Alapos és folyamatos megfigyelésen alapul a sikeres védekezési stratégia a szőlőperonoszpóra ellen. Szakértők mutatnak rá, hogy hogyan tervezzük az idei védekezést egy csapadékhiányos telet és tavaszt követően. A válaszokért kattintson!
A réz megbízhatósága már-már legendás, hiszen a gombakórokozók ellen mind a mai napig hatékonyságromlás nélkül bevethető. Így a növényvédősök számára a rezisztenciatörés bevált fegyverének számít.
Bár még mindig a lisztharmat a szőlő leggyakoribb károsítója hazánkban, az utóbbi évek időjárása felhívta a figyelmet arra, hogy a másik két betegség, a peronoszpóra és a szürkepenész elleni védekezést is átgondoltabban kell megtervezni. Időben, a lehető leghatékonyabb készítményekkel védekezzünk, javasolták a BASF fejlesztőmérnökei a cég Villányban rendezett szőlőtermesztési VIP napján.
Ha Máté Péter szőlész lett volna, nagy valószínűséggel így énekeli híres dalát: Most védd, most vigyázz, hogy jól csináld, mert a legapróbb hibád, megbosszulja önmagát… Ennek a mottójára a Sumi Agro Hungary Kft. a szőlő növényvédelmi aktualitások témakörében néhány kardinális teendőre szeretné a tisztelt szőlőművelők figyelmét felhívni.
Nehéz szezonjuk van idén a hazai szőlőtermesztőknek. Az enyhe telet követően szőlőbetegségek sora jelent meg, tavasszal fagyok, nyáron pedig jégverések keserítették meg az ország több területén a gazdálkodók életét. A Syngenta szakmai rendezvényén elhangzott: a szüretig hátralévő időben nagyon kell figyelni a szőlőbetegségek megelőzésére és kezelésére, különösen a szürkerothadásra, amely hatalmas károkat okozhat a fejlődés utolsó szakaszában.
A bogyókötődés elején járunk a szőlőben. Ebben a fenológiai állapotban mind a lombozat, mind a fürtök nagyon fogékonyak a fő szőlőbetegségekre - a lisztharmatra, a peronoszpórára, a botritiszre, sőt az időjárás is kedvez a járványok kialakulásának.
A tolnai borvidéken május 26-án megjelentek a peronoszpóra eső tünetei. Bár a tünetek gyakorisága egyelőre nem jelentős, a védekezés tervezésében mindenképpen figyelembe kell venni ezt az új körülményt. A következő napok, hetek időjárása dönti majd el, hogy milyen komoly veszéllyel kell számolnunk.
Hogyan ismerhető fel a lisztharmat-fertőzés? Lesz-e idén járvány? Látszanak-e már a peronoszpóra első jelei? A BASF 2016. május 18-án készült videójából választ kap a fenti kérdésekre.
Idő előtt jelentkeztek az első szőlőmegbetegedések idehaza. Egyes borvidékeken nagyon intenzív védekezést kellett alkalmazni.
A szőlőültetvények tavaszi növényvédelmének szakszerű és költségtakarékos megoldására mutatunk be néhány gyakorlatból vett termelői tapasztalatot.
„A szőlőperonoszpóra 141 éve jelent meg Magyarországon és ma már az ellene való védekezés nélkül elképzelhetetlen a szőlő növényvédelme. … A szőlőperonoszpórára már minden 2-3 cm-nél nagyobb levél érzékeny és utána egész életében érzékeny marad. A fürt gyakorlatilag a megjelenésétől a fürtzáródásig érzékeny a peronoszpóra fertőzésre, itt azért nagy különbség van a fajták között.” *
Önnek is ez a kedvenc csokimikulása?
