A modern röpítőtárcsás műtrágyaszórók a másodperc egytized része alatt gyorsítják fel a szemcséket 150 km/h sebességre. Ilyenkor a műtrágyaszemcséket rendkívül nagy mechanikai erőhatás éri.
A 2023-ban életbe lépett Közös Agrárpolitika keretében a Kormány kialakította az Agrár-ökológiai Programot (AÖP).
A változó energia- és földgáz árak miatt az európai műtrágyagyártás nagy része már hónapok óta gyártási problémákkal néz szembe. A műtrágya ellátás és árazás nagy kihívás elé állítja a magyar gazdákat is. Jelen helyzetben jelentősen megnőtt az innováció szerepe, hiszen a növénytáplálás fejlesztése nagyban hozzájárulhat a növénytermesztés sikeréhez.
Nemzetközi fődíjat nyert el az Agrártudományi Kutatóközpont ProPlanta Költség- és Környezetkímélő Trágyázási Szaktanácsadási Rendszer és Szoftver pályázata a nemzetközi Minőség-Innováció pályázaton.
Tél végén gyakori kérdés, érdemes-e még a drága lombtrágyát kijuttatni? Kicsi a növény, a tápanyag jelentős része a földön végzi.
Hosszan elnyúló tápanyag-felszívódású szerves trágyakészítményt fejlesztett ki a gyulai Körös-Maros Biofarm Kft.
A modern röpítő tárcsás műtrágyaszórók a másodperc egytized része alatt gyorsítják fel a szemcséket 150 km/h sebességre. Ilyenkor a műtrágya szemcséket rendkívül nagy mechanikai erőhatás éri.
40 fő részvételével tartott precíziós növénytermesztési és növénytáplálási bemutatót a Danuba Kft. a Baranya megyei Újpetrén.
Egy program, majdnem 100 növénykultúrához
A különbségekre partnercégeink szakemberei világítanak rá. A válaszokért kattintson!
Hazánkban még nincsenek nagy hagyományai a hibridbúza-termesztésnek, viszont egyre több gazdaság vetésszerkezetében jelenik meg, illetve vetésaránya is emelkedő tendenciát mutat azoknál a termelőknél, akik még „úttörőként” kezdték el termesztését. Hivatalos adatok szerint a hibrid búza vetésterülete 2012-ben 10 000 hektár volt, előrejelzések szerint 2013-ban a vetésterület a háromszorosára is nőhet. Az idei betakarítási adatok ismeretében, a termelői véleményekkel gazdagított összeállításunkban a hibrid búza termesztéstechnológiai sajátosságairól, a növényvédelem és a tápanyag-gazdálkodás speciális kérdéseiről számolunk be felkért szakembereink által.
A Naki Mezõgazdasági Zrt. 2000 hektárnyi területen gazdálkodik, amelybõl egész pontosan 1847 hektáron folytatnak szántóföldi növénytermesztést. A fennmaradó területrész erdõ, ill. mûvelés alól kivett terület. A szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezete a következõképpen alakult a 2011/12-es gazdasági évben: 1138 hektár kukorica, 54 hektár hibridkukorica-vetõmag, 197 hektár napraforgó (ebbõl 92 hektár magas olajsavtartalmú, ill. 105 ha hibridnapraforgó), 205 hektár õszi árpa, 229 hektár õszi búza és 3 hektár lucerna.
Az energetikai faültetvények termesztéstechnológiája számos ponton különbözik a hagyományos szántóföldi növényeknél alkalmazott módszerektõl. Az egyik ilyen elem a növénytáplálás, amely nagy odafigyelést igényel, mert akár 15-20 évre alapozza meg a tápanyagellátást. A másik nagyon fontos technológiai elem a növényvédelem: az elsõ év gyomszabályozási munkálatai az egész ültetvény eredményességét meghatározzák.
A Compo speciális mûtrágya gyártó cég Németországból. A K+S cégcsoport leányvállalataként és a BASF mûtrágyák forgalmazójaként Európa egyik vezetõ vállalkozása. Tevékenységében meghatározó a kutatás és fejlesztés. Ennek célja a növénytermesztõk számára innovatív termékek és technológiák bevezetése. Compo azoknak a kertészeti és szántóföldi termelõknek tud többet adni, akik növelni akarják gazdálkodásuk eredményességét a termésbiztonságon és a minõségen keresztül.
Napjainkban a biológiai gazdálkodás a világ szinte minden táján megjelent, sok helyen már jelentõs területet foglal el. Ezt bizonyítja az, hogy a biotermelésbõl származó forgalom évrõl évre dinamikusan nõ. A fejlõdés üteme egyedülállóan magas, bár országonként változó 6–40% közötti.
A kalcium és a cink a növények számára létfontosságú tápelemek. Együttes tárgyalásukat sajátságos antagonisztikus kapcsolatuk indokolja. Nagy szénsavas mésztartalmú bázikus talajokon más mikroelemekhez hasonlóan gyakran kell cinkhiánnyal számolnunk, míg a cinkkel jól ellátott talajokon sok esetben a talajok hátrányos savanyúsága (gyenge mészellátottsága) okoz problémákat a növénytermesztés számára.
Környezetünk nagy mértékû terhelése a XIX. századi ipari forradalom után gyorsult fel. A fokozatosan megtelepedõ nagyipar, ezen belül a magas input igényû (intenzív), világpiac orientált mezõgazdaság ugyanis a környezeti szempontok háttérbe szorításával, kizárólag a gazdasági profit szem elõtt tartásával kívánta (és kívánja többnyire ma is) elérni céljait. A talajhasználat és a gazdálkodás mikéntje azonban hatással van a talaj termékenységére, mint ahogy a talaj termékenysége is alapvetõen meghatározza a növénytermesztés sikerét. Többek között ezért is törvényszerû, hogy az iparszerû növénytermelési rendszerek a háttérbe szorulnak és fokozatosan átadják helyüket az alternatív gazdálkodási rendszereknek.
A bioszférában, a litoszférában és a hidroszférában jelenlévő nagymennyiségű nitrogén vegyület ellenére, a globális nitrogén legnagyobb része az atmoszférában található elemi nitrogén formájában.
A Dow Agrosciences Hungary Kft. jelen kiadványával kíván segítséget nyújtani, hogy az új időszakban előtérbe kerülő környezetmegörző technológiák alkalmazásával a magyar termelők hatékonyan, eredményességük javításával tudjanak helytállni az egyre erősödő versenyben.
Két fontos bejelentésre alapozta az Arysta LifeScience/UPL OpenAG idei tavaszi rádpusztai tanácskozását. Egyfelől új céggel gazdagodott a hazai növényvédőszer-piac, április 1-jével ugyanis befejeződött az Arysta LifeScience UPL általi akvizíciója, létrejött az új UPL, amely a növényvédőszer-gyártók rangsorában az előkelő 5. helyet foglalja el.
Az idei év sem szűkölködik növényeink részére szélsőséges időjárásban, ami miatt a tenyészidőszakban egyre kevesebb a növények számára a növekedéshez szükséges ideális körülményeket biztosító napok száma. Sajnos ez mindig bizonytalanná teszi a termesztés sikerességét.
A foszfor és a kálium a növények anyagcseréjében az alapvető makroelemek közé tartoznak. A növények anyagcsere-folyamataiban e két elem jelenléte nélkülözhetetlen. Egyedi összetételben, amellett, hogy ez a két elem fontos tápanyag, fokozzák a növények anyagcsere-folyamatait, erősítik a sejtfalképződést és növelik a növények ellenálló képességét a betegségekkel szemben.
Ismét elmondhatjuk, hogy olyan évjáraton vagyunk túl a növénytermesztésben, amilyenre még nem volt precedens az elmúlt évtizedekben.
Tél végén gyakori kérdés, érdemes-e még a drága lombtrágyát kijuttatni? Kicsi a növény, a tápanyag jelentős része a földön végzi!
Heti fókusz PLUSZ: Terbutilazin-mentes megoldások kukoricában
