A startertrágyázással optimalizálhatjuk a fiatal növény tápanyagellátását, hiszen már ekkor eldől állományunk felnőttkori fejlődésének iránya és a környezeti stresszhatásokkal szembeni ellenállósága. Tóth Máté, az FMC-Agro szakembere avat be bennünket a részletekbe.
A foszfor nélkülözhetetlen tápelem, a korai növekedés, valamint a gyökér- és termésképzés meghatározója. Tavaszi vetésű növények esetében az alap- és startertrágya közötti megosztása célravezető stratégia lehet. Szakértők mondják el javaslataikat:
A Földművelésügyi Minisztérium döntése alapján a KITE Zrt. folyékony startertrágyázási technológiája a leginnovatívabb agrártermék ma Magyarországon.
Az eredményes növénytermesztés egyik alapvető feltétele a termőhelyi viszonyokhoz és a növény igényeihez alkalmazkodó okszerű tápanyagellátás. Megkérdeztük két gyártó-forgalmazó vállalat képviselőjét a szója tápanyagellátási sajátosságairól, az általuk kínált megoldásokról.
Az eredményes növénytermesztés egyik alapvető feltétele a termőhelyi viszonyokhoz és a növény igényeihez alkalmazkodó okszerű tápanyagellátás. Megkérdeztük a gyártó-forgalmazó vállalatok képviselőit a tavaszi vetésű főbb szántóföldi kultúráink tápanyagellátási sajátosságairól, az általuk kínált megoldásokról. Nézzük a napraforgót:
Az eredményes növénytermesztés egyik alapvető feltétele a termőhelyi viszonyokhoz és a növény igényeihez alkalmazkodó okszerű tápanyagellátás. Megkérdeztük a gyártó-forgalmazó vállalatok képviselőit a tavaszi vetésű főbb szántóföldi kultúráink tápanyagellátási sajátosságairól, az általuk kínált megoldásokról. Nézzük a kukoricát:
Amíg a vegetáció tart, egyetlen növény sincs teljes biztonságban a talajlakók, talajból támadók ellen. Most veted a salátát, retket, vagy valamilyen levélzöldséget, ültetsz hagymát vagy szántóföldre tervezel repcét, búzát?
A repce a szántóföldi vetésforgó kedvelt olajos növénye, vetésterülete 260.000 ha körül mozog. A termesztő sikere több ponton is elbukhat, az első kritikus időszak a kelés, majd az áttelelés. A jó indulás az egész kultúra teljesítményét megalapozza!
Tanulságos, de inkább elgondolkodtató, amennyiben megvizsgáljuk, hogy miként alakultak a főbb kultúrák terméseredményei az elmúlt 30 évben. A statisztika szerint kalászosok és napraforgó esetében minimális, kukorica, esetében gyakorlatilag nulla terméseredmény növekedést tudunk felmutatni. Ugyanakkor, ha megnézzük a termelésre fordított inputok költségeit, akkor ott viszont jelentős (többszörös) növekedést tapasztalunk.
Mi a tudásközpont pannon-medencei legújabb értelmezése? Egyáltalán ki az a Bandi, Csévés Csabi és Kalász Balázs? És miért nevezik ők a nagy foszfortartalmú startertrágyát önindítónak?
Klasszikusan az alap- és a fejtrágyázás folyamatára bonthatjuk a növények tápanyag-utánpótlásának folyamatát. Az elmúlt idõszakban egyre nagyobb teret hódító startertrágyázás ilyen szempontból az alaptrágyázáshoz áll közelebb, mert nem állományba történik a mûtrágya-kijuttatás, azonban célszerûbb inkább a tápanyag-gazdálkodási technológiák egy külön, speciális elemeként kezelni.
A kukoricát sokrétû, takarmányozási, élelmezési és ipari felhasználása következtében elsõszámú kultúrnövényként tartjuk számon. Hazánkban a legnagyobb területen termesztett szántóföldi kultúra, vetésterülete az elmúlt 10 év átlagában stabilan 1,1–1,4 millió ha között mozgott.
Azzal, hogy a talajbaktérium készítmények bekerültek az AKG programba, minden eddiginél nagyobb figyelem kíséri a forgalomban lévő kereskedelmi termékek hatását. A talajbaktérium készítmények használatának terjedése ma már nem kérdés, ugyanakkor egy olyan termékkörrel állnak szemben a termelők, amelyről – valljuk be – jóval kevesebb ismeretanyag áll rendelkezésre, mint más input anyagok esetében. A BactoFil® termékek igen szoros kapcsolatot mutatnak más input anyagok hatásával, mint pl. a növényvédő szerek, műtrágyák, hibridek, fajták.
Új, egyedülálló sorozatot indítottunk útjára, amelyben Takács András „versenyprogramját” végig kísérve hónapról hónapra bemutatjuk a Kukorica Termésverseny valódi küldetését. A megválaszolandó kérdéseink, hogy mit hozhat ki belőlünk a versenyszellem, mit is jelent a kísérleti munka a termelési időszak egyes fázisaiban, mit és miért érdemes máshogy tennünk ahhoz, hogy sikert érhessünk el, mennyivel több odafigyelést, mennyivel „cizelláltabb”, azaz részletekbe menőbb technológiai terv alapján kell haladnunk, mennyivel élesebben vetődik fel a döntéskényszer és a vele járó dilemmák helyes értékelése.
A repce és a búza fej- és levéltrágyázása, a kukorica és a napraforgó startertrágyázása.
E cikk írásakor épphogy megmutatta magát a tél az első mínuszokkal és az első szállingozó hópihékkel.
Érdemes startert használni? Lehet eredményesen alkalmazni a startertrágyázást egy tápanyagokkal jól ellátott talajon is? Egyformán reagálnak a különböző növények a starterezésre? Milyen megtérülésre számíthatunk? Hogyan válasszunk a kínálatból?
Még tombol a nyár, dübörögnek a kombájnok, telnek a magtárak, és az idő gyorsan telik, azt vesszük észre, hogy a jövő évi vetéstervet össze kell állítani, az őszi vetésekhez a vetőmagot be kell szerezni, az alaptrágyát meg kell rendelni. Ez utóbbihoz szeretnénk segítséget adni a repcetermesztőknek a Yara termékkínálatából.
Nyolc éve ünnepelik a világszerte a „Vadvilág Világnapját”
