A május 4-5-6-án megrendezésre került XXX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon debütált, legközelebb pedig a június 7-8-án tartó NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-Mezőfalva rendezvényen lesz látható az AXIÁL Kft. új gépe, a Vervaet önjáró precíziós hígtrágya-kijuttató.
A kormány hatalmas lehetőségeket lát az élelmiszeriparban, ezért emelte a korábbi 468 milliárdról 750 milliárd forintra az ágazat fejlesztésére fordítható forrásokat – mondta Nobilis Márton.
Mit tehetünk a rendelkezésünkre álló eszközökkel és információval?
A Bosch és a BASF Digital Farming közös vállalkozásaként működő és az okos gazdálkodási technológiák globális forgalmazására és értékesítésére szakosodott Bosch BASF Smart Farming bejelentette új márkanevét, ami a ONE SMART SPRAY.
10 éve, 2013-ban alapítottuk meg az Agro AIM Hungária Kft.-t. Alapítóként multinacionális cégeknél dolgoztunk különböző szakterületen. Vetőmag, műtrágya, talaj, növényvédelem, gépforgalmazás.
Hazánk GMO-mentes státuszából adódó előnyét az eddigieknél is hatékonyabban kell kihasználni – mondta Nagy István agrárminiszter a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság 150. ülésén.
Különleges a 2023-as év a KITE Zrt. számára, a Nádudvar központú cég idén ünnepli alapításának ötvenedik évfordulóját. Az ünnepségsorozat első állomása az idei AgrárgépShow volt Budapesten, a Hungexpo F pavilonjában.
A gazdálkodók valószínűleg kisebb területen vetnek majd tavasszal gabonát, ha továbbra is akadozni fog az értékesítés – közölte az agroinform.hu az MTI-vel.
Soha nem látott gyorsasággal alakul át az agrárium, a magyar gazdák ezért technológia- és tudásfejlesztésre egyaránt kapnak segítséget – mondta Feldman Zsolt.
Teljesen új programelemekkel bővült a PREGA. A rendezvény fővédnöke Nagy István agrárminiszter.
Néhány évvel ezelőtt még arról szóltak a híradások, hogy a tengerentúlon az információs technológia és a mezőgazdaság szorosabbra fűzi viszonyát, majd a nagy – elsősorban multinacionális – mezőgazdasággal, nemesítéssel, gépgyártással, növényvédő szerrel foglalkozó cégek „bevásárolták” magukat az információtechnológia világába.
A precíziós szántóföldi növénytermesztés színtere a mezőgazdasági tábla, amely Magyarországon is jelentős méretbeli különbségeket mutat. De akármekkora is egy tábla – mivel a hazai talajokat leginkább a mozaikosság jellemzi – azon belül jelentős különbségek jelentkezhetnek.
Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának sajtóosztálya kétnapos tanulmányutat szervezett Belgiumba „Mezőgazdaság és innováció” címmel. Az EU különböző tagállamaiból meghívott 15 mezőgazdasági újságíró a rendezvény első napján előadásokat hallhatott a Közös Agrárpolitika reformjáról és megismerhette az uniós intézmények mezőgazdasággal foglalkozó egységeinek működését. A második napon a csoport busszal járta be a flamand vidéket, és három innovatív mezőgazdasági vállalkozásnál tett látogatást.
Új termelési technológiák – Fenntarthatóság A NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézetében Gödöllőn a mezőgazdasági gépi munkák év végi szezonzárását jelképezve most már hagyományosnak tekinthető „TRAKTORBEÁLLÁS”-t ez év november 5-én tartották.
Mintegy 70 termelő vett részt az Agromatic Automatizálási Kft. és a Dr. Szabó Agrokémiai Kft. közös szervezésében megrendezett vezetői tréningen, Siófokon. A döntéshozókat egy egész napos program keretében a megszokottnál eltérő módon, a már bevált gyakorlati alkalmazhatóságot referenciákkal alátámasztva lényegre törően mutatták be a precíziós gazdálkodásban rejlő lehetőségeket.
Nyolc szervezet képviselői írtak alá együttműködési megállapodást a precíziós technológiák elterjesztése érdekében
A pilóta nélküli légi járművek (UAV) lényegre törő ismertetése után a cikksorozatunk második részében a repülésre alkalmas eszközök által készített felvételek mezőgazdasági alkalmazásának lehetőségeit vizsgáljuk meg.
A köznyelvben elterjedt drón kifejezéssel azonosított fedélzeti pilóta nélküli repülő eszközök az élet számos területén jelentek meg, így a mezőgazdaság is keresi alkalmazásuk lehetőségét. A hadiiparból kiinduló alkalmazásokból gyorsan játékszer lett, majd mára eljutottak ezek az eszközök arra a megbízhatósági szintre, és arra az ár-érték arányra, amikor is érdemes elgondolkodni azok munkába állításán.
Idén elsőként megrendezett PreGa, precíziós gazdálkodási konferencián örömmel vettük észre, hogy a hozamtérképező rendszerek is kiemelt szerepet kaptak. Ismerje meg, hogy az Ag Leader hozamtérképező rendszere milyen funkciókkal bír! Ez a rendszer az Ag Leader állítása szerint a világon a legszélesebb körben használt hozamtérképező technológia. Nemcsak a világban, hanem hazánkban is hosszú évek óta jelenlévő hozamtérképező technológia ez, mely a hozzá kapcsolódó irodai szoftverrel komplett, jól kihasználható csomagot nyújt. Ismerje meg a részleteket!
Új közösség kezd körvonalazódni a mezőgazdaságban; olyan közösség, mely egymást segítve alakítja, óvja és építi környezetét. iGazda az új közösség neve, mely minden bizonnyal a legtöbb magyar, természetet szerető ember életének szerves része lesz.
Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban és digitális trendek a mezőgazdaságban címmel szakmai konferenciát hívott életre az Agroinform.hu, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
„Dolgozni csak pontosan, szépen…” Cikksorozat a hazai precíziós gazdálkodás jelenéről A helyzetmeghatározó eszközök alkalmazása a mai mezőgazdaságban már nem különlegesség, a beszerzésre kerülő új eszközök már alkalmasak az új technikával történő munkavégzésre. Hazánkban csak a 2000-es évek elején kezdtek elterjedni a műholdas helymeghatározó eszközök, és bár ekkor pontosságuk még nem volt megfelelő, korunk készülékei már megfelelő pontossággal állnak rendelkezésre.
A precíziós gazdálkodás elméletéről és kutatási irányairól számos cikk jelent meg a közelmúltban. Elérkezett annak az ideje, hogy a precíziós technológiát a gyakorlatban alkalmazók közül ragadjunk ki olyan sikeres vállalkozásokat, amelyek üzemi méretekben is rendelkeznek kellően hosszú távú tapasztalatokkal. Cikksorozatunk harmadik alkalommal Börcsök Andrást szólaltatja meg, hogy beszéljen tapasztalatairól. A precíziós gazdálkodás széles körű ismeretével, valamint hosszú ideje folytatott gazdálkodói tapasztalattal a technológia legfejlettebb elemei is ismertek András előtt. Ezekről beszélgettünk vele nemrégiben.
A precíziós gazdálkodás elméletéről és kutatási irányairól számos cikk jelent meg a közelmúltban. Elérkezett annak az ideje, hogy a precíziós technológiát a gyakorlatban alkalmazók közül ragadjunk ki olyan sikeres vállalkozásokat, amelyek üzemi méretekben is rendelkeznek kellően hosszú távú tapasztalatokkal. Cikksorozatunk második alkalommal Kukorelli Gyulát és Gábort, a Megyer-Agro Kft. tulajdonosait szólaltatja meg, hogy beszéljenek tapasztalataikról. Vállalkozásuk hosszú ideje használja, alkalmazza a helyspecifikus gazdálkodás vívmányait. Rengeteg gyakorlati tapasztalat és új tudományos eredmény született gazdaságukban. Ezekről beszélgettünk velük nemrégiben.
A precíziós gazdálkodás elméletéről és kutatási irányairól számos cikk jelent meg a közelmúltban. Elérkezett annak az ideje, hogy a precíziós technológiát a gyakorlatban alkalmazók közül ragadjunk ki olyan sikeres vállalkozásokat, amelyek üzemi méretekben is rendelkeznek kellően hosszú távú tapasztalatokkal. Cikksorozatunk első alkalommal Farkas Lászlót, a zimányi Farkas Kft. tulajdonosát szólaltatja meg, hogy beszéljen tapasztalatairól. Vállalkozása már megalakulása óta használja, alkalmazza a helyspecifikus gazdálkodás vívmányait. Rengeteg gyakorlati tapasztalat és új tudományos eredmény született már gazdaságában. Ezekről beszélgettünk vele nemrégiben.
Az ebben a hónapban elvégzett munka nagymértékben befolyásolja a precíziós gazdálkodás sikerességét, hiszen azokat az alapinformációkat gyűjtötték össze a projekt résztvevői, amelyek megalapozzák a helyspecifikus gazdálkodás megvalósítását.
Érdekesen indult a március hónap vége, az április hónap eleje. Meglepően meleg időjárás köszöntött be, a melegrekordok sorra dőltek meg. Jól jött ez azokon a helyeken, ahol belvizes területek voltak, ugyanakkor a felső talajréteg a magas hőmérséklet és az igen „aktív” szél miatt hamar kezdett kiszáradni. Ahogy a természet felgyorsult, úgy kellett nekünk is követnünk a folyamatokat, hogy megfelelő időben a talajba kerüljön a kukorica vetőmag.
Egyre nő azok száma, akik nap mint nap alkalmazzák a precíziós gazdálkodás nyújtotta lehetőséget. Magyarország habár jó úton jár, mégsem az élvonalba tartozik a technológia adta lehetőségek kihasználásában. A gyakorló gazdák és szakemberek ebben látják a jövőt a fenntartható és hatékony gazdálkodás eléréséhez.
Április vége-május eleje – mindenki az időjárás-előrejelzést figyelte, vártuk a csapadékot, vártuk a meleget. A korán elvetett kukoricaállományok fáztak, hajnalban a talajfelszínhez közeli légrétegek igencsak lehűltek, lehűtve ezzel a talajfelszínt is. Aztán jöttek a fagyok.... ismét egy dilemma – korai vetés, virágzás „időzítése” az esetleges hőségnapok előtt (és egy kockázat a késői fagyokra), vagy későbbi, biztonságos vetés, kockáztatva egy későbbi hőstresszes virágzást. Azokon a helyeken, ahol a korán vetett kukorica elfagyott, ott az állományokat annyival vetette vissza a „hideg és fagy” stressz, mintha később vetettük volna el, így nem sokat nyertünk. Sokat segített a jó minőségű vetőmag (vigor, szemméret), a tartalék tápanyagok elérhetősége miatt, amit a csíranövény a tápláló szövetből még képes volt „kivenni” a regenerálódáshoz.
A május végi–június eleji munkák idén az időjárás miatt ismét munkacsúcsokban jelentkeztek. Az erre az időszakra tervezett feladataink Szákszenden a tőszám-felvételezés – ha az időjárás engedi – légi módszerekkel is, vegetációs indexek elkészítése – ami ismételt vetésellenőrzést tesz lehetővé –, valamint a tőszám-felvételezés Alsódobsza és Patalom területeken – a művelési zónáknak megfelelően.
Egyértelmű üzenetet tolmácsolt a KITE Zrt. hódmezővásárhelyi alközpontjában megrendezett nyílt napján: a hagyományos és a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó gépesítési megoldást nyújtani minden mezőgazdasági termelőnek üzemmérettől és technológiától függetlenül.
Cikkírás közben hallgatom az eső kopogását az iroda tetején. Az elmúlt két napban több, mint 75 mm csapadékot kaptunk (Gödöllő, Pest megye). Jó hír ez azoknak, akik befejezték a repce és kalászosok betakarítását, nem kis fejfájást okoz azoknak, akiknek még van kint búzájuk, vagy éppen a gyümölcsösökben a kajszit kezdték el betakarítani. Egy biztos: a mostani csapadék a kukoricáknak megalapozza a teljes szezont. A virágzás – a korán és normál időben vetett kukoricákban – már lezajlott, egy-két késői vetésű állományt lehet látni az országban, ahol még folyamatban van, extrém esetben még hátra van a virágzás. A néhány hőségnapot leszámítva elmondhatjuk, hogy ideális időjárási körülmények voltak a termékenyüléshez – beleértve a kísérleti helyszíneket – Szákszend, Patalom, Alsódobsza, Tiszavasvári és egy újabb, csemegekukoricás kísérlet Dunaegyházán. A csemegekukoricás kísérletet a cikk végén néhány sorban összefoglalom, alapjaiban megegyezik a takarmánykukoricás kísérletekkel, ugyanakkor a hibridek reakciója miatt más gondolatok mellett kellett a tervezést elkészítenünk. Ebben a projektben is a Timac Agro, az Agri Dron és az Agro Aim Kft. csapata dolgozott együtt.
Nem tudom kiverni a fejemből azt a felvételt, amit Pepó professzor úr mutatott egy előadásán néhány évvel ezelőtt. A felvétel az USA-ban készült, Iowa államban, amely az USA egyik legnagyobb kukoricatermesztő állama. A felvételen egy ködfoltos kukoricamező volt látható, gyönyörű, magas, zöld kukorica növényekkel. A professzor csak annyit fűzött hozzá, hogy így könnyű átlagban 12 tonna felett termelni…: a víz, csapadék nem korlátozó tényező, augusztusban is olyan párás reggel a levegő, hogy ködben úszik a tábla. Az idei év specialitása, hogy itthon is találkozhatunk olyan állományokkal, ahol a csapadék, a talajban lévő víz nem korlátozó tényező, sőt egyes helyeken már szépen látszik, hogy nem kell korai betakarítással számolnunk, de a szemkitelítődési szakaszt a kukorica sikeresen zárja le, nincs korlátozó tényező, nincs stresszhatás. Szép termésre, újabb rekordokra számíthatunk az idén. Sajnos a felvásárlási árak alacsonyak, így a jövedelmezőséget csak az alacsonyabb költségek vagy a magas hozamok biztosíthatják. A betakarítás után természetesen majd mi is elvégezzük a gazdasági számításokat, hiszen a precíziós kísérletek beállításának egyik nem titkolt célja a jövedelmezőség növelése.
Szeptember vége felé közeledünk. A kukoricaállományokba szinte naponta megyünk ki szemnedvességet mérni, de sok helyen látszik, hogy a növény még aktív, a vízleadás lassú. Sokat segített a szeptember eleji száraz, napos időjárás, ugyanakkor a hajnalok már hűvösek, párásak voltak, így valamivel gyorsabban száradtak az állományok, de a betakarítások így is késnek egy normális szezonhoz képest.
Némi túlzással a hazai gazdák jó része fiatalon még lovakkal szántott, de akik eljöttek Tengelicre, a második Agro Inno Show-ra, azok már a számítógép vezérelte gépekkel teli jövő részesei lettek. Ezek egyfelől végtelenül könnyebbé, másfelől kissé bonyolultabbá teszik az agrármunkát, minden eddiginél komolyabb tervezésre, stratégiai gondolkodásra késztetve a termelőket.
A betakarítás a gazdaság valamint a gazdálkodó számára az egyik legfontosabb és talán a leglátványosabb munkafolyamat, amely az év végi munkacsúcsot is jelenti egyben. A precíziós gazdálkodás egyik sarokköve az ilyenkor készített hozamtérkép, hiszen az egyrészt árulkodik a gazdasági év sikerességéről, másrészt hozzásegít a táblán belüli eltérések, heterogén területek helyének meghatározásához. A jelenlegi cikkben a helyes hozamtérképek elkészítését mutatjuk be a szákszendi mintaterület példáján.
Elengedhetetlen a költségek csökkentése, a hatékonyság növelése, vagyis a precíziós gazdálkodásra való áttérés az agrárium fejlődéséhez, az élelmiszeripar nemzetközi lemaradásának csökkentéséhez – mondta Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Ehhez persze megfelelő finanszírozás is kell, ebből pedig a bank is kivenné a részét: 2020-ra 20 százalékosra növelné részesedését az agrárfinanszírozási piacon.
Előző havi számunkban eljutottunk a hozamadatok szűrését követően a hozamtérkép elkészítéséig. E havi számunkban a digitális adatok további hasznosítását, a következő év – pontosabban a vetésváltás során legközelebbi kukoricatermesztési év – tápanyag- és tőszámszabályzási döntés előkészítését, valamint a digitális adatgyűjtés további hasznosítását vizsgáljuk meg.
Egy év telt el azóta, hogy a 2016. évi AGROmashEXPO-n megszületett az ötlet; egy konzorcium segítségével egy teljes termesztési cikluson keresztül hónapról hónapra mutassuk be egy 12 hektáros kukoricatáblán a precíziós gazdálkodás lépéseit. A sorozatból kiadvány született „Zérótól a precíziós gazdálkodásig – Nézzük a gyakorlatot” címmel (lapozható verzió), amely tartalmazza a megvalósításához szükséges feladatokat, lépéseket, tapasztalatokat. Az eredmények, valamint a gazdasági számítások ismeretében feltettük a kérdést: Milyen változásokat hozhat a precíziós technológia a kukoricatermesztésben? A jövőképről az általunk felkért szakemberek nyilatkoznak.
Úgy tartja a mondás, hogy GPS-es sorvezetőt 500.000 Ft alatt venni nem érdemes. Ez igaz lehet? Részben, mivel pár márka esetében a legolcsóbb sorvezető is ilyen ár körül mozog. Sokkal inkább a felhasználás jellege határozza meg, melyik sorvezető fogja érdemben is évekig szolgálni a gazdaságot.
A mezőgazdaságban is terjedő modern technológiák lehetőséget biztosítanak a termelési hatékonyság növelésére. A precíziós gazdálkodáshoz elengedhetetlen adatokat főleg a különböző szenzorok szolgáltatják, folyamatosan adatokat gyűjtve a különböző talaj-, növény-, meteorológiai és egyéb jellemzőkről. Ez jelenti a jobb és gyorsabb döntéshozatal alapját.
2017. február 23-án az Agromatic Automatizálási Kft. rendezvényt szervezett azon gazdálkodók részére, akik nyitottak a téma iránt. A nap folyamán Nagy Bence és a meghívott előadók igyekeztek a témát egy-egy gyakorlati oldalról felvezetni. Azzal a céllal hívták meg a hallgatóságot, hogy az érdeklődők képet kapjanak a lehetőségekről a fenti témában. Gondolatébresztő előadássorozat volt, több gyakorlati példával teletűzdelve.
A talajvizsgálat a növénytermesztés fontos döntéstámogató eszközeként szerepel a gazdálkodók kezében. Kijelenthető, hogy a talajvizsgálati módszerek az elmúlt 30 évben módszertanilag alig változtak Magyarországon, ami nem véletlen, hiszen talajvizsgálati rendszerünk jól felhasználható eredményeket szolgáltat ma is, azonban a gyorsuló világ elvárásainak már egyre kevésbé felelnek meg a csak kivonatos méréseket alkalmazó hosszadalmasabb vizsgálatok.
A tavalyi év eredményei alapján a „Zérótól a precíziós gazdálkodásig” cikksorozat önálló kiadványként is megjelent, összefoglalóan bemutatva az egy éves munka során elért eredményeket. Az elhatározás, – miszerint folytatjuk a sorozatot –, megszületett már a gazdálkodási év végén, azonban a körülmények úgy alakultak, hogy a konzorcium az eredeti formában nem tudja folytatni a munkát. Az eredmények alapján érkezett visszajelzések azt sugallták, hogy szükség van egy napló-szerű bemutatásra a helyspecifikus gazdálkodás iránt érdeklődők számára. Természetesen a kritikák sem maradtak el. Ezek a projektben résztvevőknek fontos és értékes szempontokat tártak fel ahhoz, hogy a saját feladatát mindenki gondolja át: ha szolgáltatóként van jelen a piacon, további értéknövelt szolgáltatást nyújtson, ha pedig kereskedőként, akkor jobban figyelembe vegye a gazdálkodók elvárásait.
Az idei PREGA Konferencia és Kiállítás az agrárium digitalizációjával kapcsolatos kihívások kérdéseivel foglalkozott. 90 hazai és nemzetközi előadó, 30 szakmai kiállító és több mint 500 résztvevő – ez a III. PREGA számokban.
A precíziós (helyspecifikus) gazdálkodás a már meglévő tapasztalatokon kívül megkívánja a legfrissebb adatokra alapozott döntéshozatalt.
Konzorciumban megvalósuló üzemmérettől független komplex precíziós szaktanácsadási rendszert alakít ki a KITE Zrt., a Balogh-Farm Kft.-vel és a Debreceni Egyetemmel közösen. A 4 éves kutatás-fejlesztési projekt bejelentésére márciusban került sor a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumában.
Ilyen összefüggésben is tárgyalhatjuk a csávázási technológia kérdését akár egy optimális tőszámot előirányzó precíziós gazdálkodás során, amikor is a siker alapját teremthetjük meg azzal, ha a növényi élet kezdőlépéseit tudatosan irányítjuk. Egy hosszú távon gondolkodó vállalat, mint az Arysta nagy hangsúlyt fektet a vetőmag védelmére, az idei rádpusztai rendezvényük az egyéb témák - mint a biostimulátorok gyakorlati alkalmazása vagy az állományszárítás - mellett többek között erre világított rá.
A Magyar Kukoricaklub által rendezett Vetőnapon Gyenei Ferenc növénytermesztési ágazatvezető jóvoltából bepillantást nyerhettünk a Dalmand Zrt. precíziós gazdálkodási kísérleteibe, előre mutató technológiai törekvéseibe. Az Agro Napló számára tanulságos túra volt e rendszer feltérképezése, annál is inkább, mert a lapban második éve futó precíziós kísérleti sorozat egy olyan gazdaságot követ nyomon, ahol az innovatív gondolkodás, az újra való nyitottság megvan, méretéből adódóan azonban más kihívásokkal találkozik, mint a Dalmand Zrt.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
A szákszendi gazdaság gyakorlatában több éve alkalmazzák a mechanikus gyomirtást megelőzően kukoricában a fejtrágya kijuttatást. A technológia a gazdaság számára nem új tehát, azonban az, hogy a fejtrágyázást helyspecifikusan és differenciáltan végezzük el, az új megközelítés volt. Mivel a kísérleti táblán a tőszámszabályzással a talaj termőképességében rejlő különbségek kihasználására törekedtünk, a tőszám-változatosságnak megfelelően a fejtrágyát is differenciálni kellett.
A helyspecifikus fejtrágyázást, valamint a precíziós mechanikus gyomirtást követően bíztunk abban, hogy a bemosó csapadék idejében megérkezik, így lehetővé téve a kijuttatott műtrágya bemosódását, valamint elérhetővé téve azt a növények számára. Sajnos az időjárás nem kedvezett túlságosan az idei évben sem a kísérletekhez, a csapadék csak bőséges késéssel érkezett. Ekkor azonban a mennyiséggel nem volt gond, a 60 mm-t meghaladó mennyiség a kukorica nedvességszükségletét pótolni tudta.
Szeptember végéhez közeledve az állományszemlézés során megállapítottuk, hogy a hozamok messze alulmúlják majd a tavalyi év eredményeit.
Megkezdődött a betakarítás. Várjuk a hozamadatokat, hogy számot vethessünk az idei év munkáinak eredményeivel, azonban a megkezdett betakarításba közbeszólt az időjárás. Az október végi hidegfront országos esőzést is hozott magával, így a hozamadatok csak részben állnak rendelkezésre.
Az előzetes elvárásoknak megfelelően a betakarításkor nem ütköztünk se technikai, se informatikai akadályba, így bár a kísérleti tábláról több menetben történt a termény betakarítása, a hozammérés eredményei könnyen összeilleszthetők voltak, így megkaptuk az egységes adatbázist a területre vonatkoztatva.
A 2017-es gazdálkodási évben nyomon követtük a szákszendi Hartmann-Farm 92 hektáros tábláján, hogy miként alakul a precíziós szemlélettel megvalósított kukoricatermesztés. A cikksorozat zárásaként összefoglaljuk azokat a tapasztalatokat, amelyekkel gazdagabbak lettek a gazdálkodók – Hartmann Imre és Takács András, valamint a terület mintázásában, szaktanácsadásában és az állomány fejlődésének nyomon követésében részt vállaló szakértők: Szabó Szilárd (AgroAim Kft.), Dr. Láng Vince (Agridron Kft.) és Dr. Milics Gábor (Széchenyi István Egyetem).
Együttműködési megállapodást kötött a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület az AGROmashEXPO-n a Szent István Egyetemmel, az Agrármarketing Centrummal, a Magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, továbbá a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal.
A precíziós (helyspecifikus) gazdálkodás alapját és céljait már sokan megpróbálták előadások, publikációk keretében összefoglalni. Világszerte születtek több oldalas tanulmányok, előadások. Számomra megfoghatóan az egyik partnerünk fogalmazta meg a precíziós növénytermesztés alapját és elvárt eredményét: a termelési eszközeimet – föld, gép, input anyag – kell teljes részletességgel megismernem, számszerűsítenem, és optimalizálni az összes tényezőt, hogy maximális jövedelmet érjek el minden egyes négyzetméteren. Mindezt csökkenő kockázat mellett, úgy, hogy gyermekeimnek ugyanilyen állapotban adhassam át földjeimet.
Mostanság mindenhonnan a precíziós gazdálkodásról lehet hallani. A termelők viszont a sok információk között lassan kezdenek elveszni, és nem tudják, hogy mit válasszanak. Egyre több a piaci szereplő, akik legtöbbször valamilyen kapcsolt termékkel szeretnék a szolgáltatásukat vagy gépüket értékesíteni.
A termelők többsége minimum egyszer feltette magának már azt a kérdést: Képes lennék-e a precíziós technológiát megvalósítani a saját gazdaságomban? Több tényező is gátat szabhat az elindulásban, több minden adhat okot halogatásra, vagy okozhatja a teljes elhatárolódást, akadályozva a technológia mielőbbi széles körben való elterjedését. Megkérdeztük a precíziós technológia hazai úttörőitől: Melyek a precíziós technológia hazai elterjedésének legfőbb gátjai? Melyek azok a kritikus pontok, amelyeken megfelelő szemlélettel át lehet lépni, s melyek azok, amelyek nem teszik lehetővé az elmozdulást a precíziós technológia irányába?
A precíziós gazdálkodás összetett rendszerében a talajművelés és tápanyagellátás optimalizálása, valamint fajtaválasztás és a növények igényeinek optimális kielégítése és hatékony védelme mellett a gépek nagy pontosságú munkavégzése, automatikus irányítása, optimális kiszolgálása és a termelékenység növelése játszik legfontosabb szerepet.
Takarítson meg időt és üzemanyagot, valamint egy füst alatt növelje területteljesítményét és hatékonyságát! Érdeklődjön területi képviselőinknél a Fendt és az AXIÁL Kft. közös tavaszi előrendelési akciójáról!
Dr. Nagy István életútja egyenes pályaívet rajzol, mivel újfehértói általános iskolai tanulmányait befejezve a debreceni Balásházy Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanul tovább és ott érettségizik állat-egészségőrként.
A precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzést az országban elsőként a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán, Mosonmagyaróváron indították.
A magyar mezőgazdaság csak tudásalapon fejlődhet tovább a jövőben, azaz széles körben kell alkalmaznia az új innovatív technológiákat és módszereket, például a digitalizációt, valamint a fenntarthatóság elveit.
A robotpilóta rendszer nem kis beruházás, melyet hosszas döntéselőkészítés előz meg. Szembe kell állítani a rendszerrel elérhető hasznot, előnyöket a beruházás költségével és a mérlegnek mindig a jó irányba kell billennie!
A távérzékelést és a térinformatikát a mezőgazdaság számos területén lehet felhasználni. Ezek között kiemelt jelentőséggel bír a jelenleg a mezőgazdaság előtt álló kihívások miatt a precíziós gazdálkodás – foglalta össze a téma jelentőségét a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének (MTA ATK TAKI) két munkatársa az Agro Naplónak.
A budapesti PREGA 2019 Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai konferencián tartottak gyakorló termelők részvételével kerekasztal-beszélgetést a precíziós gazdálkodás következő szintjéről.
A precíziós, helyspecifikus növényvédelmi eljárásokat ma már a hazai gyakorlat is a környezetkímélő, vegyszertakarékos technológiák egyik alapvető eszközeként értékeli, amely növeli a művelet végrehajtásának biztonságát és nagyobb gazdasági eredményt biztosít. A precíziós, helyspecifikus módszereknek elsősorban azokon a helyeken van jelentőségük, ahol a táblán belül heterogén vagy kismértékű a károsító szervezetek előfordulása.
Precíziós gazdálkodási napot tartottak június közepén Szolnokon, a Magtár Kft. rendezvénycsarnokában; ez volt a Magtár GPS és az Agro Aim Hungária Kft. első közös szakmai napja.
Hazánk talaj és domborzati viszonyai mellett a táblán belüli különbözőség szinte minden régióban jelentkezik a kultúrnövény fejlettségét, hozamát tekintve.
A Talajegyetem sorozaton belül harmadik alkalommal foglalkozunk a talajbiológia témakörével, jelen cikkben a szerző a termésnövelő baktériumtrágyák precíziós alkalmazását veszi górcső alá.
A budapesti AGROmashEXPO fórumszínpadán rendeztek kerekasztal-beszélgetést a kukorica- és búzatermesztés során elvégzett mérések fontosságáról. Az ország legnagyobb mezőgazdasági kiállításán 5 szakember segített megérteni a mérések jelentőségét és hasznosságát.
Magyarországon egyedülálló precíziós gazdálkodási rendszert és a John Deere újdonságait mutatta be a KITE Zrt. a 2020-as budapesti AGROmashEXPO és AgrárgépShow F pavilonjának sajtóbejárásán. A 3000 négyzetméteres kiállítótér egyik legkomolyabb látványossága a Termékfejlesztési Nagydíjjal kitüntetett John Deere 8R traktorsorozat és a John Deere 8R gumihevederes 8RX típusa volt.
Az Agro AIM Hungária életében jelentős változások következtek be. A tavalyi év végén tulajdonrészt szereztek egy akkreditált laboratóriumban, az idei év első hónapjában pedig aláírtak egy kereskedői szerződést az amerikai Precision Planting nevű céggel. Ezek a lépések biztosítják a folyamatos növekedést és terjeszkedést, valamint új dimenziót nyitnak a partnerek számára.
Év elején került megrendezésre a KITE Zrt. által szervezett Precíziós gazdálkodási konferencia, amely negyedik alkalommal fogadta a gazdálkodókat. A rendezvénnyel párhuzamosan tartotta a vállalat hagyományos továbbképzését is a partnergazdaságok növényvédelmi szakmérnökei részére.
Napjainkban, amikor a távérzékelés, térinformatika és a GPS-technológia számtalan adatgyűjtési, elemzési és térképezési megoldásokat nyújt, többen azt gondolhatják, hogy a precíziós technológia bevezetése egy automatikus folyamat, mely nem igényel agronómiai, agrokémiai és ökonómiai ismereteket és a szakemberektől szintetizáló képességet.
Elsőként Pest megye felé vettük az irányt, ahol Kovács Viktória családi gazdaságát látogattuk meg. Pátyon a vadonatúj automata terményszárítót, valamint a New Holland gépek egész sorával büszkélkedő telepet néztük meg. Viki többek között a helyes talajmintavételezés és a hozammérés fontosságáról beszélt nekünk.
A több ezer hektáron gazdálkodó Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport vezetője, Csepregi Attila mesélt arról, hogy miért érdemes felújítani a vetőgépeket, hogy mennyire fontos a vállalat- és a termelésirányítási rendszer, és mekkora szükség van a hozammérés fejlesztésére. Precíziós gazdálkodás nagyban, Somogy, Tolna és Fejér megye határterületein.
Interjúnkban az agrárképzésről, a mezőgazdaság jövőjéről, a kutatásokról, valamint az oktatás fejlődési lehetőségeiről kérdeztük Dr. Milics Gábor egyetemi docenst, a mosonmagyaróvári precíziós gazdálkodási szakmérnök képzés szakvezetőjét.
A digitális megoldások sikeres bevezetésének és használatának kulcsa, hogy ne felülírja a hagyományos termelési módszereket, hanem kiegészítse azokat, valamint bevonja a jelenleg kiaknázatlan területeket is. A hagyományokat és az új megoldásokat megfelelően ötvözve érhető el a legnagyobb hatékonyság.
A távérzékelési eszközök által szolgáltatott adatok alapjaiban reformálták/reformálják meg a helyspecifikus gazdálkodást.
A Baranya megyei Újpetrén tartott precíziós talajvizsgálati és drónos permetezési bemutatót a Danuba Kft. A jó hangulatú rendezvényen közel 50 érdeklődő láthatta élőben a talajszkennelés és a drónos kijuttatás gyakorlatát. A precíziós gazdálkodás iránt nyitott gazdák részletesen megismerhették a talajmegújító mezőgazdaság anyagi és szakmai előnyeit, valamint az ezek eléréséhez használható Danuba-termékeket.
A precíziós technológia és az elterjedését segítő pályázati lehetőségek kapcsán a Takarékbank agrárelemzői megvizsgálták, hogy a dráguló géppark és a kapcsolódó adatalapú, precíziós szolgáltatások hogyan tudják biztosítani hosszabb távon is a versenyképes és fenntartható termelést.
A magyarországi precíziós mezőgazdaság adatoldalú, gyakorlati termelést elősegítő megközelítését bemutató cikksorozatunk kilencedik részében a napraforgó és a kukorica betakarításáról, valamint a hozammérés helyes alkalmazásának tapasztalatairól kérdeztünk meg egy nyugaton és egy keleten található gazdaság vezetőjét.
Frissen végzett óvári szakmérnökök diplomadolgozataiból készítettünk egy olyan összeállítást, ami minden, a precíziós gazdálkodás iránt érdeklődő, annak gyakorlati tapasztalataira és eredményeire kíváncsi gazda számára hasznos olvasmány.
Napjainkban, az agráriumban is egyre nagyobb szerepet tölt be a digitalizáció, melynek segítségével még hatékonyabbak lehetünk a precíziós gazdálkodás területén. A Syngenta Contivo™ csapata mintegy 4 éve dolgozik és fejleszti változó tőszámú vetéstechnológiáját. Az idei évben Magyarország mellett a délkelet-európai régióban több mint 50 nagyüzemi, 15 150 hektárméretű területen végeztünk változó tőszámú kukoricavetés-kísérletet.
2021 februárjától havi rendszerességgel indít új cikksorozatot az Agro Napló. A cél a gazdák tájékoztatása az agrárdigitalizáció, az adatalapú mezőgazdaság kérdéseiről és újdonságairól. Az anyagok elsősorban a gyakorlatban előforduló kihívásokra, változásokra és megoldásokra összpontosítanak, új ismereteket és összefüggéseket bemutatva az olvasóknak.
Havi rendszerességgel indított új cikksorozatot az AGRO NAPLÓ. A cél a gazdák tájékoztatása az agrárdigitalizáció, az adatalapú mezőgazdaság kérdéseiről és újdonságairól. Az anyagok elsősorban a gyakorlatban előforduló kihívásokra, változásokra és megoldásokra összpontosítanak, új ismereteket és összefüggéseket bemutatva az olvasóknak.
A megszokott rend szerint ismét jelentkezünk a cikksorozatunk harmadik részével. A cél a gazdák tájékoztatása az agrárdigitalizáció, az adatalapú mezőgazdaság kérdéseiről és újdonságairól. Az anyagok elsősorban a gyakorlati kihívásokra és megoldásokra összpontosítanak, új ismereteket és összefüggéseket bemutatva az olvasóknak.
Cikksorozatunk negyedik részében a cél a gazdák szezonnak megfelelő tájékoztatása az agrárdigitalizáció, az adatalapú mezőgazdaság kérdéseiről és újdonságairól. Az anyagok elsősorban a gyakorlati kihívásokra és megoldásokra összpontosítanak, új ismereteket és összefüggéseket bemutatva az olvasóknak.
Havonta jelentkező cikksorozatunk ötödik részében a távérzékelés és a monitoring fontosságát emeltük ki a mezőgazdasági gyakorlat szempontjából. A drónok és a műholdak által készített felvételek felhasználási lehetőségeiről érdeklődtünk a témában járatos agrárszakemberektől. Az anyagok elkészítésekor elsősorban a szántóföldi kihívásokra és megoldásokra összpontosítottunk, arra törekedve, hogy új ismereteket és összefüggéseket mutathassunk be az olvasóknak.
Bucsi Tamással az AGRO AIM HUNGÁRIA KFT. precíziós mezőgazdasági szakmérnökével és talajvédelmi szakértőjével beszélgettünk a precíziós szolgáltatások kapcsán.
Magyarország Kormányának célja, hogy a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program keretében történelmi mértékű fejlesztési lehetőséghez juttassa és megerősítse a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart, a vidéki térségek gazdaságát és közösségeit. Ennek érdekében Magyarország Kormánya 80%-os hazai társfinanszírozást biztosít a Vidékfejlesztési Program forrásaihoz. A kormány döntésének köszönhetően mintegy 600 milliárd forint értékben tette lehetővé új beruházási pályázati felhívások kiírását 2021 első felében.
Nem akkora újdonság a műholdadatok felhasználása a mezőgazdasági szektorban, mint sokan gondolnák. Egyes szervezetek már a NASA 1972-ben indult Landsat-programja óta élnek ezzel a lehetőséggel. A közelmúltban azonban jelentősen bővült az adatok felhasználhatóságának köre.
Havi cikksorozatunk hatodik részében a műholdas távérzékelés és a térinformatika gyakorlati fontosságát mutatjuk be. A világűrből készített felvételek olyan adatokat és információkat adnak a termelőknek, amivel komoly előnyt szerezhetnek a gazdálkodás során.
A precíziós mezőgazdaság adatoldalú megközelítését bemutató cikksorozatunk hetedik részében a betakarításkor végzett adatgyűjtésről, valamint a pontos hozammérés fontosságáról beszélgettünk a témában jártas szakemberekkel.
A KITE Zrt. PGR rendszerét a Magyar Innovációs Szövetség idén Agrár Innovációs Díjjal tűntette ki. A bírálóbizottság 69 magyarországi vállalkozás közül választotta ki a 2020. évi innovációs nagydíjas társaságot, további hét innovációs díjat, valamint az év Startup Innovációs Díját is odaítélte.
A magyarországi precíziós mezőgazdaság adatoldalú megközelítését bemutató cikksorozatunk nyolcadik részében a vízgazdálkodás, a talajelőkészítés, valamint a forgatásos és a forgatás nélküli talajművelés jelentőségéről beszélgettünk a témában tapasztalt szakemberekkel.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk novemberi részében a talaj tápanyag-gazdálkodásának fontosságáról, az alaptrágya kijuttatásáról, talajelőkészítésről és az adatalapú, az adottságokhoz igazodó helyes művelési módszerekről kérdeztük meg a témában jártas gyakorlati szakembereket.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk évzáró részében az adatintegráció, a vállalatirányítás és a döntéselőkészítés szerepéről és hasznosságáról beszélgettünk a témában jártas szakemberekkel.
Új Campus, új oktatási rendszer és új, Precíziós gazdálkodási tanszék létesül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői központjában. A részletekről Prof. Dr. Gyuricza Csaba rektorral beszélgettünk.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának első részében a kukorica és repce tőszámkísérletek gyakorlati eredményeit néztük meg a Szigetközben.
2021 végére az inputanyagárakkal együtt megugrott az érdeklődés a precíziós szemenkénti vetőgépek iránt. A gazdálkodók többségét a szabályozott sorelzárás, a talajminőség lekövetésére képes szakaszolás és az elektronikus maglesodró rendszerek jelentette anyagmegtakarítás érdekelte.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának második részében arról írunk, hogyan törekedtek a menedzsmentzóna lehatárolás hibáinak kijavítására a Balatonhoz közeli földeken.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának harmadik, áprilisi részében az adatalapú döntéshozatalról, egy kimagaslóan termő almaültetvényről és a növények tápanyagigényének legjobban megfelelő megoldásokról írtunk.
A technológiai fejlesztések világában a precíziós gazdálkodás sem kivétel, a kezdeti időszakban itt is számtalan műszaki megoldással, azokat vezérlő különböző programokkal kísérleteztek a gyártók. Az évek óta gyűjtött adatok tükrében azonban ma már látszik, mely utakat érdemes követni a sikerhez.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának negyedik, májusi részében az adatalapú döntéshozatalról, a helyspecifikus megoldások bevezetésének első évéről, a kapcsolatok és a szakképzés fontosságáról beszéltünk Narancsík János precíziós mezőgazdasági szakmérnökkel.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának ötödik, júniusi részében a kalászosok helyspecifikus növényvédelme és tápanyag-utánpótlása a téma. Az Alsódobszán gazdálkodó Bűdi Károllyal beszélgettünk a náluk bevált technológiákról.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának hatodik, júliusi részében a térinformatikai tudás mélyebb rétegeinek gyakorlati alkalmazását részletezzük. A Szákszend melletti Kurcsi 12-es táblán mutatjuk be a bevált helyspecifikus gazdálkodási technológiákat.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának hetedik, augusztusi részében a hozammérés, valamint a betakarítás adatait figyelembe vevő és felhasználó gazdálkodás gyakorlatról írunk részletesebben. Letenyén, a magyar-horvát határnál végeznek minőségi munkát a helyspecifikus gazdálkodás eszközeit jól felhasználva.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának kilencedik, októberi részében az adatalapú okszerű kukoricatermelés gyakorlatát néztük meg részletesebben Pest megyében.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának tizedik, novemberi részében a talajjavításra összpontosító termelés az okszerű öntözés technológiáját néztük meg részletesebben egy jól működő családi gazdaságban, Hajdú-Bihar megyében.
A hazánkban is egyre nagyobb szerephez jutó precíziós gazdálkodási módok alkalmazása következtében a piac fokozatosan igényli a mezőgazdasági gép- és eszközgyártóktól, hogy lépést tartsanak a technológiai fejlődéssel. A munkagépeiket mihamarabb fel kell készíteniük az ISOBUS alapú kommunikációra, máskülönben lemaradnak a versenytársaiktól.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának tizenegyedik, decemberi részében Debrecenbe látogatunk, hogy bemutassuk a Debreceni Egyetem Precíziós mezőgazdasági szakmérnöki képzését, valamint beszámoljunk az ottani, a helyspecifikus gazdálkodást támogató agrárdigitalizációs és adatalapú megoldásokról. Természetesen a drónokról és a kísérletekről is beszélgettünk a három szakemberrel.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk harmadik évadjának első részében az agrotechnológia alapját adó mezőgazdasági gépek világába látogatunk el több, tapasztalt, a gépészetben jártas szakembert megkérdezve, hogy a helyspecifikus gazdálkodást támogató agrárdigitalizációs és adatalapú megoldásokról beszélgessünk.
Az „Ezért kincs az agráradat” sorozatunk mentora Dr. habil. Milics Gábor. A szakember a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézetének tanszékvezető egyetemi docense, a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke és a Digitális Agrárakadémia egyik szakmai vezetője. A 24. részben az adatalapú technológia kiemelten fontos részét adó térinformatikai, távérzékelési és agrárdigitalizációs gyakorlatokról beszélgettünk vele bővebben.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk harmadik évadjának negyedik részében a bogyós gyümölcsök termesztésének adatokon alapuló, modern technológiáit nézzük meg közelebbről Nógrád megyében. Egy fontos kezdeményezésről számolunk be és megnézzük, milyen lehetőségek vannak a drónhasználatban, a nemesítésben és a digitalizációban.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk harmadik évadjának ötödik részében a burgonya és a takarmánynövények termesztésének adatokon alapuló, modern technológiáit nézzük meg közelebbről Komárom-Esztergom vármegyében.
A hét első napjaiban még többfelé öntöztek záporok, foltokban nagy csapadékot adó felhőszakadások is előfordultak, a hét további részében azonban nagyrész napos, száraz idő a jellemző magas UV sugárzással. A szántóföldi növények a legtöbb helyen szépen fejlődnek, de a záporokból kimaradt északnyugati és északkeleti területeken jól fog jönni a jövő hét első felére ígérkező csapadék. forrás: omsz.hu
Cseresznyetermesztési szakmai nap lesz az érdi Elvira majorban
