A repcetermesztés sikerességét döntõen befolyásoló tényezõk egyike az optimális tõszám. A vetést és a kelést követõen több kártevõ is veszélyezteti a...
Az õszi káposztarepce legfontosabb tavaszi kártevõje a repcefénybogár (Meligethes aeneus). Tavasszal célszerû több védekezést is beiktatnunk ellene, h...
Évrõl évre kétségeink támadhatnak a repcetermesztés létjogosultságáról, amikor a jövedelmezõségét elemezzük, illetve az esetleges gyenge termés okait...
NEM ÁLOM A 4-5 t/ha SEM! Írásom második részének két legfõbb célja, hogy az adott, esetleg nem optimális körülmények között is, a legkedvezõbb döntés...
A vetés utáni kártevõhelyzet megítélése: Az elvetett õszi káposztarepcét a fagyok beálltáig jelentõs számú állati kártevõ faj veszélyezteti. Ezek köz...
A gazdaságos repcetermesztés egyik alapvetõ feltétele a kultúrnövény gyommentességének biztosítása. Az el nem végzett, vagy rosszul végrehajtott gyomi...
A KWS cégcsoport éves forgalmának mintegy 15%-át fekteti kutatás-fejlesztésbe. Kitűnő példa erre a repce-vetéstechnológiai kísérletsorozatuk, melyről...
Az optimális tőszám a hazai repcetermesztés egyik sarokkövévé lépett elő az elmúlt években. Az alkalmazott repcesortáv növelésére irányuló legújabb pr...
A gyomok õsszel már kikelnek a repcetáblán és a repcével együtt növekedve elnyomják azt. Ez azért veszélyes, mert a fiatal növénykék gyámoltalanabbul...
Néhány évtizeddel korábban a repce sikerágazata volt a növénytermesztésnek. Vetésterülete meghaladta a százezer hektárt, így a vetésváltásban is jel...
A repce termesztési munkái befejezõdtek, az országot járva igen változatos képet mutatnak a repcetáblák. Idén az áttelelés után különösen nagy különbs...
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
