Eltelt közel két hónap az évből, a tavaszi szezon sűrűjében vagyunk. Az időjárás hű maradt nevéhez, volt itt már minden, hó, eső, hideg, meleg, csak sok évi átlagnak megfelelő, kiszámítható idő nem. (Azt gondolom, ez így is lesz a következő hetekben, hónapokban is.)
Az Ag Leader termékei szoftver és hardver oldalról is széleskörűen támogatják a kijuttatási tervek létrehozását, felhasználását és végül a megvalósulás dokumentálását.
Az őszi vetési időszak alatt – leginkább az őszi búza esetében – sok helyen kedvezőtlen időjárási viszonyok uralkodtak. A túlságosan nedves talajviszonyok között végzett vetés talajtömörödést, ezáltal nem megfelelő kezdeti növekedést okozott. A rossz körülmények miatt helyenként a tőszám beállottság sem megfelelő.
Új szabályzó számítógép a Bogballe műtrágyaszórókhoz, mely a precíziós gazdálkodás lehetőségeit is ki tudja aknázni.
David, Galileo, Jolly, Elettra: Az Eurospand dupla tárcsás műtrágyaszórói, ideálisak a megfelelő és pontos műtrágya kijuttatására.
Hazánkban a nagyüzemi mezőgazdaság kemizálásában tápanyag gazdálkodási területen jelentős mérföldkőnek számított a 1970-es évek végére kidolgozott MÉM-NAK által jegyzett „Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer” létrejötte. A számítástechnika térnyerésével különböző tápanyagtervező szoftvereket készítettek, melyek többé-kevésbé ezekhez az elvekhez nyúltak vissza. Ezek az algoritmusok is folyamatosan megújultak / megújulnak, de alapjaik a MÉM-NAK irányelvekből eredeztethetők.
A műtrágyák kulcsfontosságú alapanyagok a hatékony növénytermesztéshez. A tápanyagutánpótlás megfelelő tervezése nemcsak pénzügyi okokból, hanem fenntarthatósági szempontból is fontos.
A trágyázással kijuttatott nitrogén nagy hatékonyságú felhasználása egyre szigorúbb követelmény a környezetbarát és gazdaságilag megtérülő növénytermesztéssel szemben.
Csúcsfajtákra és profi növényvédelemre fordítani a pénzt úgy, hogy a műtrágyázásra nem figyelünk oda, olyan, mintha a méregdrága 500 lóerős sportkocsiba mosóbenzint tankolnánk. Talán elmegy vele, de az igazi teljesítményét nem tudja megmutatni. Sajnos a műtrágyázást sok gazda különösebb tervezés nélkül végzi, pedig így a drága hibridek és növényvédőszerek sem térülnek meg. Szerencsére a talajvizsgálatra alapozott szaktanácsadással sokat lehet javítani az eredményeken, hiszen így csak azt vesszük meg, ami tényleg hasznosul.
A legfontosabb tennivalókról szakértők tájékoztatnak.
Cégünk a Jó Gazda Program keretében évek óta foglalkozik helyspecifikus gazdálkodással és Sileno és N-micro márkanéven speciális mikroelemes műtrágyák gyártásával. Az előző lapszámban ezen a szakterületen elismert szakemberektől, egyetemi tanároktól olvashattunk nagyon hasznos véleményeket a tápanyag-gazdálkodás elméletéről és gyakorlatáról. Vállalkozásunk tevékenysége viszont a tápanyag-utánpótlás három olyan kérdéskörére ad választ, amelyeket a nyilatkozók nem tárgyaltak részletesen pedig a jövő szempontjából fontosak.
A kukorica közismerten nagy tápanyagigényű növény, egy jónak mondható 10 t/ha-os terméshez mintegy 280 kg nitrogént, 110 kg foszfort és 300 kg kálium hatóanyagot vesz fel a talajból hektáronként. A talaj-előkészítés és fajtakiválasztás mellett nagyon fontos kérdés a növények tápanyagellátása is. A tavaszi kultúrák vetése előtt érdemes végiggondolni az elmúlt tél időjárását.
Az Agro Napló idén is meghívást kapott az Agritechnica előnapjaira, ahol több mint 60 cég ismertette a kiállítási újdonságait. A novemberben megrendezésre kerülő seregszemle tekintélyes méretéről árulkodik a 47 országból érkező több mint 2700 kiállító. Lapunk a következő számaiban folyamatosan ismertetjük a magyar gazdák számára fontos fejlesztéseket. Jelen cikkünk célja, hogy átfogó képet nyújtsunk a mezőgépfejlesztési innovációk irányvonalairól, melyet Prof. Dr. Karlheinz Köller, a hohenheimi egyetem professzora ismertetett.
Annak ellenére, hogy az elõrejelzések a globális mûtrágya-felhasználás folyamatos növekedését vetítik elõre, a gazdasági bizonytalanság miatt a mûtrágyavásárlásokat a hektikusság jellemzi, és a határidõs ügyletek helyett az azonnali vásárlások kerültek elõtérbe az elmúlt években. A mezõgazdasági termelõk a beszerzéseket egyre inkább idõzítik és mérlegelik, legtöbbször a felhasználás utolsó pillanatáig kivárnak a vásárlásokkal. Ennek következtében a kereskedõknek a csúcsidõszakban mindinkább újabb kihívásokkal kell szembesülniük.
A növények váltás nélküli termesztése a szántóföldi növények nagy többségénél – fõként a patogén elmélet miatt – nem valósítható meg még akkor sem, ha ezt ökonómiai elõnyök indokolnák. Az intenzív és specializált növénytermesztés néhány növényfajt termeszt koncentrált rövid szakaszos vetésváltási rendszerben. Ez egy sor problémát vet fel biológiai, ökonómiai és környezeti szempontból egyaránt, megnehezíti a minden tekintetben kifogástalan vetésforgó tervezését és megvalósítását.
Hibridajánlatunkban kitüntetett szerepe van a FAO 300 elsõ felébe tartozó, korai hibrideknek. Ez az éréscsoport igen fontos Magyarországon, ezek közül kerülnek ki legnagyobb részben az õszi kalászos elõveteménynek szánt hibridek. Három nagy termõképességû, az utóbbi években bevezetett, gyors vízleadó képességgel rendelkezõ hibridet ajánlunk termelõinknek ebben a szegmensben: a PR38A79-et, a P9400-át és a P9578-at.
Az emelkedõ mûtrágya- és csökkenõ gabonaárak arra ösztönzik a gazdákat, hogy kiutat keressenek ebbõl az egyre nyíló „agrárollóból”.
Az állattartó telepeken keletkezõ igen nagy mennyiségû és környezetterhelõ trágyák, illetve az egyéb felszaporodó mezõgazdasági hulladékok jelenlegi szigorú elõírásoknak megfelelõ kezelése, elhelyezése és kijuttatása komoly feladatok elé állítja az érintett gazdaságokat. Ezen anyagok ártalmatlanítása, újrahasznosítása iránti igény, valamint a szigorodó uniós környezetvédelmi elõírások és agrárpolitika, kiemelt szerephez juttatják a komposztálást.
2. rész: NPK-KALKULÁTOR
1. rész: MÛTRÁGYÁZÁS-TERVEZÕ „Mûtrágyázás egyszerûen“ – ezt a LINZER WARE elvet valósítjuk meg, amikor számos szakmai információt és érdekes segédanyagokat kínálunk Önnek gazdasága egyedi, a termõterület sajátosságait figyelembe vevõ és a termesztett kultúra igényeire szabott trágyázás megtervezéséhez.
A növényápolási feladatokkal összefüggõ mûvelõutas vetést a sûrûn sorba vetett kultúrákban (pl. kalászos gabonák) akkor alkalmazhatunk, ha rendszeres növényvédelmet és késõi fejtrágyázást szeretnénk végezni.
Magyarország korábban a kukoricatermesztés világélvonalába tartozott. Az 1980-as évtizedekben a genetikai haladást illetõen (151,5 kg/ha/év) a világon az elsõk, míg a hektáronkénti termésátlag tekintetében az USA és Franciaország mögött a harmadikak voltunk (6,82 t/ha). Az évenkénti termésingadozás 10-20 % volt.
A föld mai népességének élelmiszerrel történő ellátása nem lenne megoldható ásványi növényi tápanyagok, műtrágyák felhasználása nélkül. A műtrágya felhasználással kapcsolatosan napjainkban azonban számos egymástól eltérő vélemény hangzik el. Egyesek szélsőséges véleménye szerint a műtrágyák felhasználásával következetesen károsítjuk, „mérgezzük” környezetünket és ezért a műtrágyák alkalmazását jelentősen korlátoznák, beszüntetnék. Mások ezzel szemben éppen azt hangoztatják, hogy a mai magyar mezőgazdaságra még mindig jellemző negatív tápanyagmérleg következtében feléljük talajaink tartalékait, „kizsaroljuk” azokat.
Földünk lakosságának egyre gyorsabb növekedése következtében a nagyobb mennyiségû élelmiszer termelésre vonatkozó igények is nagyobb mértékben növekednek. A modern társadalom azonban nem csak a nagyobb mennyiségû élelmiszert igényli, hanem nagy súlyt fektet annak minõségére is
Az elmúlt másfél évtized aktív termékfejlesztési munkájának köszönhetően mára a Genezis Partnerhálózat a műtrágyázás minden szegmensében komplex termékválasztékkal áll a termelők rendelkezésére. A termékpalettán egyaránt megtalálhatóak a tradicionális, és egyben kiváló minőségben gyártott nitrogén műtrágyák, mint a Pétisó, a kompaktált NPK, NP, NS készítmények, mikrogranulátumok, kertészeti öntözőtrágyák, valamint az ásványi és biostimulátorral kiegészített levéltrágyák. A termékfejlesztéssel párhuzamosan a trágyázási technológia is folyamatosan fejlődik, melynek együttes eredménye a Genezis Technológia.
A változó éghajlati, gazdasági tényezők, feltételek egyre inkább megkövetelik a növénytermesztési technológiák hatékonyságának növelését. A jövedelem szinten tartása, esetleg emelése szükségessé teszi, hogy keressük azokat az agrotechnikai eljárásokat, módszereket, amelyekkel növelhetjük a ráfordítások hatékonyságát.
Számos kísérlet igazolja, hogy a növények meghálálják a vegetációs időszakban több lépcsőben kijuttatott N-hatóanyagú tápanyagokat. Ezért a szántóföldi növények talajelőkészítése során végzett alaptrágyázás alkalmával rendszerint a talajba keverik a lassúbb lebomlású foszfor (P2O5) és a kálium (K2O) hatóanyagok szinte teljes mennyiségét, míg a N-hatóanyagoknak csak kisebbik hányadát (20–40%-át).
A repce és a búza fej- és levéltrágyázása, a kukorica és a napraforgó startertrágyázása.
A növények nitrogénigénye nem állandó, az a tenyészidőszak során folyamatosan változik. A műtrágyával kijuttatandó szükséges mennyiség a talaj nitrogénszolgáltató képességének és a növény igényének ismeretében egyszerűen kiszámolható. De mikorra is érdemes időzíteni a kijuttatást?
A természeti erőforrások, köztük kiemelt fontossággal a termőföld védelme napjaink gazdálkodásában egy megváltozott, felelősségteljesebb szemléletet kíván. Az eredményes növénytermesztés feltétele a hatékony tápanyag-gazdálkodás, amely csak úgy lehetséges, ha tudományos ismeretek, kísérleti eredmények szolgálnak alapjául. A gazdálkodónak tehát saját érdekében ismernie kell a talaj-növény-tápanyag kapcsolatok alapvető jellemzőit.
Mottó: „A termőtalaj él. Szeretete ne szavakban és birtoklásában, hanem okszerű ápolásában, használatában, művelésében és trágyázásában – táplálásában – nyilvánuljon meg.” /Dr. Kreybig Lajos akadémikus/
A kilenc magyarországi raktárat érintő kezdeményezéssel európa egyik vezető műtrágya-forgalmazójának célja, hogy a környéken élő lakossághoz, a közelben tanuló, mezőgazdaság iránt érdeklődő diákokhoz, hallgatókhoz, illetve gazdálkodókhoz fűződő kapcsolatát szorosabbá fűzze. A szigorú óvintézkedésekkel övezett telepbejárások tükrözték a vállalat „Goal Zero” törekvését, amellyel céljuk, hogy teljes egészében kiküszöböljék, megelőzzék a baleseteket, sérüléseket.
Nitrogén, a foszfor és a kén azok az ásványi tápanyagok, amelyek a legfontosabb szerepet játszák a növények elsődleges és másodlagos anyagcsere-folyamataiban, mint szerkezetalkotó és funkcionális elemek. Részt vesznek a fehérjék, az örökítő anyagok, az energiatároló és szállító vegyületek, valamint a növények stressztűrő képességét befolyásoló szerves anyagok kialakításában.
A Központi Statisztikai Hivatal és az Agrárgazdasági Kutató Intézet között 2009-ben létrejött megállapodás eredményeként valósul meg azon adatok gyűjtése és feldolgozása, amelyek információt nyújthatnak a hazai műtrágya–értékesítésről. A negyedéves gyakorisággal beérkező adatok a közvetlenül mezőgazdasági termelők részére értékesített műtrágya mennyiségéről, értékéről és áráról nyújtanak információt.
Az őszi vetésűek közül meghatározó szántóföldi növényeink az őszi búza és a káposztarepce. Az elmúlt évtizedben mindkét növénynél változott az agrotechnológia és az intenzitás mértéke.
Az idei év a nyári borúlátó előrejelzések ellenére jól sikerült a kukoricatermesztők szempontjából: országszerte viszonylag magas termésátlagok születtek, és a meleg, száraz ősz is segítette a beérést, valamint a betakarításhoz szükséges, megfelelő nedvességtartalom elérését.
A németországi központú Lemken GmbH – a mezőgazdasági gépgyártás egyik ismert nemzetközi specialistája – felvásárolta a holland Machinefabriek Steketee BV vállalatot, hogy tovább bővítse növényvédelmi termékportfólióját a mechanikus gyomirtás gépeivel, és a jövőbe mutató kameratámogatott járműirányító rendszerrel. Az akvizíciót be is jelentették, azaz a Lemken felvásárolta a Steketee Rumpstad talajművelő gépgyártó részlegét, de a cséplőgép-előállító üzemet nem.
A Horsch Focus az egyik legintelligensebb vetési technológia. A vetőgép hajlik egy picit a StripTill technológia felé, de mégsem az. Amiben hasonlítanak, hogy a vetősorok előtt, alatt történik a lazítás és a műtrágyázás.
A szántóföldi növények közül a napraforgó reagál a leglátványosabban a talajoltó technológiára. Az elmúlt három évben az AGRO.bio Demo Farm Projektjében résztvevő gazdaságoknál végzett vizsgálataink során a kezeletlen területhez képest átlagosan 11%-kal mértünk magasabb értékeket a talajoltásban részesült területen.
Az első nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programban külön alfejezet szól a mezőgazdasági mitigációs (csökkentési) tervekről, amelynek fő fókuszában a mezőgazdasági ammónia-emisszió található.
Az ammóniakibocsátás témakörének áttekintése során fontos a jó gyakorlatok és eljárások, továbbá a főbb technológiai alapok rendszerező összesítése. Jelen cikkünk szervesen kapcsolódik az előző lapszámban kifejtett ismeretekhez, ugyanakkor azon túlmutatóan kíván praktikus megoldásokat vázolni.
Az alapműtrágyát több különböző féle módon lehet kijuttatni. Az egyik és hazánkban majdnem mindenki így adagolja, a röpítő tányéros műtrágyaszóróval. Egy kivonulással akár napi több száz hektárt is le lehet szórni. A kiszórt műtrágyát vagy műtrágyákat aztán beszántják vagy kultivátorral dolgozzák be a talajba. Jól feltöltött talajoknál és semleges pH mellett nincs is ezzel semmi gond, de abban a pillanatban, hogy ha a talaj pH-ja nem megfelelő és még a földben kevesebb a tartalék mindjárt terméskieséssel számolhatunk.
A hagyományoknak megfelelően immár XXVI. alkalommal, az idei évben is megrendezésre került az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok május 9-10-11-én. A Hód-Mezőgazda Zrt. lehetőséget biztosított az Agrárminisztérium Agrárgazdaságért Felelős Helyettes Államtitkársága részére, hogy a szakmai program keretében bemutathassa a tervezett ammóniakibocsátás-csökkentési intézkedéseket, illetve egy kerekasztal-beszélgetés keretében a gyakorlati oldal is megszólalhasson.
Az aprómag vetése is ugyanolyan fontos, mint a szemenként elvetett kukorica vagy napraforgó. Vannak már olyan termelők, akik például a búzát szemenként vetik a Pronto vetőgéppel.
Amikor új trendekről, ezzel együtt újításokról, innovációról beszélünk a műtrágyák gyártásában és felhasználásában, többek azon meglátásuknak adnak hangot, hogy ez az iparág kevésbé innovatív például a növényvédelemhez, vagy a növénynemesítéshez hasonlítva, lévén ahhoz képest, hogy milyen gyakorisággal és milyen volumenben jelennek meg új növényvédő szerek, vagy fajták, a műtrágyák vajmi keveset változtak az elmúlt évtizedekben.
A mezőgazdasági termelők szakmailag egyre felkészültebbek és a piacon lévő lehetőségek között mind jobban keresik az innovatív, a felmerülő problémákra jó megoldást nyújtó termékeket. Az árbevétel stabilizálásához elengedhetetlen, hogy bizonyítottan hatékony, de megfizethető műtrágyákra alapozzuk a művelési technológiát az őszi, majd tavaszi vetéseknél. De mit mondanak a gazdák? 4 gazdavélemény, 2 innovatív műtrágya a hazai integrátorcégek között meghatározó IKR Agrár Kft. kínálatából.
A fenntartható fejlődés két fontos alapeleme Magyarországon talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme, állagának megőrzése, sokoldalú funkcióképességének fenntartása, valamint felszíni és felszín alatti vízkészleteink minőségének megóvása. Ez környezetvédelmünk és mezőgazdaságunk egyik legfontosabb közös feladata, amely az állam, a földtulajdonos és a földhasználó, valamint az egész társadalom részéről megkülönböztetett figyelmet igényel, átgondolt és összehangolt intézkedéseket tesz szükségessé. A talaj a primér növényi biomassza-termelés alapvető közege, a bioszféra tápanyagforrása.
A múlt hét közepén – ahogyan azt az idén már megszokhattuk – ismét jelentősen megváltozott időjárásunk, a február közepi hideg időszakot tavasziasan enyhe periódus váltotta, és a meleg a hét első felében csak fokozódott. A csapadékos idő azonban nem tért vissza, így kissé szikkadni, száradni tudtak a talajok, ami főként a keleti országrészben fontos, hiszen ott okoz sokfelé egyre nagyobb gondot a belvíz. forrás: omsz.hu
Újabb vágóhíd bukott meg a Nébih ellenőrzésén
