Április utolsó napjai eléggé változatos képet mutatnak. A záporokat napsütéses órák követik, a párás időjárás pedig a kórokozók szempontjából kedvező körülményeket teremt.
A búzát érintő lisztharmatfertőzés első megbízható biomarkereit azonosította az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) E-orr kutatócsoportja – írja az MTI.
A kocsányos tölgy csemetéinek természetes utánpótlását megakadályozó lisztharmatjárvány-elméletükről publikáltak tanulmányt az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a Biological Conservation című folyóiratban – tette közzé honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) január közepén.
Az enyhe tél kedvezett több kórokozó pl.: lisztharmat korai fertőzésének. A kora tavaszi időjárás az ország keleti részén kedvezőbb volt a csapadék szempontjából, de ez az előny mostanra már nem mutatkozik. A március második felétől érkező éjszakai lehűlések ugyan lassítottak a kórokozó terjedésén, azonban a hosszan tartó aszály az állományok gyengülését váltotta ki.
Bár még mindig a lisztharmat a szőlő leggyakoribb károsítója hazánkban, az utóbbi évek időjárása felhívta a figyelmet arra, hogy a másik két betegség, a peronoszpóra és a szürkepenész elleni védekezést is átgondoltabban kell megtervezni. Időben, a lehető leghatékonyabb készítményekkel védekezzünk, javasolták a BASF fejlesztőmérnökei a cég Villányban rendezett szőlőtermesztési VIP napján.
Ha Máté Péter szőlész lett volna, nagy valószínűséggel így énekeli híres dalát: Most védd, most vigyázz, hogy jól csináld, mert a legapróbb hibád, megbosszulja önmagát… Ennek a mottójára a Sumi Agro Hungary Kft. a szőlő növényvédelmi aktualitások témakörében néhány kardinális teendőre szeretné a tisztelt szőlőművelők figyelmét felhívni.
Hozzávetőlegesen két év leforgása alatt szinte teljes mértékben átalakult a BASF almavédelmi programja. A változások részeként egyes régi termékek kikerültek a palettáról vagy teljesen átformálódtak, másrészt pedig új hatóanyagok léptek be a technológiába. Ezzel a cégnél új alapokra helyeződött a növekedésszabályozás, a varasodás és a lisztharmat elleni védelem, és megszületett a BASF valaha ismert legprofesszionálisabb almavédelmi technológiája.
Felszívódó gombaölő szer gyümölcs- és zöldségkultúrákba, kiemelkedően jó növényen belüli mozgással.
A szőlő első kezelései között erős kuratív hatású és alacsony hőmérsékleten is hatékony. A bogyók kötődése után a bogyók védelme mellett a levélzet tisztán tartására Systhane 20 EW-vel kombinálva. A szüret előtt (várakozási időt betartva) vagy után a lisztharmat ivaros, áttelelő képleteinek számának csökkentésére. Egyedülálló lisztharmat elleni hatású, amely megsemmisíti a növény fás részein lévő szaporítóképleteket is.
A BASF Hungária Kft. munkatársai ma délelőtt a Tolnai és a Szekszárdi borvidéken is megtalálták a lisztharmat-fertőzés tüneteit.
A 2015-ös esztendő az almatermesztőknek nem volt egy átlagos év. Az országos alma termésátlag csak a fele volt a 2014-es évnek, az alma értékesítési ára viszont kedvezően alakult. A hosszú, meleg, csapadékmentes időszakok nagyon megviselték az ültetvények nagy részét. Ezek az időjárási tényezők kitűnő feltételeket biztosítottak az egyik legjelentősebb almabetegség, a lisztharmat (Podosphaera leucotricha) számára.
Hazánkban a szőlő egyik leggyakoribb járványos betegsége a lisztharmat. A bogyók fertőzésével okozza a legnagyobb kárt, nem ritka a 100%-os termésveszteség (kép). A lisztharmat ivartalan micéliumokkal a rügyekbe húzódva és ivaros termőtestekkel (kazmotéciumok) a tőke fás részein, törzsön, kordonkaron megtapadva képes átvészelni a telet. Ma már azt is tudjuk, hogy az E. necatornak kétféle genetikai típusa van, melyek eltérő járványtani szerepet játszanak. Az „A” genetikai típusnak nincs ivaros alakja, ezért kizárólag ivartalan micéliummal telel. Nagy induló spóratömeget képez ugyan, de gyenge a fertőzőereje, nem képes járványosan felszaporodni, súlyos kárt okozni. A vegetáció során fokozatosan csökken a mennyisége, végül el is tűnik az ültetvényből és a helyét átveszi a másik genetikai típus. A „B” genetikai változat ivartalan és ivaros alakban is képes áttelelni, az egész vegetáció alatt jelen van az ültetvényben. Jellemzője továbbá, hogy a kisebb induló spóraprodukció ellenére agresszíven fertőz, gyorsan szaporodik. A „B” genetikai típus a korai súlyos járványok kiváltója! (Konkrétan még nem bizonyított, de minden jel arra utal, hogy a hazai szőlőültetvényekben is a veszélyesebb „B” genetikai típus az uralkodó.)
A gombaölõ szerek a termés, a minõség, s így a jövedelem fokozásának hatékony eszközei. Új fungicidek azonban nem csupán ezért kellenek. Nagy kihívás a gombák rezisztenciája elleni harc, melyhez egyre újabb hatásmódokra van szükség. A Bayleton bevezetése óta eltelt 40 évben a Bayer cég szakadatlan kutatásának eredményeként számos gombaölõ hatóanyag vált a növényvédelem meghatározó elemévé (pl. triadimefon, tebukonazol, protiokonazol). A különbözõ szintû védekezési programokhoz 2012-ben három kalászos fungicidet ajánlunk, ezek a Falcon, a Zantara és a Prosaro.
A 2010-es év rendkívüli csapadékos idõjárása a kalászos gabona termesztõknek számos problémát okozott. A korai lombvédelem végrehajtásának kivételével a késõbbieket csak nagy nehézségek árán, késve és nem biztos, hogy megfelelõ agrotechnikával hajtották végre a termelõk. A folyamatos esõk miatt a kalászvédelemre a helyzet tovább súlyosbodott. A repülõgépes permetezések hatékonysága messze elmaradt az elvártól. Ez régen látott mértékû fertõzésekben (fuzárium, rozsda) jelentkezett. A belvizek miatt, sok helyen aratatlan maradt a tábla egy része vagy egésze. A tarlóhántásokat sem végezték el mindenhol. A késõi kukorica betakarítások és a túlnedvesedett talajok miatt gyakori a búza-búza utáni, illetve kalászos-kalászos utáni vetése.
Szélsõségesen száraz és forró nyarat hozott a 2007. Július közepén nap, mint nap hõmérsékleti rekordok dõltek meg.
Február második felében a természet igyekezett helyrebillenteni az egyensúlyt, többször és bõségesen hullott csapadék.
A lisztharmat a szõlõ egyik legveszélyesebb és legrégebben ismert betegsége. Valószínû, hogy Észak-Amerikából hurcolták be fertõzött vesszõkkel és hazánkban feltehetõen már 1853 táján megtelepedett, de jelentõsebb kártételét csak 1893-ban Kecskemét környéki szõlõkben tapasztalták. Ma már a világ összes jelentõs szõlõtermesztõ vidékén elõfordul.
Az õszi kalászosok egyik legfontosabb õszi kártevõje a gabonafutrinka lárvája vagy más néven csócsárló. Az imágók a gabonafélék érésének idején jelennek meg és a tejesedõ, majd az érett szemeket fogyasztják. A betakarítást követõen elõnyben részesítik azokat a táblákat, ahol a szalma hosszú ideig a területen marad, és az elhullott szemekkel táplálkoznak. Az imágók tojásrakása augusztusban kezdõdik, de az idõjárási és a talajviszonyok akár jelentõsen módosíthatják ezt. A nõstény a tojásait csak megfelelõen nedves talajba rakja le, mert azok a fejlõdésük kezdetén vizet vesznek fel. Ha tartósan száraz, csapadékmentes a július-augusztus, majd esetleg az õszi idõszak, a tojásrakás eltolódhat tavaszig is.
A XIX. század közepén, fertõzött szőlővesszõkkel hurcolták be Európába a szőlő lisztharmat betegségét okozó mikrogombát. Hamarosan hazánkban is megjelent. Az okozott tüneteket senki nem jellemezte jobban, mint kertészkedõ írónk, Jókai Mór: „A szõlõszemek piszkos hamuszint vesznek fel, egyes bogyó felreped, s a szõlõmag kiduzzad belõle. Az a hamuszínû por az ezernyi apró gomba, mely gyökerét a bogyó héjába fúrja s annak a nedvét kiszívja. Ha letöröljük, a szõlõszem héja alatta gesztenyeszínû s olyan kemény is, mint a gesztenye héja. Ha kifejlettebb korában lepi meg a szõlõfürtöt, akkor az megtöpped, olyan lesz, mint a mazsola-szőlő csakhogy savanyúbb az ecetnél. A lisztharmatos szőlőből bort nem lehet szûrni.”
Az enyhe tél a meleg tavaszi idõvel párosulva a lisztharmat erõteljes fertõzését idézheti elõ a szõlõültetvényekben. A tél kedvezett a lisztharmat szaporító képleteinek beéréséhez, az utána lehullott csapadék pedig lemosta ezeket a talajba, ahol ezek a szaporító képletek csak a megfelelõ hõmérsékletre várnak és megindul a fertõzés.
Az enyhe tél és a párás, csapadékosnak ígérkezõ idei évjárat egy esetleges meleg idõvel párosulva a lisztharmat erõteljes fertõzését idézheti elõ a szõlõültetvényekben. A rendelkezésre álló felszívódó szerek közül olyan nagy hatékonyságú készítményre van szükség, amelynek hatóanyaga és hatásmódja új, a rezisztencia megjelenése pedig kizárt. Ilyen készítmény a CRYSTAL (quinoxifen) lisztharmatölõ szer. A teljesen újszerû biológiai hatásmechanizmus kizárja a lisztharmattal szembeni rezisztencia kialakulásának lehetõségét. (Laboratóriumi kísérletek bizonyították, hogy a CRYSTAL lisztharmat elleni több százszori alkalmazása sem vezetett a hatékonyság csökkenésének legkisebb jeléhez sem.)
A különböző kalászos gabonáinkon élősködő lisztharmatgomba fajok szinte egyidősek a növénnyel, a növénytermesztéssel. Annak ellenére, hogy az elmúlt több ezer év során a termesztéstechnológia gyökeresen átalakult, a kórokozók – szabad szemmel láthatóan – viszonylag keveset változtak. Ugyanazon tünetek voltak jellemzőek az ókorban, mint napjainkban.
A 2022-es esztendő különleges év volt a gyümölcstermesztők számára. Az évtizedek óta tartó lassú klímaváltozás 2022-ben katasztrofális aszályban nyilvánult meg, melynek negatív hatása több ponton is érintette a termelés egészét. Korszerű öntözés nélkül a gyümölcsültetvények nagy része a piac által elvárt minőségi árut nem volt képes előállítani. Hiába volt magas az értékesítési ára az őszibaracknak és a kajszinak, a tavaszi fagykárok és az aszály okozta terméskiesés e növényeknél több mint 30% volt.
Hőmérsékleti hullámvasúton jár időjárásunk, ami tavasszal gyakori eset. A délies áramlással érkező meleg légtömegben 20 fok fölötti maximumok alakulnak ki, míg az ezt követő sarkvidéki eredetűben hóesés és éjszakai fagyok jönnek. Az elmúlt három éjszaka előfordult -1, -7 fokos fagyok súlyos károkat okoztak elsősorban a csonthéjasokban, főleg a kajsziban. Esővel az ország döntő részén nagyon jól állunk, kivétel ez alól az északnyugati országrész, amely a Hajnalka napi, szinte saját légörvényünk markáns csapadékából is jórészt kimaradt. A folytatás hasonló, bolondos, immár áprilisi időt ígér: az átmeneti felmelegedés után újabb lehűlés, több-kevesebb csapadék és a jövő héten újabb fagyok érkeznek. forrás: omsz.hu
Mit hoz a bolondos tavaszi idő?
