Alapos és folyamatos megfigyelésen alapul a sikeres védekezési stratégia a szőlőperonoszpóra ellen. Szakértők mutatnak rá, hogy hogyan tervezzük az id...
A réz megbízhatósága már-már legendás, hiszen a gombakórokozók ellen mind a mai napig hatékonyságromlás nélkül bevethető. Így a növényvédősök számára...
Bár még mindig a lisztharmat a szőlő leggyakoribb károsítója hazánkban, az utóbbi évek időjárása felhívta a figyelmet arra, hogy a másik két betegség,...
Ha Máté Péter szőlész lett volna, nagy valószínűséggel így énekeli híres dalát: Most védd, most vigyázz, hogy jól csináld, mert a legapróbb hibád, meg...
Nehéz szezonjuk van idén a hazai szőlőtermesztőknek. Az enyhe telet követően szőlőbetegségek sora jelent meg, tavasszal fagyok, nyáron pedig jégverése...
A bogyókötődés elején járunk a szőlőben. Ebben a fenológiai állapotban mind a lombozat, mind a fürtök nagyon fogékonyak a fő szőlőbetegségekre - a lis...
A tolnai borvidéken május 26-án megjelentek a peronoszpóra eső tünetei. Bár a tünetek gyakorisága egyelőre nem jelentős, a védekezés tervezésében mind...
Hogyan ismerhető fel a lisztharmat-fertőzés? Lesz-e idén járvány? Látszanak-e már a peronoszpóra első jelei? A BASF 2016. május 18-án készült videójáb...
Idő előtt jelentkeztek az első szőlőmegbetegedések idehaza. Egyes borvidékeken nagyon intenzív védekezést kellett alkalmazni.
A szőlőültetvények tavaszi növényvédelmének szakszerű és költségtakarékos megoldására mutatunk be néhány gyakorlatból vett termelői tapasztalatot.
Az elmúlt tíz év legnehezebb növényvédelmi feladata várt idén a szőlőtermelőkre Magyarországon. Az enyhe tél és korai tavaszodás miatt ugyanis rendkív...
Az utóbbi időszak csapadékos időjárása és a magas légköri páratartalom miatt fokozódik a gyümölcsfák és a szőlő gombás és baktériumos betegségeinek fe...
Az osztrák határ túloldalán kifehéredett az Alpok, Szombathelytől mindössze 60 km-re.
Múlt hétvégén még strandolhattunk, 30 fok fölötti maximumokat mérhettünk, mostanra viszont előkerült az őszi kabát.
Magyarország élőmarha-importja nőtt, míg az exportja jelentősen, 24,7 százalékkal (3,8 ezer tonna), értéke 22,1 százalékkal csökkent.
Az idei nyáron az átlagosnál kétszer több hőségnapot regisztrált a HungaroMet Zrt., azaz olyan napot, amikor a legmagasabb hőmérséklet elérte a 30 Celsius-fokot.
A folyamatért a kutatók elsősorban az elmúlt évtizedek szárazabb időjárását, valamint a cönológiai degradációt teszik felelőssé.
