Partnereink hírei > X 2019.08.08.
Meghívó – Panadditív Kft. a debreceni Farmer Expón

A Panadditív Kft. ezúton szeretne meghívni minden kedves Érdeklődőt és Partnerét a XXVIII. Farmer Expo-ra Debrecenbe, ahol cégünk kiállítóként vesz részt!
A Panadditív Kft. ezúton szeretne meghívni minden kedves Érdeklődőt és Partnerét a XXVIII. Farmer Expo-ra Debrecenbe, ahol cégünk kiállítóként vesz részt!
A Panadditív Kft. ezúton szeretne meghívni minden kedves Érdeklődőt és Partnerét a XXVIII. Farmer Expo-ra Debrecenbe, ahol cégünk kiállítóként vesz részt!
Az alom minősége nagymértékben befolyásolja a madarak egészségét. Amikor az alom elkezd nedvesedni és kérgesedni, legtöbbször a fertőzési kockázat és a betegségek előfordulása is gyakoribbá válik. Mivel a legtöbb baktérium és más mikroorganizmus is az alomba jutott bélsár közvetítésével terjed madárról madárra, egy laza és száraz alom hagyja kiszáradni, elnyeli, és felhígítja az ürüléket, ezáltal jelentősen csökkenteni tudja a kórokozók terjedését.
Ami a szabad szemmel látható egyes kártevőknél (alombogár, madártetű atka, légy stb.) egyértelmű, hogy az adott irtószertől elpusztul-e vagy sem, a szemmel nem látható mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák, oocysták, féregpeték) esetében csak mikrobiológiai módszerekkel (tenyésztés, mikroszkóp, PCR stb.) tudjuk a hatást ellenőrizni.
A probléma: Tartós fagypont alatti időjárás esetén a kültéri lábfertőtlenítők befagynak. Azonban használatuk elengedhetetlen az állattartó telepek higiéniájának megőrzése szempontjából. Mit lehet tenni ebben az esetben?
2015. november 12-én tartotta Kecskeméten, hagyományos takarmányozási konferenciáját a Panadditív Kft. A vendégeket Nagy Ádám ügyvezető köszöntötte, s felhívta a figyelmet, hogy számos külföldi előadó is megtisztelte a rendezvényt, akik az új termékek bevezetését, további megismertetését végzik.
Tavaly, november végén ötödik alkalommal rendezte meg a Panadditív Kft. a takarmányozási konferenciával egybekötött partnertalálkozóját, ezúttal Siófokon. A résztvevőket a 100%-ban magyar tulajdonban lévő Panadditív Kft. egyik ügyvezetője, dr. Csanádi Árpád köszöntötte, majd átadta a szót dr. Csorbai Attilának, a Baromfi Termék Tanács elnök-vezérigazgatójának. Dr. Csorbai a baromfiágazat jelenlegi helyzetét ismertette előadásában, amelyben nem csak Magyarországról esett szó, de az Európai Unióban levő tendenciákat is ismertette. Leszögezte, hogy továbbra is azon dolgoznak, hogy a fogyasztói bizalom tovább erősödjön, a két ismert védjegy (baromfihús, tojás) segítségével.
Ami a szabad szemmel látható egyes kártevőknél (alombogár, madártetű atka, légy stb.) egyértelmű, hogy az adott irtószertől elpusztul-e vagy sem, a szemmel nem látható mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák, oocysták, féregpeték) esetében csak mikrobiológiai módszerekkel (tenyésztés, mikroszkóp, PCR stb.) tudjuk a hatást ellenőrizni.
Egy átlagos, 500–600 kocás telepen naponta kb. 50–60 m³ itatóvizet használnak fel. Ennek mikrobiológiai minősége közvetlenül befolyásolja a termelési eredményeket, az itatórendszer pedig könnyen kórokozók gyűjtőhelyévé, és az állomány folyamatos fertőzési forrásává válhat. Kémiai minőségi problémákat nálunk elsősorban a kemény víz, a magas vas- és mangántartalom szokott okozni, amelyek hozzájárulnak a csőrendszer belső falán képződő lerakódásokhoz (ezek a szervetlen, míg a mikroorganizmusok a szerves lerakódásokért felelősek).
A rost bélegészségügyben és az állatok termelésében játszott szerepe újra az érdeklődés középpontjába került azzal párhuzamosan, hogy az Egyesült Államok az antibiotikum-mentes állati termelés felé halad. A rost azonban egy átfogó kifejezés, és számos különböző komponenst foglal magában, amint azt egy, a közelmúltban megjelent, „A rost megértése és a monogasztrikus állatok takarmányozásában játszott szerepének megismerése” című cikk tárgyalja (Van Wyhe és Santos, 2019).
A nagy teljesítményű haszonállatok (baromfifélék, sertés) és az egyre gyakoribb hosszú nyári forróság nélkülözhetetlenné tette az állattartó épületek hűtését, az ún. hűtőpanelek alkalmazását. A technológiai fejlesztés azonban itt sem járt együtt a higiéniai, járványvédelmi szempontok figyelembevételével, és az alapvető kérdés, hogy hogyan fogjuk tisztítani és fertőtleníteni az új technológiai berendezéseket sok esetben megválaszolatlan maradt.
A nagy teljesítményű haszonállatok (baromfifélék, sertés) és az egyre gyakoribb hosszú nyári forróság nélkülözhetetlenné tette az állattartó épületek hűtését, az ún. hűtőpanelek alkalmazását. A technológiai fejlesztés azonban itt sem járt együtt a higiéniai, járványvédelmi szempontok figyelembevételével, és az alapvető kérdés, hogy hogyan fogjuk tisztítani és fertőtleníteni az új technológiai berendezéseket sok esetben megválaszolatlan maradt.