Bizton kijelenthetjük, hogy a téma örökzöld és évről – évre minden tavasszal kihívást jelent a termelők számára, hiszen a vetés minősége terméshozamot befolyásoló elem, amely a teljes vegetációban meghatározza a napraforgó termesztés szempontjából fontos termesztéstechnológiai munkafolyamatok kivitelezhetőségének időzítését, valamint azok minőségét.
A kisméretű robotot orosz tudósok fejlesztették a növénybetegségek elleni védekezés céljából. A „Szibériai tigris” kamerák és érzékelők segítségével navigál a szántóföldön, figyeli a növényeket és a talajviszonyokat. Az összegyűjtött adatokat pedig elemzésre továbbítja kezelőinek.
Minden eddiginél szélesebb kukorica és napraforgó hibridválasztékkal készül az idei szántóföldi gazdálkodási szezonra a Syngenta. A piacvezető növényvédelmi vállalat ezeken kívül olyan mérföldkőnek számító technológiai újdonságokat is bemutatott a koronavírus miatt online rendezett szezonnyitó rendezvényén, mint a Force Evo, vagy az Amistar Prime, amelyek komoly előnyhöz juttatják a gazdálkodókat.
A sikeres napraforgó-termesztés egyik legfontosabb eleme a hibridválasztás. Az ökológiai tényezők bonyolult rendszere határozza meg, hogy egy hibrid – állomány szinten – a tenyészidőszak során, mennyit tud realizálni a genetikai terméspotenciáljából.
A Vetőmagmarketing és kereskedelem című szakkönyvében Bíró János agrárszakember – modern problémamegoldó stratégia-fókusszal, a globális referenciára épülő gyakorlatok tükrében – a vetőmagszektor mesterfogásait mutatja be a termékfejlesztéstől az értékesítésen át egészen a vetőmagcégek társadalmi szerepvállalásáig.
Két agrárszakember, több évtizednyi tapasztalat, egy cél. Összesen mintegy 50 éve erősíti a Syngenta csapatát Kalmár Ferenc és Tóth Bertalan. Magyarországon új szervezeti struktúrában kezdte meg a 2020-as szezont a Syngenta, amely nemcsak folyamatos fejlődéséről és fenntartható mezőgazdasági megoldásairól ismert, hanem arról is, hogy hosszú évtizedekre előre gondolkodik. Mi áll a döntés háttérében? Hogyan látja a jövőt a Syngenta? Erről kérdeztük a két szakembert.
Elkezdődött a káposzta betakarítása Magyarországon. Hazánkban idén mintegy 4 ezer hektárnyi öntözött területen termesztették a vitaminokban, rostanyagokban, valamint ásványi anyagokban gazdag zöldségfélét. Az idei termés a korszerűbb fajtáknak, a magas színvonalú termesztéstechnológiának köszönhetően elegendő lehet a hazai igények ellátására, hangzott el a Syngenta ócsai szakmai napján.
Három új csemegekukorica fajtát mutatott be a szegmens meghatározó vállalata, a Syngenta.
Európa legnagyobb kapacitású kukorica- és napraforgóvetőmag-kutatóbázisát építette fel a svájci székhelyű Syngenta Mezőtúron, ami 1,5 milliárd forintból valósított meg, és a beruházást az agrárminiszter adta át.
Virtuális Szer-Show-n mutatta be legújabb szántóföldi innovációit a Syngenta. Az online rendezvény közönsége új napraforgó- és repcehibridek mellett hibridárpa újdonságokat és innovatív növényvédő szereket ismerhetett meg.
Új, minden eddiginél jobb termést ígérő napraforgó- és kukoricahibridek, kiváló búza vetőmagok, komplex növényvédelmi termékpaletta, kibővült Contivo™ szaktanácsadói rendszer fémjelzi a jubiláló Syngenta idei évét. A növényvédelmi szektor piacvezető vállalata az elmúlt hetekben hét városban, több mint 1500 gazdálkodónak mutatta be 2016-os szántóföldi ajánlatait.
Az elmúlt években egyre inkább az állománykezelések irányába mozdul el a gyomirtás a kukoricában. Ezt elsősorban egyes gyomnövények elterjedése, felszaporodása indokolja. A mélyen csírázó, nagy magvú gyomok – csattanó maszlag, szerbtövis, selyemmályva, árvakelésű napraforgó – ellen preemergens kezeléssel nem tudunk minden esetben megfelelő hatást biztosítani, meg kell várni azok tömeges kelését.
Hazánk gyomflórája az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson ment keresztül, ami több tényező együttes hatásának következménye. Egyrészt az időjárás, másrészt a termesztéstechnológia megváltozása miatt.
A Syngenta elsődleges célja a nemesítés során, hogy folyamatosan növelje hibridjei termőképességét. 2016-tól a Syngenta a legújabb, legmagasabb terméspotenciállal rendelkező genetikáját kínálja Clearfield Plus® technológiával gyomirtható változatban. Az SY Neostar CLP, az SY Bacardi CLP, és az SY Gracia CLP HO is kielégíti a Clearfield Plus® gyomirtási rendszer által támasztott követelményeket, így egy hatékonyabb posztemergens gyomirtó szerrel (Pulsar Plus) szemben mutatnak nagyfokú toleranciát. Mivel a legújabb, legnagyobb terméspotenciállal rendelkező Syngenta genetikába kerül beépítésre a CLP gén, így a genetikai előrelépés folyamatosan biztosított.
A magasolajsavas (HO) napraforgó vetésterülete 2015-ben több, mint két és félszerese volt az előző évihez képest, köszönhetően a hagyományos napraforgóénál lényegesen kedvezőbb felvásárlási árnak. A Syngenta magasolajsavas hibridjeinek terméspotenciálja egyenértékű a hagyományos napraforgóhibridekével, termesztéstechnológiai szempontból teljesen azonosak, nem igényelnek semmilyen többlet szakmai fegyelmet és tapasztalatot. Az új imidazolinon herbicid toleráns (Clearfield és Clearfield Plus) magasolajsavas hibridek bevezetésével pedig ugyanazt a gyomirtási biztonságot élvezhetjük, mint a hagyományos szegmensben, és nem mellékesen nagyobb árbevételt és nyereséget realizálhatunk.
A repce genetikai terméspotenciálja elméletileg elérheti akár a 6-7 t/ha szintet is. A repcét számos, a termésre jelentős hatást gyakorló tényező befolyásolhatja a vetéstől a betakarításig. A sikeres repcetermesztés alapfeltétele, hogy a fajtaválasztástól kezdve az összes termesztéstechnológiai lépést úgy válasszuk meg és alkalmazzuk, hogy az év során a veszteségeket a minimálisra csökkentsük.
Június első felében partnercégeink meghívásainak eleget téve országszerte jártuk a szántóföldeket. A bemutatókról szóló tudósítást egyedi köntösben tálaljuk, kultúránként tájékoztatva az olvasót azokról a technológiákról, fajtákról, koncepciókról, amelyek a KOCKÁZATMINIMALIZÁLÁST, a mai sikeres termesztés egyik kulcselemét tűzték zászlajukra. Összeállításunkban elsőként a kalászos kultúrákban fellelhető megoldásokat taglaljuk.
Június első felében partnercégeink meghívásainak eleget téve országszerte jártuk a szántóföldeket. A bemutatókról szóló tudósítást egyedi köntösben tálaljuk, kultúránként tájékoztatva az olvasót azokról a technológiákról, fajtákról, koncepciókról, amelyek a KOCKÁZATMINIMALIZÁLÁST, a mai sikeres termesztés egyik kulcselemét tűzték zászlajukra. Összeállításunkban a repce kultúrákban fellelhető megoldásokat taglaljuk.
Rekordszámú, összesen 539 nevezés érkezett az ország valamennyi borvidékéről a tizenhetedik alkalommal rendezett Országos Syngenta Borversenyre. A siófoki díjátadón a szekszárdi Schieber Pincészet, a tokaji Tokajicum Borház, a tolnai Tomolik Pincészet, valamint a badacsonyi Varga Pincészet érte el a legmagasabb pontszámot és kapta a SynVino-díjakat.
A kukorica gyomirtására hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint a legkönnyebben kivitelezhető növényvédelmi műveletre, holott ez a szemlélet napjainkban korántsem állja meg a helyét. A területünk adottságai (talajtípus, gyomfaj-összetétel, időjárás stb.), az üzemméret és gépkapacitás, valamint az agrotechnikai tényezők olyan komplex tervezési, szervezési és kivitelezési munkát rónak ránk, amely az alkalmazni kívánt gyomirtási eljárást is lényegesen befolyásolja.
Az olajosnövények vetésterülete az utóbbi évtizedben dinamikusan nőtt, és a tavalyi évben megközelítette az 1 millió hektárt, ennek következtében az ország összes vetésterületének közel 25%-án termelünk olajos növényeket. Az elmúlt évtizedekben a genetikai előrehaladás, valamint a termesztéstechnológiai fejlődés hatására a napraforgó a kezdeti extenzív kultúrából fokozatosan intenzív kultúrává vált. Hazánk a napraforgó-termesztés élvonalába került a napraforgó-termesztők szakértelmének és technológiai fegyelmezettségének köszönhetően.
Minden eddiginél több, összesen 559 nevezés érkezett a XVIII. Országos Syngenta Borversenyre. A siófoki díjátadón a legjobbaknak járó SynVino-díjakat ebben az évben a Bárdos és Fia Pincészet, a Béres Szőlőbirtok, a Koch Csaba Vin Art Pincészet és a badacsonyi NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kapta.
Magyarország napraforgó-termesztése világviszonylatban kiemelkedő. Tanúsítja ezt a 2018-ban elért 3,002 t/ha-os országos termésátlag, aminek alapja a termelők által alkalmazott intenzív termesztéstechnológia és szakmai tudás.
Magyarország napraforgó termesztése világviszonylatban kiemelkedő. Tanúsítja ezt a 2018-ban elért 3,002 t/ha-os országos termésátlag, aminek alapja a termelők által alkalmazott intenzív termesztéstechnológia és szakmai tudás.
A tömeges megjelenésük a szakemberek számára nem volt meglepő, előre lehetett számolni a kártétel növekedésével. A neonikotinoid hatóanyagok kivonásával ugyanez a drótféreg-felszaporodás történt Nyugat-Európában is 2008 után. Emellett az ország egyes részein, egyes kukoricatáblákon jelentős volt a kukoricabogár kártétele is.
Az elmúlt tíz év hőmérsékleti anomáliák, szélsőségessé váló csapadékviszonyok, valamint új kórokozók, kártevők évtizede, és az előttünk álló is hasonló problémákat hordoz magában. Ezek ellen közös gondolkodással, stressznek ellenálló – bő termőképességű – fajtákkal és innovatív termékekkel léphetünk fel. A Syngenta folyamatosan kutatja azokat a megoldásokat, amelyek révén ilyen körülmények közepette is sikeres lehet a gazdálkodás, hangzott el a vállalat hagyományos szezonnyitó rendezvénysorozatán, amelyet hét városban rendeztek az elmúlt hetekben.
Az idei szezonban ismét a termelők rendelkezésére áll a Syngenta integrált kalászos csomagajánlata Kalászos Start csomag néven. A kiváló ár-érték arányú csomagot elsősorban a búzatermesztő szakemberek figyelmébe ajánljuk.
Napjainkban a köztermesztésben lévő őszi káposztarepce hibridek intenzív termesztéstechnológiát igényelnek a sikeres és nyereséges termesztés érdekében.
A Csubák Családi Pincészet, a Koch Csaba Vinart Pincészet, a Paulus Molnár Borház és a Szentpéteri Borpince egy-egy bora kapta a XIX. Országos Syngenta Borversenyen a legjobbaknak járó SynVino-díjakat a verseny siófoki díjátadóján. Az idei megmérettetésre összesen 555 nevezés érkezett az ország valamennyi borvidékéről.
Mire számíthatunk az idei tavaszon? Az évelő gyomnövények erős fertőzésére – a mezei acat elöntötte az országot az elmúlt években, a fenyércirok újabb értékes területeken jelent meg – és a szokatlan, hektikus időjárás miatt felborult gyomnövény-csírázás dinamika miatt elhúzódó gyomkelésre. Annak érdekében, hogy eredményesen tudjunk védekezni ilyen nehéz gyomosodási viszonyok mellett, készüljünk profi megoldással.
Magyarország napraforgó-termesztésben évről évre világviszonylatban kiemelkedő terméseredményeket ér el. Köszönhető ez egyrészt a rendelkezésre álló gazdag genetikai háttérnek, másrészt a gazdálkodóknak is, akik az elmúlt évben is bizonyították, hogy professzionálisan termesztik ezen kultúrnövényünket. 2019-ben a napraforgó országos termésátlaga 3,01 t/ha volt, ami történelmi csúcs (forrás: www.aki.gov.hu).
Termesztett kultúrnövényeink közül sajnos az őszi búzának is megvannak a maga kórokozói, amelyek a tenyészidőszak során kisebb-nagyobb fertőzési nyomással léphetnek fel és veszélyeztethetik a várható termés mennyiségét és minőségét.
Európa legnagyobb kapacitású kukorica- és napraforgóvetőmag-kutatóbázisát építette fel a svájci székhelyű Syngenta Mezőtúron, ami 1,5 milliárd forintból valósított meg, és a beruházást az agrárminiszter adta át.
A Syngenta Kft. nagyobb hangsúlyt fektet a repcenemesítésre és -szelekcióra Kelet-Közép-Európában, így Magyarországon is. Ennek a törekvésnek a következménye, hogy a korai stádiumban lévő repcehibridek tesztelése 2019 őszétől elkezdődött hazánkban is és a vizsgált hibridek száma megsokszorozódott a korábbihoz képest. Ezért a jövőben nemcsak a külföldi nemesítési programokból kerülnek ki a magyarországi portfólió hibridjei, hanem közvetlen a hazai szelekció eredményeként is.
A Syngenta Kft. 2019 őszén hirdette meg a „Cél a 6 tonna” kísérleti programsorozatát azon termelők körében, akik gazdaságukban napraforgó-termesztéssel foglalkoznak.
Napjainkban rengeteg nehézséggel kell szembenéznie annak, aki mezőgazdasággal foglalkozik. Leginkább talán a kiszámíthatatlan időjárás az, ami a legtöbb gondot okozza a gazdáknak. Az olykor hetekig tartó esőzések, viharokkal, nemritkán jéggel tarkítva, vagy akár a hosszú, csapadékmentes időszakok komoly károkat okozhatnak a termésben.
A hibridek terméspotenciálját a genetikájuk, de a bennük rejlő lehetőségek érvényre jutását ökológiai tényezők összetett rendszere határozza meg. A táblaszintű teljesítményüket, hogy mennyit tudnak a genetikai terméspotenciáljukból realizálni a külső tényezők inkább nehezítik, mint segítik.
Napjainkban a növényvédelem szakterületén belül sorozatosan találják szembe magukat a növényvédő szer gyártók és gyakorlati szakemberek, valamint a gazdálkodók azzal a helyzettel, hogy egy adott hatóanyag engedélyét nem hosszabbítja meg az EU engedélyezési hatósága (EFSA), ezáltal kivonásra kerül a hatóanyagok piacáról.
Csaknem két hete nem esett számottevő csapadék hazánkban, így keleten is sokat javult a belvízhelyzet, bár még mindig vannak olyan táblák, ahol áll a víz. A múlt heti 20 fokos meleg napok a déli országrészben megindították a korán virágzó gyümölcsfák rügyeit, így az e heti mínuszok már fagykárt is okozhattak. A folytatásban lehűlés vár ránk, szombattól nagyjából szerdáig reggelente szinte országos faggyal, mely gátolja a növények túl korai fejlődésnek indulását. Csapadék holnap, pénteken érkezik, de az ország nagyobb részén nem jelentős mennyiség. forrás: omsz.hu
ONFARM határszemle – fókuszban a növényi kompenzáló képesség (Ásványráró, 2021. március 3.)
