Biztos sokakkal előfordult már, hogy megfigyelésre, előrejelzésre alapozva időzítették a védekezést, amihez a „nagyágyúk” közül választottak készítményt, mégsem voltak maradéktalanul elégedettek az eredménnyel.
A korszerű permetezőket már cirkulációs folyadékszállító rendszerrel (DUS, By Pass) építik, amely folyamatosan nyomás alatt látja el permetlével a szórófejeket, amelyek így a permetezés kezdetétől a befejezésig többnyire azonos teljesítménnyel dolgoznak. A permetezéseknél a sebességarányos pontos kijuttatás alapkövetelménynek tekinthető. A szántóföldi permetezés során a terepviszonyok, a talajállapot és a növényállomány függvényében a munkavégzés során gyakorta igen széles tartományban (8–15 km/h között) változik a gépcsoportok munkasebessége. Nem mindegy, hogy a változást milyen gyorsan tudja követni a permetezőgép folyadékellátó rendszere, milyen pontossággal képes a permetező tartani a beállított dózisokat, illetve a szakaszolható szórókeretek esetén milyen reakciósebességgel tudja a szórófejeket elzárni és újra működésbe hozni. Ezeket a követelményeket a legtöbb permetező késleltetve, a fúvókák aktiválása után képes csak teljesíteni, ezért fejlesztette ki a Hardi dán permetezőgép gyártó specialista a forradalmi újdonságnak számító Dynamic Fluid 4 dinamikus permetlé-szabályozási rendszerét.
Hazánkban az elmúlt 10 év csapadékviszonyait figyelembe véve a kukorica preemergens gyomirtás a 10-30 mm bemosó csapadék hiányában sok esetben felesleges pénzkidobásnak tûnt, mert a kellõ eredményt nem tudtuk elérni, így esetenként több alkalommal is poszt kiegészítést kellett alkalmaznunk. A 2010-es év viszont több esetben is bizonyította a kezelés létjogosultságát.
A védekezések eredményességének alapvetõ feltétele, hogy a felhasznált permetlé megfelelõ koncentrációjú és homogén legyen.
Adalékanyagok jelentõsége a permetlé készítésekor. Miért van szükség adjuvánsokra?
A jó kondíciójú, optimális tõállományú kalászos gabonák, a repce- és a mustárnövények gyomelnyomó képessége jó, árnyékoló hatásuk miatt a magról kelõ nyomnövények csak a betakarítást követõen kelnek tömegesen. A nyári betakarítású sûrûsoros növények gyomviszonyainak alakulásában három szakaszt különíthetünk el:
A Fusarium nemzetségbe tartozó gombák világszerte elõfordulnak és igen sokféle betegséget okoznak a termesztett, valamint a vadon termõ növényeken egyaránt. Talán nem túlzást azt állítani, hogy a gabonafélék szenvednek a legtöbbet ezektõl a kórokozóktól, és a gabonafuzáriózis betegség mind a mai napig az egyik legkutatottabb, ezzel együtt a szakembereknek a legtöbb fejtörést okozó növénykórtani probléma.
A világ mezõgazdasági termelésében az egyik legfontosabb technológiai elem a gyomirtás, mely a termesztés sikerét nagymértékben befolyásolja.
A szántóföldi növények termesztése ciklikus, az év jól körülhatárolható idõszakához kötõdik. Ugyanakkor a gazdálkodás folyamatos tevékenység és nem fejezõdik be a nyári betakarítású növények aratásával. Más szavakkal, az évenként ismétlõdõ újratermelés évszakokon, éveken átívelõ gondos tervezés és évszakokon, éveken átívelõ gondos gazdálkodás.
Dr. Dimitrievits György FVM Mezõgazdasági Gépesítési Intézet Kertészeti ültetvényekben a jelenleg alkalmazott permetezési eljárások során jelentõs, 15-40%-os, esetenként 80-90%-os veszteségek lépnek fel. Ezek jelentõs anyagi és környezeti károkat okoznak.
Sok csapadék várható átmeneti enyhüléssel
