Az egyre kevesebb csapadék, a talajok kiszáradása már nem csak egy jövőben lehetséges forgatókönyv. Itt van, és – sajnos úgy tűnik – egyre súlyosabb következményei lesznek. A tápanyagok mennyiségét csökkentenünk kell, és folyékony formában kijuttatni!
Az egyre szárazabb éghajlatunk hosszan tartó stresszt okoz a termesztett növényeinknek. A védekezés egyik fontos eleme a tápanyagok harmóniája. Ebben különös szerepe van a kénnek, mint másodlagos makroelemnek.
Az agrárszektor szereplőinek ebben az évben számtalan nehézséggel kellett szembenézniük. A közelmúltban jelentősen megnövekedtek a műtrágya árak is, amely még további akadályokat gördít a gazdák elé. Ezért most minden eddiginél fontosabbá vált az optimális műtrágyaszórásra való törekedés, ami a pontos tápanyagmennyiség felhasználását és az átfedés elkerülését jelenti.
Oldott tápanyagok, talajjavító hatással, ami még olcsóbb is a szilárdnál!
Két új kategóriával gazdagodik az AXIÁL Kft. kínálata az inputanyagok kijuttatásának terén, a hiánypótló szolgáltatásokkal végre precíziós szintre emelkedik a nagy volumenű, légi úton történő kijuttatás is. A gépkereskedő helikopteres és drónos újdonságait élő bemutatóval avatták fel a 2022 NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow eseményen.
A Väderstad, a világ egyik vezető talajművelő-, és vetőgép gyártó vállalata egy új mikrogranulátum kijuttatására alkalmas egységet hoz piacra, amely a Tempo L 12-24 vetőgépekhez rendelhető. Az új BioDrill 500 pneumatikus elven működő mikrogranulátum egység starter műtrágya, csigapellet, valamint talajfertőtlenítő szer precíz kijuttatására alkalmas.
Az optimális tápanyag ellátás nélkülözhetetlen a növények stressztűrő képességének növeléséhez, és így a magas hozamok eléréséhez.
A Rauch immáron több mint 100 éves múltra tekint vissza műtrágyaszóró gyártásban. Az elmúlt években több alkalommal kaptak AGRITECHNICA innovációs díjat a Rauch különböző precíziós és technológiai megoldásai. Most íme a nagyüzemi műtrágyaszórás zászlóshajója, a Rauch Axent vontatott műtrágyaszóró.
Csak oda szór, ahová műtrágya szükséges
A műtrágyák kulcsfontosságú alapanyagok a hatékony növénytermesztéshez. Azonban a magas műtrágya árak mellett fontossá vált a minél hatékonyabb tápanyag-utánpótlás.
Cégünk a Jó Gazda Program keretében évek óta foglalkozik helyspecifikus gazdálkodással és Sileno és N-micro márkanéven speciális mikroelemes műtrágyák gyártásával. Az előző lapszámban ezen a szakterületen elismert szakemberektől, egyetemi tanároktól olvashattunk nagyon hasznos véleményeket a tápanyag-gazdálkodás elméletéről és gyakorlatáról. Vállalkozásunk tevékenysége viszont a tápanyag-utánpótlás három olyan kérdéskörére ad választ, amelyeket a nyilatkozók nem tárgyaltak részletesen pedig a jövő szempontjából fontosak.
A kukorica közismerten nagy tápanyagigényű növény, egy jónak mondható 10 t/ha-os terméshez mintegy 280 kg nitrogént, 110 kg foszfort és 300 kg kálium hatóanyagot vesz fel a talajból hektáronként. A talaj-előkészítés és fajtakiválasztás mellett nagyon fontos kérdés a növények tápanyagellátása is. A tavaszi kultúrák vetése előtt érdemes végiggondolni az elmúlt tél időjárását.
Az Agro Napló idén is meghívást kapott az Agritechnica előnapjaira, ahol több mint 60 cég ismertette a kiállítási újdonságait. A novemberben megrendezésre kerülő seregszemle tekintélyes méretéről árulkodik a 47 országból érkező több mint 2700 kiállító. Lapunk a következő számaiban folyamatosan ismertetjük a magyar gazdák számára fontos fejlesztéseket. Jelen cikkünk célja, hogy átfogó képet nyújtsunk a mezőgépfejlesztési innovációk irányvonalairól, melyet Prof. Dr. Karlheinz Köller, a hohenheimi egyetem professzora ismertetett.
Annak ellenére, hogy az elõrejelzések a globális mûtrágya-felhasználás folyamatos növekedését vetítik elõre, a gazdasági bizonytalanság miatt a mûtrágyavásárlásokat a hektikusság jellemzi, és a határidõs ügyletek helyett az azonnali vásárlások kerültek elõtérbe az elmúlt években. A mezõgazdasági termelõk a beszerzéseket egyre inkább idõzítik és mérlegelik, legtöbbször a felhasználás utolsó pillanatáig kivárnak a vásárlásokkal. Ennek következtében a kereskedõknek a csúcsidõszakban mindinkább újabb kihívásokkal kell szembesülniük.
A növények váltás nélküli termesztése a szántóföldi növények nagy többségénél – fõként a patogén elmélet miatt – nem valósítható meg még akkor sem, ha ezt ökonómiai elõnyök indokolnák. Az intenzív és specializált növénytermesztés néhány növényfajt termeszt koncentrált rövid szakaszos vetésváltási rendszerben. Ez egy sor problémát vet fel biológiai, ökonómiai és környezeti szempontból egyaránt, megnehezíti a minden tekintetben kifogástalan vetésforgó tervezését és megvalósítását.
Hibridajánlatunkban kitüntetett szerepe van a FAO 300 elsõ felébe tartozó, korai hibrideknek. Ez az éréscsoport igen fontos Magyarországon, ezek közül kerülnek ki legnagyobb részben az õszi kalászos elõveteménynek szánt hibridek. Három nagy termõképességû, az utóbbi években bevezetett, gyors vízleadó képességgel rendelkezõ hibridet ajánlunk termelõinknek ebben a szegmensben: a PR38A79-et, a P9400-át és a P9578-at.
Az emelkedõ mûtrágya- és csökkenõ gabonaárak arra ösztönzik a gazdákat, hogy kiutat keressenek ebbõl az egyre nyíló „agrárollóból”.
Az állattartó telepeken keletkezõ igen nagy mennyiségû és környezetterhelõ trágyák, illetve az egyéb felszaporodó mezõgazdasági hulladékok jelenlegi szigorú elõírásoknak megfelelõ kezelése, elhelyezése és kijuttatása komoly feladatok elé állítja az érintett gazdaságokat. Ezen anyagok ártalmatlanítása, újrahasznosítása iránti igény, valamint a szigorodó uniós környezetvédelmi elõírások és agrárpolitika, kiemelt szerephez juttatják a komposztálást.
2. rész: NPK-KALKULÁTOR
1. rész: MÛTRÁGYÁZÁS-TERVEZÕ „Mûtrágyázás egyszerûen“ – ezt a LINZER WARE elvet valósítjuk meg, amikor számos szakmai információt és érdekes segédanyagokat kínálunk Önnek gazdasága egyedi, a termõterület sajátosságait figyelembe vevõ és a termesztett kultúra igényeire szabott trágyázás megtervezéséhez.
A növényápolási feladatokkal összefüggõ mûvelõutas vetést a sûrûn sorba vetett kultúrákban (pl. kalászos gabonák) akkor alkalmazhatunk, ha rendszeres növényvédelmet és késõi fejtrágyázást szeretnénk végezni.
Magyarország korábban a kukoricatermesztés világélvonalába tartozott. Az 1980-as évtizedekben a genetikai haladást illetõen (151,5 kg/ha/év) a világon az elsõk, míg a hektáronkénti termésátlag tekintetében az USA és Franciaország mögött a harmadikak voltunk (6,82 t/ha). Az évenkénti termésingadozás 10-20 % volt.
A föld mai népességének élelmiszerrel történő ellátása nem lenne megoldható ásványi növényi tápanyagok, műtrágyák felhasználása nélkül. A műtrágya felhasználással kapcsolatosan napjainkban azonban számos egymástól eltérő vélemény hangzik el. Egyesek szélsőséges véleménye szerint a műtrágyák felhasználásával következetesen károsítjuk, „mérgezzük” környezetünket és ezért a műtrágyák alkalmazását jelentősen korlátoznák, beszüntetnék. Mások ezzel szemben éppen azt hangoztatják, hogy a mai magyar mezőgazdaságra még mindig jellemző negatív tápanyagmérleg következtében feléljük talajaink tartalékait, „kizsaroljuk” azokat.
Földünk lakosságának egyre gyorsabb növekedése következtében a nagyobb mennyiségû élelmiszer termelésre vonatkozó igények is nagyobb mértékben növekednek. A modern társadalom azonban nem csak a nagyobb mennyiségû élelmiszert igényli, hanem nagy súlyt fektet annak minõségére is
Az elmúlt másfél évtized aktív termékfejlesztési munkájának köszönhetően mára a Genezis Partnerhálózat a műtrágyázás minden szegmensében komplex termékválasztékkal áll a termelők rendelkezésére. A termékpalettán egyaránt megtalálhatóak a tradicionális, és egyben kiváló minőségben gyártott nitrogén műtrágyák, mint a Pétisó, a kompaktált NPK, NP, NS készítmények, mikrogranulátumok, kertészeti öntözőtrágyák, valamint az ásványi és biostimulátorral kiegészített levéltrágyák. A termékfejlesztéssel párhuzamosan a trágyázási technológia is folyamatosan fejlődik, melynek együttes eredménye a Genezis Technológia.
A változó éghajlati, gazdasági tényezők, feltételek egyre inkább megkövetelik a növénytermesztési technológiák hatékonyságának növelését. A jövedelem szinten tartása, esetleg emelése szükségessé teszi, hogy keressük azokat az agrotechnikai eljárásokat, módszereket, amelyekkel növelhetjük a ráfordítások hatékonyságát.
Számos kísérlet igazolja, hogy a növények meghálálják a vegetációs időszakban több lépcsőben kijuttatott N-hatóanyagú tápanyagokat. Ezért a szántóföldi növények talajelőkészítése során végzett alaptrágyázás alkalmával rendszerint a talajba keverik a lassúbb lebomlású foszfor (P2O5) és a kálium (K2O) hatóanyagok szinte teljes mennyiségét, míg a N-hatóanyagoknak csak kisebbik hányadát (20–40%-át).
A repce és a búza fej- és levéltrágyázása, a kukorica és a napraforgó startertrágyázása.
A növények nitrogénigénye nem állandó, az a tenyészidőszak során folyamatosan változik. A műtrágyával kijuttatandó szükséges mennyiség a talaj nitrogénszolgáltató képességének és a növény igényének ismeretében egyszerűen kiszámolható. De mikorra is érdemes időzíteni a kijuttatást?
A természeti erőforrások, köztük kiemelt fontossággal a termőföld védelme napjaink gazdálkodásában egy megváltozott, felelősségteljesebb szemléletet kíván. Az eredményes növénytermesztés feltétele a hatékony tápanyag-gazdálkodás, amely csak úgy lehetséges, ha tudományos ismeretek, kísérleti eredmények szolgálnak alapjául. A gazdálkodónak tehát saját érdekében ismernie kell a talaj-növény-tápanyag kapcsolatok alapvető jellemzőit.
Mottó: „A termőtalaj él. Szeretete ne szavakban és birtoklásában, hanem okszerű ápolásában, használatában, művelésében és trágyázásában – táplálásában – nyilvánuljon meg.” /Dr. Kreybig Lajos akadémikus/
A kilenc magyarországi raktárat érintő kezdeményezéssel európa egyik vezető műtrágya-forgalmazójának célja, hogy a környéken élő lakossághoz, a közelben tanuló, mezőgazdaság iránt érdeklődő diákokhoz, hallgatókhoz, illetve gazdálkodókhoz fűződő kapcsolatát szorosabbá fűzze. A szigorú óvintézkedésekkel övezett telepbejárások tükrözték a vállalat „Goal Zero” törekvését, amellyel céljuk, hogy teljes egészében kiküszöböljék, megelőzzék a baleseteket, sérüléseket.
Nitrogén, a foszfor és a kén azok az ásványi tápanyagok, amelyek a legfontosabb szerepet játszák a növények elsődleges és másodlagos anyagcsere-folyamataiban, mint szerkezetalkotó és funkcionális elemek. Részt vesznek a fehérjék, az örökítő anyagok, az energiatároló és szállító vegyületek, valamint a növények stressztűrő képességét befolyásoló szerves anyagok kialakításában.
A Központi Statisztikai Hivatal és az Agrárgazdasági Kutató Intézet között 2009-ben létrejött megállapodás eredményeként valósul meg azon adatok gyűjtése és feldolgozása, amelyek információt nyújthatnak a hazai műtrágya–értékesítésről. A negyedéves gyakorisággal beérkező adatok a közvetlenül mezőgazdasági termelők részére értékesített műtrágya mennyiségéről, értékéről és áráról nyújtanak információt.
Az őszi vetésűek közül meghatározó szántóföldi növényeink az őszi búza és a káposztarepce. Az elmúlt évtizedben mindkét növénynél változott az agrotechnológia és az intenzitás mértéke.
Az idei év a nyári borúlátó előrejelzések ellenére jól sikerült a kukoricatermesztők szempontjából: országszerte viszonylag magas termésátlagok születtek, és a meleg, száraz ősz is segítette a beérést, valamint a betakarításhoz szükséges, megfelelő nedvességtartalom elérését.
A németországi központú Lemken GmbH – a mezőgazdasági gépgyártás egyik ismert nemzetközi specialistája – felvásárolta a holland Machinefabriek Steketee BV vállalatot, hogy tovább bővítse növényvédelmi termékportfólióját a mechanikus gyomirtás gépeivel, és a jövőbe mutató kameratámogatott járműirányító rendszerrel. Az akvizíciót be is jelentették, azaz a Lemken felvásárolta a Steketee Rumpstad talajművelő gépgyártó részlegét, de a cséplőgép-előállító üzemet nem.
A Horsch Focus az egyik legintelligensebb vetési technológia. A vetőgép hajlik egy picit a StripTill technológia felé, de mégsem az. Amiben hasonlítanak, hogy a vetősorok előtt, alatt történik a lazítás és a műtrágyázás.
A szántóföldi növények közül a napraforgó reagál a leglátványosabban a talajoltó technológiára. Az elmúlt három évben az AGRO.bio Demo Farm Projektjében résztvevő gazdaságoknál végzett vizsgálataink során a kezeletlen területhez képest átlagosan 11%-kal mértünk magasabb értékeket a talajoltásban részesült területen.
Az első nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programban külön alfejezet szól a mezőgazdasági mitigációs (csökkentési) tervekről, amelynek fő fókuszában a mezőgazdasági ammónia-emisszió található.
Az ammóniakibocsátás témakörének áttekintése során fontos a jó gyakorlatok és eljárások, továbbá a főbb technológiai alapok rendszerező összesítése. Jelen cikkünk szervesen kapcsolódik az előző lapszámban kifejtett ismeretekhez, ugyanakkor azon túlmutatóan kíván praktikus megoldásokat vázolni.
Az alapműtrágyát több különböző féle módon lehet kijuttatni. Az egyik és hazánkban majdnem mindenki így adagolja, a röpítő tányéros műtrágyaszóróval. Egy kivonulással akár napi több száz hektárt is le lehet szórni. A kiszórt műtrágyát vagy műtrágyákat aztán beszántják vagy kultivátorral dolgozzák be a talajba. Jól feltöltött talajoknál és semleges pH mellett nincs is ezzel semmi gond, de abban a pillanatban, hogy ha a talaj pH-ja nem megfelelő és még a földben kevesebb a tartalék mindjárt terméskieséssel számolhatunk.
A hagyományoknak megfelelően immár XXVI. alkalommal, az idei évben is megrendezésre került az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok május 9-10-11-én. A Hód-Mezőgazda Zrt. lehetőséget biztosított az Agrárminisztérium Agrárgazdaságért Felelős Helyettes Államtitkársága részére, hogy a szakmai program keretében bemutathassa a tervezett ammóniakibocsátás-csökkentési intézkedéseket, illetve egy kerekasztal-beszélgetés keretében a gyakorlati oldal is megszólalhasson.
Az aprómag vetése is ugyanolyan fontos, mint a szemenként elvetett kukorica vagy napraforgó. Vannak már olyan termelők, akik például a búzát szemenként vetik a Pronto vetőgéppel.
Amikor új trendekről, ezzel együtt újításokról, innovációról beszélünk a műtrágyák gyártásában és felhasználásában, többek azon meglátásuknak adnak hangot, hogy ez az iparág kevésbé innovatív például a növényvédelemhez, vagy a növénynemesítéshez hasonlítva, lévén ahhoz képest, hogy milyen gyakorisággal és milyen volumenben jelennek meg új növényvédő szerek, vagy fajták, a műtrágyák vajmi keveset változtak az elmúlt évtizedekben.
A mezőgazdasági termelők szakmailag egyre felkészültebbek és a piacon lévő lehetőségek között mind jobban keresik az innovatív, a felmerülő problémákra jó megoldást nyújtó termékeket. Az árbevétel stabilizálásához elengedhetetlen, hogy bizonyítottan hatékony, de megfizethető műtrágyákra alapozzuk a művelési technológiát az őszi, majd tavaszi vetéseknél. De mit mondanak a gazdák? 4 gazdavélemény, 2 innovatív műtrágya a hazai integrátorcégek között meghatározó IKR Agrár Kft. kínálatából.
A fenntartható fejlődés két fontos alapeleme Magyarországon talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme, állagának megőrzése, sokoldalú funkcióképességének fenntartása, valamint felszíni és felszín alatti vízkészleteink minőségének megóvása. Ez környezetvédelmünk és mezőgazdaságunk egyik legfontosabb közös feladata, amely az állam, a földtulajdonos és a földhasználó, valamint az egész társadalom részéről megkülönböztetett figyelmet igényel, átgondolt és összehangolt intézkedéseket tesz szükségessé. A talaj a primér növényi biomassza-termelés alapvető közege, a bioszféra tápanyagforrása.
A foszfor és az NPK műtrágyák árai az előrejelzésünknek megfelelően folyamatosan emelkednek. A MAP ömlesztett kikötői árai a januári 380–420 USD/t árról március közepére 580–630 USD/t árra emelkedtek a különböző régiókban.
A repcetermesztésben alapvető fontossággal bír a jól megtervezett alaptrágyázási technológia. Ennek során a foszfor és a kálium teljes mennyisége mellett, a dinamikus őszi fejlődéshez kijuttatásra kerül hektáronként 30-40 kg nitrogén is
Amelyik gazda nyereséggel szeretné zárni a szezon végi mérlegelést, a szakszerű talajjavítást mésztrágyázással semmiképp nem spórolhatja meg az agrotechnikában. Mindegy, melyik tápelemet nézzük ugyanis: foszfor, kálium, kalcium, magnézium savanyú talajokon mind csak korlátozott formában érhető el a növényeknek.
Az elmúlt pár hónapban talán a nitrogén és a foszfor áremelkedése volt a legnagyobb az inputanyagpiacon. Ilyen magas áraknál már érdemes elgondolkodni, hogy a szilárd NPK helyett áttérünk a folyékonyra. De mit lehet tenni a nitrogénnel?
Ezért kincs az agráradat sorozatunk novemberi részében a talaj tápanyag-gazdálkodásának fontosságáról, az alaptrágya kijuttatásáról, talajelőkészítésről és az adatalapú, az adottságokhoz igazodó helyes művelési módszerekről kérdeztük meg a témában jártas gyakorlati szakembereket.
Az őszi káposztarepce és az őszi kalászosok esetében a gazdálkodó már nyár végén készíti a trágyázási terveket, azonban a megváltozott piaci körülmények sokakat óvatosságra intettek.
Új év, új célok. Az év ezen időszaka a tervezésé. A tápanyag-utánpótlásban a hatékonyságnak kulcsszerepe van, illetve egyre inkább ennek fokozására kell törekednünk. Nem elég műtrágyát, illetve lombtrágyát venni, hanem komplett technológiát kell keresnünk. A Yara olyan kínálattal rendelkezik, amely a tápanyag-utánpótlás minden felmerülő problémájára ad megoldást. Lássunk néhány szempontot, melyet az előttünk álló időszakban ajánlunk.
Az aszály és a műtrágyaárak sújtják legjobban a termelőket. Az általános inputár-növekedést néhány technológiai elem módosításával, új technikák, technológiák meghonosításával lehetne ellensúlyozni.
A Pétisó és a karbamid más-más típusú műtrágyák, ezért felhasználási lehetőségeik között is lényegesek a különbségek, melyek ismerete, a megfelelő műtrágya helyes alkalmazása hozzájárul a magasabb hozamok, a gazdaságosabb termelés, a nagyobb jövedelem eléréséhez.
Állandóan azt halljuk, hogy válság van. Nincs gáz (de van, csak „nem akarjuk” átvenni), drága, így nincs vagy igen kevés a műtrágya, kevés az üzemanyag (ugyanaz a helyzet, mint a gázzal). Megy fel mindennek az ára. A válság kezdetén vagyunk, lesz ez még rosszabb is?
<span class="smaller">Kövessük a precíz(iós) gazdákat! – 21. rész: Adatalapon szolgálják ki a beltérben termesztett növényeket a magyar fiatalok</span>
