A jól előkészített magágy alapvetően meghatározza a növény fejlődési lehetőségeit, helyét a talajban, víz-és tápanyag-felvételi lehetőségeit, így végeredményben kondícióját és terméspotenciálját. A magágykészítést a megelőző alapművelés és a rendelkezésre álló gépek függvényében elvégezhetjük kombinátorokkal, vagy tárcsával.
Több volt a tranzakció 2013-ban az előző évhez képest, de valamivel kisebb földterület cserélt gazdát
Kovács Bálint hűséges típus – vállalkozását családjával virágoztatta fel, és a munkagépek terén sem szeret változtatni. Hosszú évek óta dolgozik New Holland gépekkel, máig sem csalódott bennük. Olyannyira elkötelezett a márka mellett, hogy két évvel ezelőtt a New Holland magyarországi nagykövete lett.
A február megérkeztével egyre izgatottabbak, talán türelmetlenebbek is vagyunk mi, földmûvelõk. Szeretnénk már a mindent jelentõ földön tevékenykedni… Hosszú volt a tél, de nem telt tétlenül. Gondolataink egyre inkább az õszi vetések állapotán és a „megpihent” szántásokon járnak. Sok feladat vár ránk!
Az év végi ünnepi hangulat közeledtével a gazdaember is számadást készít, ha másképp nem, gondolatban biztosan. Ez idõszakra elcsendesedik a határ, alig látni már egy-egy traktort dolgozni. Ilyenkor jólesik kicsit megpihenni nekünk is. Nem tesszük ezt sokáig, hiszen vár a téli karbantartás, és az udvar körüli vagy a telephelyi, magtári teendõk is adnak feladatot. De érdemes kicsit visszatekinteni, átgondolni az esztendõ történéseit, örömeit vagy éppen nehézségeit.
Sok megoldatlan problémával küzd a mezõgazdaság, közülük nem kevés közvetlenül kapcsolódik a növénytermesztéshez. Az ágazat területi-, vetés szerkezeti- és hozam adatainak elemzése segíthet, vagy legalábbis közelebb visz a fejlõdést gátló anomáliák felszámolásához.
Kondoros-Hajdúböszörmény-Gyõr-Szekszárd állomásokkal zajlott a világhírû cég hazai rendezvénysorozata júniusban, ahol a parcellabejárások során a résztvevõk a BASF korszerû növényvédõ szereivel és technológiáik hatékonyságával ismerkedhettek meg a fõbb szántóföldi kultúrákban. A szakmai programok mellett a partnercégek sorában az Agro Napló is jelen volt. www.agronaplo.hu/talalkozzon/13
A tarlóhántás a nyár elején, nyár közepén betakarított növények tarlóján végzett sekély, legfeljebb 10 cm mély talajmunka. Az aratást követõ mûvelettel megakadályozzuk a talajállapot romlását és segítjük az alapmûvelés hatékony megvalósítását.
Nevét többen, õt magát kevesebben ismerik. A mezõgazdasághoz felmenõi révén és választása okán is kötõdik. Híve a kemény munkának, mivel az Alföldrõl származik, ugyanakkor életében a mai napig jelentõs szerepet játszik a sport is. E kettõsség határozza meg jellemét is, vagyis: hisz a kemény és következetes munkában, és a küzdelem sem idegen tõle céljai elérése érdekében. Hangoztatja ugyanakkor, hogy az élet meccseit fair módon kell megvívni. Ez utóbbi vélemény mindenképpen sportolói, illetve sportvezetõi múltjával függ össze.
Ismét egy érdekes esztendõt búcsúztattunk szilveszterkor. A klímaváltozás következményei gyakran nehezítették meg a gazdálkodók munkáját. A gyengébb termések miatt azonban nem mindig csak a természet okolható. Az újév elején idõszerû átgondolni a talajmûvelési hibáinkat, melyek az idõjárási szélsõségek mellett nagymértékben hozzájárulnak a terméscsökkenésekhez. Tanulhatunk belõlük!
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint az elmúlt évben hazánkban – az inflációt meghaladó mértékben – átlagosan 7%-kal emelkedtek a földárak, de így is jelentõsen elmaradnak az Európai Unió átlagától. (Hollandiában közel 20-szor, Dániában 15-ször, Spanyolországban 8-szor, Németországban 5,5-szer, Franciaországban pedig közel 3-szor többet kell fizetni a szántóért, mint Magyarországon.)
A minõségi õszi búza nemesítésben és termesztésben az energiatakarékos talajmûvelési eljárások közül a redukált talajmûvelési rendszerek alkalmazhatók a Low Input technológiával termesztett õszi búza állományunkban. A menetszám csökkentés segítségével idõt, energiát és üzemanyagot takaríthatunk meg.
A tömörödés során a talaj szerkezetessége csökken, vagy megszûnik, romlik a víz-, levegõ- és hõgazdálkodás. Kialakulásában szerepet játszik a nedves talajon való járás, a gépek tömege és a több éven keresztül azonos mélységben végzett mûvelés.
A jövõben a védett eredetû borok elõállításához több neves borvidékünkön (Egri, Nagy-Somlói, Villányi) sem használható fel az egyesfüggöny mûvelésû tõkékrõl származó szõlõ. A csüngõ hajtáshelyzet miatt sajátos e tõkék hajtásnövekedése, s termésképzése. Mit ér a szõlõ, ha egyesfüggönyön terem?
Kombinált talaj-elõkészítés-vetésnek azt a munkafolyamatot nevezik, ahol a kapcsolt gépek a talaj felsõ rétegét a mag/növény igényeihez igazodó munkamélységben és a teljes munkaszélességben fellazítják, majd az így elõkészített talajba – még ugyanabban a munkamenetben – a magvak elvetésre is kerülnek.
Korszerû talajmûvelési eszközök bemutatója
Magyarországon a XIX. sz. közepén még ugaros földmûvelési rendszer és az ennek megfelelõ termelõeszközök használata volt általános.
A nyár végi, õszi alapmûveléssel a termesztett növény igényeinek megfelelõ mélységben kell kedvezõ talajállapotot létrehozni, a tarlómaradványokat a talajba keverni, megõrizni a talajnedvességet, és elkerülni a nagyobb mértékû rögösödést.
A kapásnövények (pl. cukorrépa, kukorica, napraforgó stb.) sorközeinek mechanikai gyomirtására, a talaj felszínének lazítására a különbözõ kialakítású sorközmûvelõ kultivátorokat alkalmazzák.
A talaj tömörödését kiválthatják különbözõ stresszfaktorok és a szerkezeti stabilitás változásai. A már kialakult tömörödés megváltoztatja a talajalkotó részek közötti kapcsolatot, a pórusok méretét és mennyiségét.
A szántóföldi növénytermesztésben a gyomnövények felszaporodását a terméscsökkentõ tényezõkhöz soroljuk.
A kiegyenlített, évrõl évre az elvárásaink szerint alakuló terméshozam egyik alapfeltétele a hiányoktól mentes ültetvény.
Aratás után legalább olyan figyelmet fordítsunk talajainkra, mint azt vetés elõtt tettük.
A kalászos gabona terület döntõ többsége õsszel kerül bevetésre, zömmel õszi búza, kisebb részben õszi árpa termelés céljára. A mintegy 1,2–1,4 millió ha terület 35–45%-a nyári betakarítású kalászosok, valamint a borsó és a repce után, 20–25%-a kora õszi, õszi betakarítású ipari (burgonya, napraforgó, cukorrépa) és egyéb növények, míg a fennmaradó mintegy 35% pedig az ugyancsak õszi betakarítású kukorica után kerülhet bevetésre.
1. Miért döntõ a szármaradvány-kezelés a sekély mûvelésben? A szalma egyenetlen felszíni szétterítése kedvezõtlen a talajon hagyott növényi maradványok lebomlásához, illetve eltömõdést okozhat a munkagépeknél. A váltakozó mennyiségû szármaradvány talajra gyakorolt hatása miatt egyenetlen kelést okoz. Munkamûveleteket takaríthatunk meg, ha a szalma megfelelõ szétterítését a szármaradvány rendezõvel felszerelt, enyhe szögben járatott Carrier-re bízzuk.
Ültetvényeinkben a munkák egyre nagyobb részét gépekkel végezzük. A sorközöket rendszeresen bejáró nehéz erõ- és munkagépek a talajt tömörítik. Az „érintett” talajok szakszerû beavatkozással eredményesen lazíthatók, érdemesebb azonban a károkat megelõzni, vagy legalábbis mérsékelni, mint utólag helyrehozni.
HA ÖN KÖTÖTT TALAJON GAZDÁLKODIK, DE:
A svéd VÄDERSTAD-VERKEN AB, Európa egyik legsikeresebb mezõgazdasági gépgyártó vállalata a hannoveri Agrotechnika kiállításon mutatta be újdonságait, elindítva ezzel a 2006 évi szezont.
Hazánkban a 19. század végétõl használják a tárcsás boronát. Jelentõs lendületet az 1920-as évek aszályai adtak elterjedésének.
A talajmûvelés célja a termesztendõ kultúrnövény számára kedvezõ talajállapot kialakítása a lehetõ legkevesebb menetszámmal.
A kultivátoros mûvelés lényeges és alapvetõ tulajdonsága, hogy segítségével a talaj felsõ, 0–25 cm-es rétegének állapota változtatható meg.
Az idei, illetve az európai uniós csatlakozásunkat megelõzõ években rengeteget hallhattunk a csatlakozás után bevezetendõ különbözõ szabályozásokról, felmerülõ nehézségekrõl, a csatlakozás után a magyar gazdákra leselkedõ buktatókról.
„A talaj gyakori mozgatása szerves anyagban való elszegényedéséhez, a szerkezet leromlásához vezethet”. Ezt a gyakran elhangzott kijelentést érdemes kicsit jobban megvizsgálni. Mi is a talajszerkezet? A talajnak azon állapota, amelynek képzõdése folyamán az elsõdleges részecskék összetapadása után nagyobb méretû, többé-kevésbé ellenálló másodlagos, harmadlagos halmazok, aggregátumok jönnek létre. A szerkezet értékelése az aggregátumok mérete és százalékos mennyisége- aránya- alapján történik.
Magyarországon 1997-től rendkívüli gyorsasággal létesültek feketebodza ültetvények, 2003-ra az összes terület -megbízható becslések szerint- elérte a 2000 hektárt. A telepítési kedv napjainkban sem szűnt meg, bár az ütem lényegesen lecsökkent, ami érthető. A 2000 hektárnyi ültetvénnyel már kiváltható a vadon gyűjtött évi 20-25000 t/év feketebodza. A további telepítések nagyságát a meglévő ültetvények felújítása, illetve a piaci igények fogják meghatározni.
„csak az a gazda termeljen cukorrépát, aki e növény igényeit ki tudja elégíteni, (…) mert cukorrépát vagy jól kell termelni, vagy sehogy.” Követendõ tanácsot adott Cserháti 1901-ben „Különleges növénytermelés címû munkájában. Nehéz ezt a tanácsot megfogadni napjainkban, amikor a nagyobb gazdasági haszon reménye, esetenként biztosabb értékesíthetõség olyan gazdaságokat is a cukorrépa termesztõk körébe vonnak, akik számára a biztos haszonnal párosuló terméseredmények technológiai feltételei korántsem adottak. A kudarc kísérõi közvetlenül a gyenge terméshozam, egyenetlen répaméret, alacsony cukortartalom. Közvetve a betakarítás után hátrahagyott aszfaltút keménységû talaj több évre gondot okozó nehéz mûvelhetõsége.
Sokan csodálkozhatnak miért kell nyáron errõl a témáról beszélni. Több okból is. Mondhatnánk, hogy a jó munkához idõ kell. A hazai idõjárást figyelembe véve az õszi telepítésekhez itt az idõ munkához látni. Sõt a nyárvégi szamóca ültetéshez még korábbi elõkészítés szükséges. A tavaszi ültetés jó talajállapotának elérése érdekében is hasonló elvek alapján járhatnak el, ha az elõveteményt betakarították.
A talaj jó kultúrállapota magában foglalja annak gyommentességét is. A talaj termékenységének fenntartása a talaj fizikai állapota és a pozitív tápanyagmérleg megõrzését, de a gyomfertõzöttség elfogadható szintre szorítását is jelenti. Az utóbbi években e feladat megoldása jelentõs mértékben eltolódott a herbicidek alkalmazása felé, háttérbe szorítva a gyomszabályozás hagyományos eszközeit, az okszerû vetésváltást és a talajmûvelést. Az évek során bebizonyosodott, hogy egyetlen védekezési eljárást alkalmazva, nem várható átütõ siker, ezért a védekezési módok integrálására kell törekedni, amivel nagyobb siker érhetõ el a környezeti terhelés csökkentése, valamint egyes gyomok vegyszerekkel szemben kialakult rezisztenciájának és toleranciájának mérséklése mellett.
A MATE a világ legjobb 12 százalékába került az agrártudományi rangsorban
