A talajok víztartó és vízvezető képessége, illetve levegőzöttsége a legfontosabb talajtulajdonságok közé tartozik, hiszen alapvetően meghatározzák a sikeresen termeszthető növények körét. E tulajdonságokat pedig elsődlegesen a talajok mechanikai összetétele (az agyag-, por- és a homokfrakciók aránya) valamint a talaj szerkezeti állapota határozza meg.

Szakfolyóirat > 2020/03 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Segítünk eligazodni a mikrobiális talajoltó készítmények hatásait illetően

A termésnövelők alkalmazási gyakorlata, elvárható és tényleges hatásai az eredményesség szempontjából meglehetősen ellentmondásosak. A kétkedők leggyakoribb érve, hogy az állati trágyákból több tonnányit adtak ki korábban, az ahhoz viszonyított igen kevés baktériummennyiség hogyan is fejthetne ki hasonló „trágyahatást”? És ténylegesen nem is fog ilyet kifejteni. A baktériumok és mikroszkópikus gombák nem trágyaként (azaz anyagából feltárható tápanyagként) működnek, hanem az élettevékenységükkel tudnak tápanyagokat feltárni, esetleg növényvédelmet biztosítani.

Szakfolyóirat > 2020/05 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A klímaváltozás kivédésének egyik eszköze a szénmegkötés fokozása a talajban. Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre?

A klímaváltozás hatásainak értékelésénél újabb és újabb kockázatokra is fény derül. Ennek egyik oka, hogy másodlagos következményei is vannak a légköri hőmérséklet emelkedésének, így például új, fenyegető hatás a talajeredetű potenciális kórokozók kockázatának a növekedése, és így az emberi egészségre és/vagy az élelmiszer-minőségre kifejtett nem várt fertőzések megjelenése is. A talaj termékenységét figyelembe véve is csak rosszabbodhat a helyzet azzal, hogy még tovább fogy a szén azokból is. De vajon milyen szerepe van a talajnak?

Szakfolyóirat > 2021/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Készítsük fel talajainkat!

A fenntartható fejlődés két fontos alapeleme Magyarországon talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme, állagának megőrzése, sokoldalú funkcióképességének fenntartása, valamint felszíni és felszín alatti vízkészleteink minőségének megóvása. Ez környezetvédelmünk és mezőgazdaságunk egyik legfontosabb közös feladata, amely az állam, a földtulajdonos és a földhasználó, valamint az egész társadalom részéről megkülönböztetett figyelmet igényel, átgondolt és összehangolt intézkedéseket tesz szükségessé. A talaj a primér növényi biomassza-termelés alapvető közege, a bioszféra tápanyagforrása.

Szakfolyóirat > 2021/05 > Pr LAJTAMAG Kft. zöldítés másodvetés

Zöldítsen a Lajtamaggal!

A Lajtamag Kft. a zöldítés terén Magyarországon legnagyobb múlttal és saját kutatás-fejlesztéssel rendelkező családi tulajdonban levő cégcsoport. Hiszünk abban, hogy a tudatos zöldítés segíti a földterületeink állapotának javulását, és növeli a jövedelmezőséget. A zöldítésért kapott támogatás pedig csak hab a tortán, hisz pénzt is kapunk egy olyan munkáért, ami jót tesz a talajainknak.

Szakfolyóirat > 2021/11 > Pr TakarékBank termőföld Talajvédelem

Csökkenteni kell a termőföldveszteséget

A világ növekvő lakosságának élelmiszerellátása a mezőgazdaság egyre hatékonyabb hozzájárulása nélkül nem valósítható meg. Annak érdekében, hogy a mezőgazdaság képes legyen megfelelni ennek az elvárásnak, megfelelő termőtalajra van szüksége. A termőföldveszteség csökkentése tehát nem csupán az aktív, élő természet és a környezet védelmét jelenti, hanem egy szélesebb kontextusban komoly gazdasági és társadalmi hatásokkal is jár.

Szakfolyóirat > 2021/11 > Gépesítés mezőgépészet Mezőgazdaság Talajművelés

Ezért kincs az agráradat – 10. rész: A helyspecifikus gazdálkodás alapja: hallgatni kell a talajokra

Ezért kincs az agráradat sorozatunk novemberi részében a talaj tápanyag-gazdálkodásának fontosságáról, az alaptrágya kijuttatásáról, talajelőkészítésről és az adatalapú, az adottságokhoz igazodó helyes művelési módszerekről kérdeztük meg a témában jártas gyakorlati szakembereket.

Szakfolyóirat > 2022/07 > Pr Kukorica direktvetés Sávos talajművelés

A kukoricaaratás még messze van

A kukoricaaratás még messze van, a napokban nőtte ki magát a kapálásból, így még a termésről nem sok mindent lehet mondani. A napokban olvasható, előre jelzett rekordtermés akár meg is lehet, de el is maradhat. Az ország azon részén, ahol eddig is nagy szárazság volt, nem valószínű a rekordtermés, ott viszont, ahol eddig „rendszeresen” megkapták a csapadékot, … majd a kombájn megmondja.

Szakfolyóirat > 2022/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Talajművelés és inputanyagok minimalizálása egyszerre? – Szabadka Péter gazdaságában jártunk

Szántóföldi termesztés szántás nélkül? Tápanyag-utánpótlás trágyázás nélkül? Növényvédelem permetezés nélkül? Mindez egyszerre elképzelhetetlennek tűnik, hiszen napjaink intenzív növénytermesztése arról szól, hogy igyekszünk minél megfelelőbb körülményeket biztosítani a kultúrnövények számára, ezért műveljük a talajt, trágyázunk, öntözünk és permetezünk a kártevők, a kórokozók és a gyomok ellen. Célunk a minél nagyobb és jobb minőségű termés elérése. Bár mindez észszerűen hangzik, de ha rendszerként tekintünk a növénytermesztésre, akkor be kell látnunk, hogy az egyes technológiai elemek egyoldalú intenzifikálása és az adott termőhely egyensúlyi állapotától való tartós eltérés nem kívánt mellékhatásokkal jár.

Oldalak: 1 / 12
1 2 3 4 5 6 ... 12