Egy semleges helyzetben a malacok szinte azonos gyakorisággal kezdeményeznek interakciót az emberrel, mint a kutyák, problémamegoldás közben azonban önállóan próbálják elvégezni a feladatot, és nem fordulnak annyiszor az ember felé - derül ki az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatóinak vizsgálatából.
Jelentkezzen telepével az UBM Csoport referencia-kampányára, próbálja ki Weanking termékeinket!
Rohamosan közeledik a Szilveszter, ezért úgy gondoltuk, hogy egy tortával megédesítjük az év végét!
Az USDA december 23-án kiadta a negyedéves sertés-előjelentését, írta Steve Meyer és Len Steiner.
A fitogének biológiai funkcióval rendelkező, növényi eredetű takarmány-kiegészítők. A Digestarom® egy természetes alapú, gyorsan növekvő, fitogén termékcsalád, amely a kutatáson és fejlesztésen keresztül a haszonállatok termelésének rendkívül megbízható minőségére fókuszál.
A fitogének biológiai funkcióval rendelkező, növényi eredetű takarmány-kiegészítők. A Digestarom® egy természetes alapú, gyorsan növekvő, fitogén termékcsalád, amely a kutatáson és fejlesztésen keresztül a haszonállatok termelésének rendkívül megbízható minőségére fókuszál.
A malacok új takarmányozási módja: Nuklospray Yoghurt
Két helyszínen rendezte meg – azonos programmal – 2011-es év végi workshopját a TOPIGS Danubia Kft. A berekfürdõi programot követve Bikal adott helyet a szakmai továbbképzésül is szolgáló rendezvénynek, amelyen részt vett az Agro Napló is.
Biomin® pHD – csökkent hogy növeljen A világpiacon a sertéstakarmányok ára nõ. Nem csak a tej eredetû melléktermékeké, de a kukorica ára is. Az alapanyagárak nagymértékben befolyásolják a termelés nyereségességét.
Nem kell részletekbe menõ statisztikai adatokkal alátámasztani az idei év idõjárása által kialakult mikotoxin-helyzetet, hiszen mindenki saját „bõrén” érezheti, s mást sem hallunk a médiából, hogy toxin-gond van. Viszont ezen kritikus helyzetben sem szabad elkeseredni, ugyanis van megoldás, csak gyors, de ésszerû döntést kell hozni. Ebben kíván a BIOMIN cég segíteni egyedülálló termékei útján.
Az iparszerû sertéstartás legfontosabb szereplõi a folyamatosan és megfelelõ ütemben sok malacot fialó és felnevelõ kocák. A kocától elvárjuk, hogy szünet nélkül szaporodjon, s legfeljebb csak a vemhesség 115 napja alatt „pihenjen”.
Az elmúlt mintegy 30 évben rengeteg kutatás és újítás került napvilágra a mesterséges megtermékenyítéssel és annak kivitelezésével kapcsolatban.
A legújabb trend az egészséges bélflóra kialakításában A világ mezõgazdasága folyamatosan nagy kihívások elé néz, mióta a Föld népessége sosem látott mértékben növekszik. Ennélfogva a mezõgazdaság fõ célja a fogyasztók megfelelõ ellátása kiváló minõségû élelmiszerekkel. Az antibiotikus hozamfokozóknak a világ számos pontján történõ betiltása és az ehhez kapcsolódó viták az állati termékekben lévõ szermaradványokkal kapcsolatban arra ösztönzik a gyártókat, hogy új és biztonságos koncepciókat dolgozzanak ki.
A nyári idõszak számos, a termelési eredményeket befolyásoló tényezõre van hatással (fõleg a magas hõmérséklet). A legfontosabb tényezõk változásait az 1. táblázat foglalja össze.
Ha a jelenlegi mezõgazdasági helyzetet elemezzük, vagy esetleg távolabb tekintünk, s a világgazdaság változásait követjük nyomon, felismerhetünk néhány, számunkra a jövõben is igen fontos folyamatot.
A „boldog békeidõkben”, amikor az állattenyésztés döntõ mértékben, Termelõ Szövetkezetekben és Állami Gazdaságokban folyt, a telepek, nevezetesen a sertéstelepek hatékonyságát elsõsorban és csaknem kizárólagosan a naturális mutatók alapján értékelték.
A fiatal malacok számára a megfelelõ fehérjeforrás kiválasztása nem könnyû feladat.
2001-ben felszámolás során vásároltunk egy sertéstelepet,
Hajlamosak vagyunk arra, hogy a sertéstelepen a kanokat mintegy félvállról kezeljük, pedig õk adják az elõállított produktumunk – hízósertés – értékének felét. Talán számbeli kisebbségük miatt tulajdonítunk nekik kisebb jelentõséget. Pedig pontosan emiatt kellene fokozottan törõdni velük, hiszen egy apaállat a természetes fedeztetés esetén 25–30 koca, mesterséges termékenyítés esetén pedig 100–150 koca teljesítményét határozza meg. Ezért a kanvásárlásra soha nem szabad a pénzt sajnálni, mert az itt befektetett tõke a hízlalás és a tenyésztés során sokszorosan megtérül.
A gondosságosság alapfeltétele a megfelelõ szaporasági eredmények elérése. Úgy tûnik, számos környezeti körülmény hatásának kitett tulajdonságcsoportról van szó, valójában a legfontosabb tényezõ az irányító és végrehajtó ember.
Nemzetközi tapasztalatok, saját takarmányozási kísérletek, valamint a termelésben elért eredmények alapján a korszerû malacnevelésben egyebek között az alábbi tényezõk igen jelentõsen befolyásolják a malacok fejlõdésében, valamint a késõbbiekben a hízlalás során elért eredmények alakulását:
Az elmúlt év végén egy kedves partnerünktõl olyan kérés érkezett a Pig-Techn Kft. szakembereihez, hogy felhagyva az eddigi pulykanevelést, -hízlalást, a meglévõ épületéhez tervezzünk technológiát mangalica sertések részére.
A sertéstartás sikerességének meghatározó tényezõje, a szaporaság végsõ mércéje az egy koca után évente választott malacok száma és azok minõsége. Mindig – most is – dán a példa, ahol a jobb telepeken ez a szám közelíti a 30 db/koca/év szintet, sõt, a nemzeti „szuper koca” program elméleti célja a 40 db/koca/év szint, ami – matematikailag – úgy jön ki, hogy
Újabban olyan faktorokat tesztelnek, amelyek lehetséges beindítói egy láncreakciónak – amely azután fiatal sertések úgynevezett sorvadásos, az angol nyelvterületen PMWS elnevezésként elterjedt – betegségéhez vezet.
Amikor állatainkat takarmányozzuk, a legalaposabb ismeretek, és a hosszú gyakorlat adta tapasztalatok birtokában is néha tévedünk, néha hibákat követünk el. Az is közismert, hogy ezek sajnos elég gyakran, legalább is részben, de függetlenek tõlünk.
Az egyre intenzívebb sertéstartás következtében a gyógyszerfelhasználás is jelentõsen megemelkedett.
A hízékonysági paraméterek kívánatos szintjének megítélésében véleményünk az elmúlt 3–5 évben jelentõsen változott. A genetikai potenciál mindig a pillanatnyilag optimálisnak vélt környezet elõtt jár, hiszen ez utóbbi csak a genotípus termelési válaszaira alapozott következtetés, a tényleges igény több – de inkább kevesebb – sikerrel történõ megközelítése.
Az utóbbi néhány hónap kellemes áremelkedésének okán most megint kicsit könnyebb, egyszerûbb. Hosszabb távon azonban ez nem jelent semmit. Jól megfigyelhetõen és kiszámíthatóan az átvételi árak és támogatások együttes összege a 260-270 Ft/ élõtömeg szint alatt-felett mozog, mégpedig úgy, hogy az ezt meghaladó árszint mindig jóval rövidebb idõszakot jelent, mint az ez alatti.
Mindannyian tudjuk, hogy a sertéságazat nehéz napokat él át. Egy éve a gazdálkodó szervezetek önköltségi ár alatt értékesítik a vágósertést. Mikor ez a cikk íródik, némi esély látszik a felvásárlási ár emelkedésére, remélem mire a tisztelt olvasó júniusban a kezében tartja az újságot már valósággá válik ez az álom. No de kanyarodjunk vissza a realitások talajára. Minden évben egy cikk erejéig foglalkozom a malac takarmányozás aktualitásaival, és ígérem hogy most sem teszek másként.
Már elléskor megfigyelhetõ, hogy egy almon belül nagy a születési testtömegben a szórás. A kis testtömegû malacok közül a legnagyobb az elhullás (1. ábra), mind agyonnyomás, mind eléhezés miatt. Ezen csak nagyobb odafigyeléssel lehet segíteni. Amelyik malac túléli az elsõ pár napot, azon lehet segíteni takarmányozási eszközökkel.
A sertéstartásban az eredményes munka egyik fokmérõje, hogy egy-egy kocától évente hány malacot tudunk nyerni, ill. felnevelni. A sertések életének talán egyik legkritikusabb idõszaka a fiaztatóépületben eltöltött idõ. A megszületéstõl kezdve, az elsõ takarmány felvételén keresztül a választásig, a malacokat szinte egész fejlõdésükre kiható külsõ hatások érik itt, és nem véletlen, hogy a felnevelés során általában a fiaztatóépületekben a legnagyobbak a veszteségek.
Az év tavaszán, a sertéses szimpóziumon bemutatott termékeink a gyakorlatban is beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az új termékek, és a korábbi gyakorlattól eltérő koncepció szinte minden telepen tovább javította a Milky sorral elért kiváló eredményeket. Az angol SCA Provimi társvállalat tapasztalata és útmutatásai alapján és magyarországi tapasztalataink segítségével kialakított termékek és az új gondolkodásmód a hazai piacon is nagy sikereket ért el. Ez csak azoknak okoz meglepetést, akik nem tudják, hogy a kizárólag malactáp-gyártással foglalkozó cég évek óta a világ malactáp-előállítóinak élvonalába tartozik.
II. A malacok választásra való felkészítése A választás napján fogyasztott szilárd takarmány mennyisége döntően befolyásolja a malacok további fejlődését és termelését - sőt, életkilátását is. Közismert, hogy a malacok emésztő rendszerének felépülése, kialakulása az élet első 3-4 hetében nagyon lassan zajlik. Az enzimrendszer tulajdonképpen csak az anyatej emésztését képes elvégezni. A választás utáni időszakban gyorsan változik az enzimek termelése, mely változás gyorsasága a felvett (növényi) tápanyag mennyiségével arányos.
Igénylõ: Regisztrált tulajdonos, a tenyészkocasüldõ beállítója. Támogatási forma: Minõségi állománycsere céljából, támogatási kérelem útján, normatív – vissza nem térítendõ – támogatással. Állatfaj, korcsoport: Sertés. Elismert, vagy ideiglenes forgalmazási engedéllyel rendelkezõ fajta vagy hibrid tenyészkoca-süldõ, amely hiteles törzskönyvi ellen- õrzésbe vont tenyészetben áll vagy onnan származik
Sertésekbõl circovírusokat közel 30 éve már kimutattak szövettenyésztésre használt PK-15-ös sertésvese sejttenyészetbõl. A megbetegedést elõször 1991-ben írták le Kanadában. A porcine circovírusok (PCV) antigénszerkezetileg és genetikai tulajdonságait tekintve 2 csoportra oszthatók (PCV-I és PCV-II). A két víruscsoport PCR módszerrel elkülöníthetõ. A circovírusok nagymértékû ellenálló képességgel rendelkeznek. A PCV-I megbetegedést nem okoz. A PCV-II két kórkép jelentkezésével hozható összefüggésbe. A választott malacok circovírus okozta sorvadása (postweaning multisystemic wasting syndrome – PMWS), valamint a sertések dermatitis nephropathia syndromája (porcine dermatitis nephropathia syndrome – PDNS). A PCV-II okozta kórképek 1999. óta Magyarországon is elõfordulnak.
Az elmúlt évben készült statisztika és a saját tapasztalat alapján is azt mondhatjuk, hogy a hazai sertéstelepek nagy részén megszületik az elvárható számú malac. A 2,2 körüli kocaforgóval dolgozó állományok 22 körüli élõ malacot produkálnak évente. Ezt követõen sajnos a legtöbb helyen jelentõsek a veszteségek. A malac pedig már a születése pillanatában is jelentõs értéket képvisel, ami a korai életszakaszban szükséges ráfordítások miatt jelentõsen emelkedik. A kiélezett piaci helyzetben a már megszületett, egészséges malacok elhullása a telep nyereségtermelését teheti kockára. A születéstõl a választásig eltelõ viszonylag rövid idõszak igen nagy figyelmet és szakmailag megalapozott munkát igényel. Nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a napos malacok túlélési esélyeit születéskori testtömegük erõsen befolyásolja. Az 1,5 kg körüli születési malactömeg elérése a vemhes kocák helyes takarmányozásával biztosítható.
A malacok születés utáni elsõ tápláléka a koca teje, amely teljes egészében kielégítené táplálkozástani szempontból a malacok igényét akkor, ha nem ragaszkodnánk a 21 vagy 28 napos drasztikus választáshoz, illetve nem követelnénk meg már ebben a korban a maximális testtömeg gyarapodást. Tehát ebben az idõszakban az a célunk hogy a malacot hozzászoktassuk a korai szilárd takarmány fogyasztáshoz, és a nagyobb alomszámból adódó kevesebb kocatej mellé táplálóanyagokat juttassunk be az állat szervezetébe a tömeggyarapodás növelésére. (Ez az elv csak Európában érvényes, az USA-ban teljesen más rendszert követnek: a malacokat 17-18 napos korban elválasztják az anyjától úgy, hogy még szilárd takarmányt nem is látott. A malacnevelõ telepekre átszállítva kapják meg az elsõ prestarterüket, amelyet a beltartalmából és az ízébõl adódóan probléma nélkül elfogyasztanak.)
Jó néhány ellést láttam már a több mint húsz éves gyakorlatom során, de még mindig bámulattal tölt el az a csoda, amikor a kismalacok a születés után néhány perccel keresik az anyjuk csecsét és szopnak. Ha egy kicsit a csoda mögé nézünk és keressük az okát, rá kell jönnünk, hogy bizony ez egy élet-halál harc. A malac olyan kevés tartalékkal születik, hogy a legrövidebb idõn belül szopnia kell, ha életben akar maradni. Ráadásul a koca nem képes nagyobb mennyiségû tejet tárolni (de a kis malac nem is tud egyszerre sokat felvenni), így az elsõ napokban óránként kell szopnia.
A sertéstartáson belül a szaporítás tradícionálisan alulértékelt Magyarországon - legalábbis ami a jövedelmezõséget illeti. Nagyobb technológiai költsége, anyag,- munkaerõ, - és szakértelemigénye ellenére a szaporítás egy-egy telepen nullszaldós vagy nagyon alacsony nyereségszintû, az eredményt a hízlalás hozza. Értékesíteni - másfélszeres hízóáron - csak átmeneti túltermelés esetén szokás vagy akkor sem, így nagy számú korban, testtömegben, genotípusban egyöntetû hízóalapanyaghoz jutni lehetetlen. Ennek következtében:
Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen megközelítéssel kezeljem ezt a témát. Nagyon fontos, hiszen a sertéstenyésztés egyik legfontosabb, a gazdaságosságot nagymértékben befolyásoló, meghatározó területe a szaporodásbiológia és ennek részeként az ellés. A gyakorisága, a született malacok száma, alomsúly és még sorolhatnám. Ebben a megközelítésben óriási anyagot kellene felölelni, hiszen úgy lenne teljes, ha a szerteágazó vonatkozásokról is szót ejtenénk. Úgy gondolom, hogy a gyakorló állatorvos szemével nézve, a gyakorlatban elõforduló problémákra, érdekességekre koncentrálnék.
A vemhes koca takarmányozása mindig is a sertéstakarmányozás „fekete báránya” volt, mivel túlzott jelentõséget sohasem nyilvánítottak neki. Pedig ezen idõszak fontosságát szükséges hangsúlyozni a következõk miatt:
A december és a január a háztájiban azon idõszak, amikor a saját munkával és erõvel felhizlalt sertés levágásra kerül. December elején a hízósertéseket már a legolcsóbban próbálják takarmányozni, ami sokszor nem célravezetõ és gazdaságos.
Az antibiotikumok használatának visszaszorítása miatt egyre fontosabbá válik a megfelelő bélműködés biztosítása. A növényi eredetű takarmánykiegészítők lehetőséget kínálnak arra, hogy a malacoknál jobb takarmányhasznosulást érhessünk el.
Az antibiotikumok használatának visszaszorítása miatt egyre fontosabbá válik a megfelelő bélműködés biztosítása. A növényi eredetű takarmánykiegészítők lehetőséget kínálnak arra, hogy a malacoknál jobb takarmányhasznosulást érhessünk el.
A genetikai előrehaladás számos problémát felvet, egyre szórtabbak az almok, nő a relatíve kis testtömeggel született malacok száma. A malac újszülöttkori növekedési periódusa (egészen a választásig) kritikus időszak a sertéshústermelésben, ezért a malacok számára már a születésük pillanatától optimális feltételekre, a fiaztatón jól működő takarmányozási megoldásokra van szükség.
Egy telepi beruházás, üzemeltetés kapcsán a legnagyobb költséget a fiaztató férohelyek kialakítása, fenntartása jelenti, ezért különösen fontos, hogy azok kihasználtsága maximális legyen. Ez elsosorban az egy kocától évente választott malacok számának növelésével érhető el. A cél eléréséhez szükséges genetikai alap biztosítására az utóbbi évtizedek szelekciójának eredményeként létrejött szuperszapora hibridek a legalkalmasabbak. A nagy létszámú almok felneveléséhez azonban csupán a kocák által megtermelt tej, illetve az alomkiegyenlítés önmagában nem elegendő, egyéb technológiai és takarmányozási megoldásokra, jól szervezett fiaztatói menedzsmentre van szükség.
Az iparszerű állattenyésztésben megjelent modern genotípusú kocák korábban állíthatók tenyésztésbe, több malacot fialnak és nevelnek, érzékenyebbek a környezeti és takarmányozási hatásokra, energia- és táplálóanyag-igényük is eltér a hagyományos hibridekétől. A tenyészkocák kondíciója a laktáció során gyakran fellépő negatív energiamérleg következtében még ad libitum takarmányozás mellett is oly mértékben romolhat, hogy az negatívan hat a reprodukciós- és életteljesítményükre is. Az energiadeficites állapot mérséklésére, a megfelelő energiaellátás biztosítására szoptató kocatakarmányokban jó alternatívaként kínálkozik a biodízelgyártás melléktermékeként keletkező glicerin.
Az előző lapszámban az omega-3 zsírsavak tenyészkocák és malacaik teljesítménymutatóira gyakorolt hatásait mutattuk be. Ebben a számban szeretnénk betekintést nyújtani abba a munkába, amit az Adexgo Kft. végez a sertések szaporodásbiológiai eredményeinek javítása érdekében.
A sertésállományok egészsége és megfelelő teljesítménye növeli a sertéstenyésztés nyereségét. Ennek érdekében a gazdák a lehető legmodernebb technológiával rendelkező istállókat szeretnék üzemeltetni, az állatokat a legjobb minőségű takarmánnyal szeretnék ellátni, és a legkiválóbb genetikájú sertéseket szeretnék tartani.
Az állatgyógyászatban régóta igen nagy mennyiségben használnak antibiotikumokat, amiket korábban még hozamfokozóként is alkalmaztak. Az Európai Parlament első lépcsőben megtiltotta a hozamfokozás indikációját, most pedig már csak a prudens antibiotikum használatot javasolja, ugyanis a túlzott antibiotikum felhasználás nagymértékű rezisztencia kialakulását vonja maga után, így nemcsak az állatgyógyászat, hanem már a humán egészségügy számára is kockázatot jelent.
Így teljesített a magyar mezőgazdaság a múlt évben
