A TOPIGS elgondolás lényege, hogy a genetikai előrehaladás csak nagy populációkban lehet, hatékony és eredményes.

A genetikai előrehaladás ugyanis akkor lényegesen gyorsabb lehet, ha nagy állományokkal dolgoznak a tenyésztők és ezekből a nagy populációból választják

ki a csúcsegyedeket. A TOPIGS-nak több, mint 200 ezer törzskocája van a világon. Ebből a 200 ezerből választjuk ki vonalanként a legjobb pár száz egyedet, és ezeket szaporítják a tenyésztési piramisban. Ez sokkal hatékonyabb, mintha ezer egyedből választanánk ki a legjobbakat – érvelt a szakember.

Simon Gyula ügyvezető külön is felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar sertéstenyésztőknek a versenyképességük megtartásához a választott malac/koca/év mutatószám esetében közelíteniük kell az évenkénti és kocánkénti 30 malac mutatóhoz.

Sok magyar telepi menedzsment rendszer az átlag kocával úgy számol, hogy az előhasi kocák nincsenek benne az átlag kocalétszámban. Amikor azt számolják ki, hogy egy koca hány malacot állít elő évente: a megszületett malac az átlagkocánál benne van ebben az összlétszámban és elosztják az alacsonyabb átlagkoca-számmal. Ezzel a számítási módszerrel a magyar telepek 18–21 malac között termelnek kocánként évente. Ez a számítási módszer különbözik a nyugat-európaitól és a TOPIGS által alkalmazott metódustól is. A TOPIGS-nál a termékenyítéstől már kocának számítják a süldőt, így benne van az átlag kocalétszámban és így nagyobb számmal osztják el a már született malacok számát. A két számítási módszer között 15–20 százalékos különbség van – mondta az ügyvezető.

A különbség a régi magyar genetika és a TOPIGS által alkalmazott között 6–7 malac évente. Amennyiben 1 malacra 6000 forint költséget számolunk a különbség 7-szer 6000 azaz, 42 000 forint évente. Ez kocánként éves viszonylatban hatalmas pénzt jelent a szakember szerint. „Országos szinten, ha a magyarországi mintegy 170–180 000 nagyüzemi kocát vesszük ez több milliárd forintot is kitehet. Így a lehetséges eredménynövekmény sokkal nagyobb mértékû, mint mondjuk azok az állami támogatások, amiket elveszítettek a tenyésztők az elmúlt években – állítja Simon Gyula.