A tavaszi változatos és szélsőséges időjárás következtében a termelő különféle helyzetekkel találkozik, az egyes problémákra a termés védelmében meg kell találnia a megfelelő megoldást. Szakértőink mondják el véleményüket.
Az idei aszályos évjáratban még nagyobb jelentőséggel bír a levéltrágyázás megfelelő időzítése. Szakértőink mondják el véleményüket:
Míg tíz éve az a kérdés merült fel a levéltrágyázással kapcsolatban a gazdálkodók részéről, hogy használjanak-e ilyen készítményeket, mára ezt sokkal inkább az a kérdés váltotta fel, hogy milyen levéltrágyát juttassanak ki. Ez elmúlt években tehát bevett technológiai elem lett a levéltrágyázás a szántóföldi és kertészeti termesztésben. Ezt jól visszatükrözi az a tény is, hogy a levéltrágyák esetében mutatkozik a műtrágyapiacon a legnagyobb növekedés a felhasználásban, a levéltrágya termékek piaca ma Magyarországon meghaladja a hatmillió litert. A felhasználásra kerülő termékek jellemzően a mezo-, ill. mikroelem-pótlást jelentők és a – főleg növényi stresszhelyzetekben – levélen keresztüli makroelem-utánpótlást biztosítóak (mindenekelőtt nitrogén, ill. foszfor), de megtalálhatóak a piacon ezek ötvözetei is. Termék és termék között azonban a hatásmechanizmus tekintetében is lényeges különbség van és ennek mentén részben más a felhasználás célja is. Jelen összeállításunkban az ebből a szempontból egyik legjelentősebb különbségre fókuszáltunk. Megkülönböztethetőek egyrészt a tápelemeket kelát formában tartalmazó készítmények, amelyek gyors tápelem-felvehetőséget biztosítanak, másrészt pedig azokat, a tápelemeket jellemzően oxid formában tartalmazó levéltrágyákat, amelyek felvehetősége lassabb a kelátokhoz képest, de cserébe hosszabb tápelemhatást biztosítanak. Milyen érvek szolnak az egyes hatásmechanizmusok mellett? Mikor melyik jellegű termék kijuttatása ajánlott? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a levéltrágyák kérdéskörében járatos szakemberek bevonásával.
A növények gyökerük mellett levélfelületükön keresztül is képesek a tápelem-felvételre, a levél felületén a kijuttatott tápanyagok beépülése a kutikulán, ill. a sztómán keresztül lehetséges.
A növények gyökerük mellett levélfelületükön keresztül is képesek a tápelemfelvételre, a levél felületén a kijuttatott tápanyagok beépülése a kutikulán, ill. a sztómán keresztül lehetséges. Szemléletes megközelítése a levéltrágyázásnak, hogy a földi élet kezdetén, a tengerekben élő kezdetleges növények egész testfelületükön keresztül vették fel a tápanyagokat és az energiát. A szárazföldi növények megjelenésével differenciálódtak ezek a funkciók, de a föld feletti növényi részeknek is megmaradt a tápanyag- és vízfelvevő képessége. A levél- trágyázás hatékonysága már több mint százötven éve tudományosan is bizonyított, de különösen az elmúlt évtizedekben számos kísérleti eredmény és gyakorlati tapasztalat támasztotta alá hasznosságát, s tette így napjainkra az üzemi gyakorlat szerves részévé a növénytermesztésben.
A növények gyökerük mellett levélfelületükön keresztül is képesek a tápelemfelvételre, a levél felületén a kijuttatott tápanyagok beépülése a kutikulán, ill. a sztómán keresztül lehetséges. Szemléletes megközelítése a levéltrágyázásnak, hogy a földi élet kezdetén, a tengerekben élõ kezdetleges növények egész testfelületükön keresztül vették fel a tápanyagokat és az energiát.
A növények gyökerük mellett levélfelületükön keresztül is képesek a tápelem-felvételre, a levél felületén a kijuttatott tápanyagok belépése a kutikulán, ill. a sztómán keresztül lehetséges. Szemléletes megközelítése a levéltrágyázásnak, hogy a földi élet kezdetén, a tengerekben élõ kezdetleges növények egész testfelületükön keresztül vették fel a tápanyagokat és az energiát.
Uzonyi András, a Bóly Zrt. növénytermesztési ágazatvezetõje és Medgyesi Gábor, növénytermesztési ágazatvezetõ-helyettes, a bólyi kerület vezetõje összegezték az õszi búza termesztés aktuális növényvédelmi tapasztalatait. Összességében megállapítható, hogy a nyár a száraz idõjárás miatt növényvédelmi szempontból nem volt különösen izgalmas, mégis megéri e tekintetben is megismerkedni a bólyi gyakorlattal.
A bácsbokodi Albert Agro Egyéni Cég vezetõje Hegedûs József konkrét számokkal is bemutatta az elmúlt év levéltrágyázásainak eredményeit az általa termesztett búzában és cukorrépában. A „Termelõi tapasztalatok a levéltrágyázásról” címû írás már ismertette az általános adatokat, de konkrét számokat nem mutatott. Most röviden bemutatjuk az eredményeket, amelyek ékes bizonyítékai az elméletnek és számokkal bizonyítják a levéltrágyázás gazdaságosságát, szükségességét.
A növények gyökerük mellett levélfelületükön keresztül is képesek a tápelemfelvételre, a levélen a kijuttatott tápanyagok belépése a kutikulán, ill. a sztómán keresztül lehetséges. Bár a levélen keresztüli tápelemfelvétel mennyiségileg csak egy kis részét teszi ki teljes tápelemszükségletüknek, nem helyettesítheti tehát a talajból felvett tápelemeket, bizonyos esetekben kulcsfontosságú szerep juthat neki. Így ha valamilyen gátló tényezõ (pl. kémhatás), vagy stresszhatás (pl. szárazság) miatt a talajban bár jelenlévõ tápelemek nem, vagy csak kis részben felvehetõek a növény számára, a hiányzó tápelemmennyiség levéltrágyázás útján pótolható.
Napjaink növénytermesztésében az egyik leggazdaságosabban termeszthetõ növény a repce. A mai modern agrotechnikával már nem álom a 4-5 t/ha termésmennyiség. Az ilyen terméseredmény azonban csak megfelelõ tápanyagellátással érhetõ el. Ezen belül is kiemelkedõ a mikroelem pótlás, amelyet gazdaságosan csak levéltrágyázás formájában oldhatunk meg.
A repce tápanyagigénye közismerten magas. A mezo- és mikro-tápelemek közül kiemelkedõen magas kén- és bórigénye. Ezt a két elemet feltétlenül pótolni kell, mégpedig a legkönnyebben felvehetõ módon: levéltrágyázás formájában.
Az idei tavasz elég száraz volt. A fejtrágyaként kijuttatott szilárd nitrogén mûtrágyák csak igen kis mértékben hasznosultak, mert nem volt csapadék, hogy segítse az oldódást és a gyökérzónába történõ bejutást.
A szõlõültetvények kondíciója, a kedvezõ mennyiség és minõség biztosításának egyik alapvetõ feltétele az optimális, kiegyenlített tápanyag gazdálkodás. Ezen belül elsõdleges szempont a makroelem-ellátás biztosítása (N, P, K, Ca, Mg), igen fontos azonban élettani szempontból a mikro-tápelemek feladata, amit csak kiegyensúlyozott tápanyag adagolás biztosíthat.
Általánosságban elmondható, hogy a zöldségtermesztésben a talajok jobban el vannak látva tápanyaggal, mint a szántóföldi növények esetében. A legjobb területet, a legtermékenyebb talajokat választjuk ki a vetemények számára, rendszeresen használunk szerves trágyát, mûtrágyákat, gyakran tápoldatozzuk a növényeket, ennek ellenére elõfordul, hogy egy-egy zöldségfaj levele megsárgul, jellegzetes tápanyag-hiánytünetet mutat. Vagyis gyakran találkozunk azzal az esettel, amikor van elég tápanyag a talajban, csak azt valamilyen okból kifolyólag a növények nem tudják hasznosítani. Ezt a jelenséget az agrokémia szaknyelvén relatív vagy viszonylagos tápanyaghiánynak nevezzük.
Mezõgazdasági termelésünk egyik alapköve termesztett növényeink megfelelõ tápanyagellátása. A trágyázás már idõszámításunk kezdete elõtt bevett gyakorlat volt a mezõgazdasági termelésben. Míg a korabeli írásos emlékek közül Homérosz (ie. 900 és 700 között) Odüsszeia-címû mûvében a szõlõ trágyázásáról beszél, addig Xenophon (ie. 434-355) megfigyeli, hogy „a földbirtok elpusztult”, mert „nem tudták, milyen hasznos a föld trágyázása”. Modern megközelítésben trágyázásnak nevezünk minden olyan eljárást, mellyel termesztett növényeink makro- és mikroelem igényét fedezni kívánjuk.
A tavasz csapadékban nagyon szegény volt. A fejtrágyaként kijuttatott szilárd nitrogén műtrágyák csak igen kis mértékben hasznosultak, mert nem volt csapadék, hogy segítse az oldódást és a gyökérzónába történő bejutást. A száraz talajon a szilárd nitrogén nagy része gáznemûvé válik és elillan a levegõbe. Természetesen nem csak a nitrogént nem tudják felvenni a növények, hanem az egyéb tápanyagokat sem.
Csak jó minőségű szőlőből lehet jó minőségű bort készíteni. Az egyre élesedõ piaci helyzet nagyobb követelményeket támaszt a szõlõtermesztõkkel szemben is. Az igény a kiváló minőségű szőlőtermés évről évre.
A nagy hozamok eléréséhez növényeink nem tudnak minden esetben a talajból elegendő mikroelemhez jutni, ezért megkerülhetetlen technológia a levéltrágyázás. Hatékonysága már több mint százötven éve tudományosan is bizonyított, de különösen az elmúlt évtizedekben számos kísérleti eredmény és gyakorlati tapasztalat támasztotta alá hasznosságát, s tette így napjainkra az üzemi gyakorlat szerves részévé a növénytermesztésben. Olykor alábecsülik a szerepét, de vannak megközelítések, amelyek túlértékelik hasznosságát. Arra voltunk kíváncsiak – ezért megkérdeztünk szakembereket –, hogy milyen mértékben képes biztosítani a levéltrágyázás a növény tápelemigényét, ezáltal mekkora a valódi súlya a szántóföldi technológián belül.
A repce és a búza fej- és levéltrágyázása, a kukorica és a napraforgó startertrágyázása.
Nitrogén, a foszfor és a kén azok az ásványi tápanyagok, amelyek a legfontosabb szerepet játszák a növények elsődleges és másodlagos anyagcsere-folyamataiban, mint szerkezetalkotó és funkcionális elemek. Részt vesznek a fehérjék, az örökítő anyagok, az energiatároló és szállító vegyületek, valamint a növények stressztűrő képességét befolyásoló szerves anyagok kialakításában.
A növények fejlődéséhez szükséges ásványi anyagokat az őszi búza – hasonlóan a többi termesztett növényhez – a talajból veszi fel. Kedvezőtlen környezeti körülmények esetén ez a felvétel gyakran gátolt. Az ilyenkor jelentkező időszakos tápanyaghiány megszüntetésére használhatók a különféle levéltrágyák.
A MATE a világ legjobb 12 százalékába került az agrártudományi rangsorban
